Kossuth megkerülhetetlen
Sümegi László önkormányzati képviselő Kossuth nemzeti akaratot összefogó képességéről tett említést, hiányolva ezt a mai vezetőkből. – Kinek jutna ma eszébe birtokait, éves jövedelmét közcélra felajánlani? Kinek a szavára állnának tízezrével a magyar szabadság zászlaja alá? Ki vállalná ma nézeteiért a bitófát vagy az örökös száműzetést?
Ma nincsenek Kossuth Lajosaink. Nincs, aki a tettek mezejére vezesse népünket, mert félünk az áldozattól, a munkától, önmagunktól. Gyáva népnek pedig nincs hazája. Amit eleink vérrel megszereztek, mi olcsón elkótyavetyéljük – tette hozzá, az elmúlt 20 év számos elszalasztott lehetőségére utalva.
Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke a helyes út megtalálásának kulcsát a magyar társadalom legfőbb értékéhez, a jogállamisághoz való visszanyúlásban látja. – A szárazföldi Európa első alkotmányát a magyarok tették le az asztalra 1222-ben. Az Aranybulla utolsó paragrafusában szerepel az ellenállási jog az olyan hatalom ellen, amely törvényt sért, törvényt gyaláz, jogot tipor.
II. Rákóczi Ferenc 1707-ben, erre hivatkozva mondta ki a Habsburg-ház trónfosztását, majd 150 évvel később Kossuth ugyanezt tette. A mai nemzet nem tudja a jogállamiságot helyreállítani, mert olyan törvények uralkodnak, melyet 1949 óta kényszerítenek ránk.
Azóta is ezt toldozza-foltozza a nemzet és nem képes vagy nem akarja felismerni, hogy jövője csak akkor van, ha visszatér a történelmi alkotmányhoz, mely a magyar nép sok ezer éves küzdelmének véréből, izzadságából, hitből és szeretetből fakad. (Zala-Lap Kft.)
Tartalom megosztása: