Zalaegerszeg büszke híres szülötteire és értékeire – fogalmazott Gyutai Csaba polgármester mintegy 80 történész muzeológus előtt. A városvezető leszögezte: Zala szellemi határai túlnyúlnak a mai megye-, illetve országhatáron.

– Azt külön örömmel látjuk, hogy a konferencia második napján Lendvára látogatnak, ami szintén a történelmi Zala megyéhez tartozott. A lendvaiak most is zalainak tartják magukat, és mi is zalainak szeretjük őket. Ma is komoly történeti kutatások zajlanak, és jelentős a művészeti, kulturális élet a városban. Mi magunk is úgy érezzük, hogy nekünk, a megyeszékhelynek, a megyének segíteni kell az ottani magyar közösséget: tudományos értelemben, az oktatás területén, de leginkább a megmaradásban.

A Magyar Múzeumi Történész Társulatot 2000-ben alapították meg vezető múzeumi történészek Szegeden. Az eltelt 13 évben a szervezet nyitott a határon túli intézmények és szakemberek felé, így a zalaegerszegi konferencia egy napra Lendvára költözik, ahol a vendégek a muravidéki történetírással és a vármúzeummal ismerkednek. A három nap másik fontos témája a hazai intézményrendszer átalakulása lesz.

– Keszthely történetének feldolgozását Keszthely városa finanszírozza, s ugyanígy van Nagykanizsával és Zalaegerszeggel is – magyarázza Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója. – Ám a települések történetéből még nem lesz automatikusan Zala megye története. A 19 megye és Budapest történetéből pedig nem lesz Magyarország története. Ez nagyon aktuális kérdés, hiszen most váltak szét az intézményrendszerek, és a picikéknek elsősorban helytörténeti feladataik vannak. Új módszertani kihívás előtt áll a szakma, erről fogunk három napig beszélni egymással.

A jövő egyik fontos feladata, hogy szoros együttműködést kell kialakítani a megyében és a régióban lévő intézmények között. A szakember szerint egyelőre a kérdéseiket teszik fel, és csak később születnek válaszok.

P.Á./B.P.

Fotó: Seres Péter