Ormai Auffenberg Norbert ezredest augusztus 22-én, Kazinczy Lajos ezredest, október 25-én, Ludwig Hauk, honvéd ezredest pedig 1850. február 19-én végezték ki. Az aradi várbörtönben volt Lenkey János, huszártábornok, aki 1850-ben halt meg a cellájában. A szabadságharc résztvevői közül nagyon sokan éveken át sínylődtek börtönben vagy kényszerültek emigrációba.

Beszédében így idézte fel az 1848-49-es szabadságharc leverésének következményeit Gecse Péter. Az alpolgármester úgy fogalmazott: a kivégzettek különböző nemzetiségűek és vallási hovatartozásúak voltak, céljuk és értékrendjük azonban közös volt, egy zászló alatt, egy haza fiainak vallották magukat. Hősök voltak és életüket adták a nemzet függetlenségéért.

A szónok arra emlékeztette a résztvevőket, a mártírhalált halt hősök elkötelezettségéből ma is erőt meríthetünk. Példájuk nyomán levonhatjuk a tanulságot, miként kell az adott kor szerint jól, állhatatosan, tisztességesen és felelősséget vállalva küzdeni.

Ifj. Horváth Károly zenekara és Debrei Zsuzsanna népzenékből összeállított dalcsokrot adott elő. Ezt követően a 13 vértanúk neveit harangszó kíséretében olvasták fel. A zalai 47. honvéd zászlóalj hagyományőrző egyesület tagjai díszsortűzzel tisztelegtek. Végül elhelyezték az emlékezés koszorúit az egykori zalai miniszter szobránál.

P.V./F.M.

Fotó: Seres Péter