Olyannyira fellendült az ágazat városunkban, hogy 2002-2004-ben felröppent a hír: a vidéki települések között Zalaegerszegen a legmagasabbak az ingatlanárak. S hogy minek volt ez betudható?

– Ebben több szempont is közrejátszott – mondta Kovács László igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő. – Egyrészt közel voltunk Ausztriához, ami mindig is sokat nyomott a latba. Másrészt Zalaegerszegen szinte megszűnt a munkanélküliség – elsősorban az akkortájt letelepedő Flextronics jóvoltából. S végül: ez utóbbinak következményeként rengeteg vendégmunkás jelent meg a városban, amely előbb az albérletek áraira volt hatással, majd a befektetési célú építkezések révén az új lakások is felértékelődtek.

Az azóta megváltozott gazdasági klíma aztán Zalaegerszegen is érzékeltette hatását: több gyár, gyáregység is bezárta kapuit. S bár a foglalkoztatási adatok még ezzel együtt sem mondhatók rossznak városunkban, az ebből fakadó (lét)bizonytalanság kihatott az ingatlanpiacra, a kereslet jelentősen visszaesett. Érzik ezt az építőipari cégek is – több vállalkozó már csődöt is jelentett -, ennek ellenére – láthatóan – rengeteg építkezés zajlik a városban…

– Valóban továbbra is sok az új építésű ingatlan – folytatja Kovács László -, ám a beruházó már az építkezés megkezdésének pillanatában tudja: az adott helyen mi az az ár, amit el lehet kérni az ingatlan négyzetméteréért, így némiképp kiszámítható a beruházás. A városközpontban, a nyugodt helyeken például korábban is, most is viszonylag magas áron lehet értékesíteni a lakásokat. Az Ady és a Mártírok utcában zajló építkezések tapasztalatai alapján elmondható: itt szinte gond nélküli a lakáseladás. A lényeg – úgy gondolom – az, hogy ezek a lakások emberléptékűek legyenek, csak megfelelő kisugárzású ingatlanok – gondolok itt a zöldterületre, a jó elrendezésre – tudnak valóban vonzóvá válni a vevők előtt.

– Vannak olyan új építésű ingatlanok, melyeket annyira drágán kínálnak, hogy eladni szinte lehetetlen – ezt már Szalay Balázs, a zalaegerszegi Otthon Centrum irodavezetője mondja. – Zalaegerszegen ez a határ az új lakásoknál a 280 ezer forintos négyzetméterár, e felett – akárhol is legyen az ingatlan – nem talál vevőre. A város peremén épülő új lakásokat pedig csak 200-220 ezer forintos négyzetméteráron lehet értékesíteni.

Ha pedig a használt lakásokat nézzük, támpontként szolgálhat Kovács László megállapítása, aki szerint a 30 évvel ezelőtt épült lakások piaci ára 2007-ben 110-160 ezer forintos áron realizálódott, míg az 1990 körül épült ingatlanok 140-180 ezer forintos négyzetméteráron keltek el. S hogy mi a helyzet a használt lakásokat is magába foglaló lakáspiacon?

– Jelenleg tízszer annyi eladó lakás van a piacon, mint amennyi igény mutatkozik – folytatja az elemzést Szalay Balázs. – S ha 2000 óta beszélhetünk mélypontról, akkor azt tavaly augusztusra tehetjük. Ősztől aztán kismértékben elkezdtek emelkedni az árak, ami a némiképp rendeződő gazdasági helyzettel és a minden eddiginél jobb hitelhez jutással magyarázható. A bankok szó szerint versenyeznek az ügyfélért.
S hogy ez mennyire így van, azt jól mutatja, hogy egyre több a nulla forintos induló részletre épülő hitelkonstrukció, s ez bizony csábítóan hathat azok körében, akik nem rendelkeznek jelentősebb megtakarítással. Vásárlási kedv van. De nézzük, mely lakásokra mutatkozik a legnagyobb igény?

– A legkelendőbb új építésű ingatlannak a 40-60 négyzetméteres 1+2 fél szobás, egyedi központi fűtéses lakások számítanak. A garzonok még mindig jól eladhatók, bár befektetési céllal már ezeket a kisebb méretű lakásokat sem vásárolják. Legfrekventáltabbnak a Kosztolányi-Mártírok utcák által határolt terület számít, ezt követi a Kertváros, majd a Páterdomb és végül a Landorhegy. Az értékhatárt figyelembe véve kereslet a legfeljebb 20 millió forintos lakásokra mutatkozik. Ezt meghaladóan már nem feltétlenül a lakásvásárlás, sokkal inkább a családi ház építése kerül szóba.

De nézzük, mi várható 2008-ban a lakáspiacon?
– Miközben várhatóan kevesebb lakás épül a jövőben – mondja Kovács László -, az ingatlanárakban idén minimális mértékű – legfeljebb 5 százalékos – emelkedés várható. Erre elsősorban az emelkedő energiaár érvényesítése miatt kerül sor, az emelkedés másik oka pedig a már említett, várhatóan az eddigieknél is kedvezőbb hitelfeltételek megjelenése lesz. Sajnos, a tapasztalatok azt mutatják, lesz egy réteg, amely erejét meghaladóan igényli a sokszor igen csábító hiteleket. (Zala-Lap Kft.)