Az út hosszan tartó volt, de megérte kivárni, hiszen út közben rengeteg dolgot mutatott az idegenvezető úr. Menet közben bementünk egy fánkozóba – ahol elvileg a legfinomabbat készítik -, tehát muszáj volt vennem egy darabot. Az első fontosabb állomás az olaszországi tengerpart volt, ahol rengeteg fényképet készítettünk. A fotózás után siettünk vissza a buszra, mert igyekeztünk a következő állomásra, ami egy cseppkőbarlang volt. Bementünk majd egy-két órás gyaloglás következett. Mi gyerekek, olyan 5 perccel korábban kiértünk a napsütötte szlovéniai felszínre, majd leültünk egy padhoz, ahol ettünk egy kis rágcsálnivalót.

Ezután egy hadi temetőbe vitt az utunk, ahol a hősi osztrák-magyar katonák sírjait tekintettük meg, és koszorút is elhelyeztünk a hősök emlékére. Ezt követően elmentünk egy plázába vásárolni élelmiszert másnapra. A vásárlás után a szállásra mentünk, majd berendezkedtünk és lefeküdtünk pihenni.

Vasárnap az első állomás egy nagy hegyen volt, ahova külön kisbusszal jutottunk fel, majd miután felértünk, felsétáltunk egy kápolnához, ahol elmesélték annak történetét. A templom után egy labirintusba mentünk, ami véleményem szerint nagyon izgalmas volt. A második állomás egy szép folyó volt, amit körbe sétáltunk és megörökítettük néhány fotóval. Mindezek után a busszal elmentünk egy városba, Bledbe, ahol van egy híres tó és annak közepette egy kis sziget, amin egy kis kápolna áll. Ebben a városban vettem egy fagylaltot, melyből tudtam nyalni vagy hármat, mert mire nyaltam volna a negyediket, már azt láttam, hogy a földön van, de nem szomorkodtam, mivel tudtam, hogy ez jobban megmarad bennem, mint az, hogy ha csak simán ettem volna meg.

Úgy gondolom, hogy ez az osztálykirándulás volt az egyik legérdekesebb, legtöbb élménnyel gazdagító, és legizgalmasabb kirándulás, amelyben eddig részt vettem.

Bottló Péter (9.a)
Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium
Zalaegerszeg