A pályázati kiírás szerinti elképzelés alapjaiban változtatja meg a magyar szakképzési intézményszerkezetet, amely ma rendkívül szétaprózott: 266 településen több mint ezer szakképző iskola van az országban, a Nyugat-Dunántúli Régióban körülbelül 120. A pályázati támogatás segítségével az országban 16 szakképző központot hoznak létre, régiónként kettő- kettőt. A Nyugat-Dunántúl három megyéjéből hat pályázat került beadásra, Zalából kettő. Közös pályázatot nyújtott be Zalaegerszeg és Zala megye, valamint Keszthely önkormányzata. Nagykanizsa a többszöri megkeresést és a közös pályázat benyújtását elutasította és külön indult.

A régió két győztese Szombathely és a zalaegerszegi közös pályázat lett. A sikerről az érintettek – dr. Gyimesi Endre polgármester, Kiss Bódog Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke valamint Mohácsi József Keszthely polgármestere – sajtótájékoztatón számoltak be a pályázati munkában részt vevő munkatársaik társaságában. Zalaegerszeg polgármestere a nyertes pályázat részleteiről szólt, kiemelve, hogy a TISZK egy újonnan kialakított, csúcstechnikával felszerelt központi képzőhely és nyolc, jelenleg is szakképzést folytató tagintézmény együttese. Három zalaegerszegi (Ganz és Munkácsy, Deák és Széchenyi szakközépiskola, valamint a Páterdombi Szakképző Iskola) 4 megyei (Asbóth, Béri Balogh Ádám és a Lámfalussy szakiskola) és 1 keszthelyi (Vendéglátó, Idegenforgalmi, kereskedelmi Szakképző Iskola és Kollégiuma) fenntartású oktatási intézmény alkotja közösen, zalaegerszegi központtal.

Dr. Gyimesi Endre szólt a pályázat két komponenséről: az egyik az infrastrukturális feltételek javítására vonatkozik, a másik a szakképző központ létrehozását, a moduláris szakképzés integrált megvalósítását jelenti. Elmondta: a megpályázott összeg 90 százalékát elnyerték, amely több mint 1 milliárd 63 millió forint. Az önerő (58 millió forint) megoszlik a három önkormányzat között. A program célja, hogy a korszerűbb intézményhálózat révén biztosítsa a szakképzés hatékony működését és működtetését, továbbá összehangolja a térség szétaprózottságát egy regionális, egységes rendszerré.
Mohácsi József Keszthely önkormányzata nevében megköszönte a munkáját mindazoknak, akik a pályázati munkában részt vettek. A siker egyértelmű és céljuk a szakképzés színvonalának emelése. A program hatása kiterjed Keszthely többi szakképző iskolájára is, ami fejlesztési lehetőségeket is jelent. A polgármester, mint fogalmazott, sajnálja, hogy a programból kimaradt Nagykanizsa.

Garamvölgyi György, a megyei közgyűlés alelnöke elmondta, a szakképző központot KHT működteti, melyet a három önkormányzat 60 napon belül hoz létre. Minden intézmény számára 15-20 millió forint fejlesztési forrás áll rendelkezésre, ezáltal az iskolai eszközök színvonala jelentősen emelkedni fog. A diákok korszerűbb, rugalmasabb szakképzést kapnak, kiegészítve az intézmények egyéni programjával. Az integrált szakképzésben évente több mint 6 ezer hallgató részesülhet. A közgyűlés alelnöke hangsúlyozta: Zala megye oktatásügyének hatalmas szakmai sikere az elért eredmény, amely bizonyítja, hogy a megyei közoktatásban olyan szakemberek dolgoznak, akik felvehetik a versenyt a régióban. Látszik az is, hogy az eus rendszerben a politikának a beleszólása sokkal kisebb. Igazi szakmai összefogás valósult meg politikai színezet nélkül. Kiemelte, ha Zalaegerszegen nem történik meg a középfokú oktatásban az integráció, kisebb eséllyel pályáznak. 

Kiss Bódog Zoltán a megyei közgyűlés elnöke fontosnak tartja, hogy a TISZK a régión belül kiegyensúlyozási lehetőséget teremt. Nyugat-Dunántúl az osztrák határ közelségében kihívásnak van kitéve az oktatásban és képzésben és ha nem tudtak volna a fejlesztés terén előrelépni, komoly  elszívó hatás jelentkezik. A szakképző központokkal a felnőttoktatásnak is megteremtődnek a feltételei egy magasabb színvonalon. Ugyanakkor sajnálja, hogy a TISZK nem a teljes megyét fedi le, reméli, Nagykanizsa a második körben sikerrel pályázik majd.
Gyutai Csaba Zalaegerszeg alpolgármester kiemelte: a munkaerőpiac igényeit figyelembe véve, modern szakképzés alakulhat ki a jövőben. Olyan, amely kiküszöböli az egyes intézmények közötti képzési párhuzamosságokat. Segíti a gazdasági versenyképesség fejlesztését, hangsúlyt fektet a pályaorientációra, a tanulói igényekre.