– Milyen módon derítenek fényt a parlagfűvel szennyezett területekre?
– A közterületeken ezt a védekezést a gyepgondozással kapcsoljuk össze. A többszöri kaszálás jótékony hatással van a fű vagy más gyomnövény megerősödésében, ami viszont elnyomja a parlagfüvet. Másképpen szólva: ha a nyári időszakban megfelelően odafigyelünk a gyepgondozásra, a parlagfű nem okozhat gondot. Ugyanakkor a mélyépítési beruházásoknál, kábelfektetéseknél, építkezéseknél a parlagfű megjelenése elkerülhetetlen. A föld átforgatásából adódóan szinte a parlagfű az első növény, amelyik felüti a fejét. Nos, mi a hivatalon belül – az engedélykiadások kapcsán – minden ilyen jellegű munkálatról kapunk információt, így megfelelő időben tudunk reagálni a kérdésre, és közhasznú munkásokkal elvégeztetjük a gyom irtását.

– A magánterületeket külön ellenőrzik?
– A hivatal rendszeresen ellenőrzi a közterületek állapotát, s ez alkalmat ad arra is, hogy a parlagfű-szezon közeledtével a magántulajdonban lévő portákra is kiterjedjen ez az ellenőrzés. Természetesen ezenkívül érkeznek hozzánk lakossági bejelentések is.

– Bírságolnak?
– Az elmúlt időszakban összesen 21 eljárást kezdeményeztünk, ebből négyet lakossági bejelentés kapcsán indítottunk, tizenhetet pedig hivatali ellenőrzések fedtek fel. Az esetek többségében már a hivatal első lépése elérte célját, ugyanis a felszólításban szereplő ellenőrzés időpontjáig a gondozatlan területet szinte kivétel nélkül rendbe tették a tulajdonosok. Egy esetben kellett csupán bírságolással élnünk, ahol is egy 1 hektáros parlagfüves területet a felszólítás ellenére sem találtunk rendben. Az eljárás során – az idevonatkozó és egyre szigorodó jogszabály alapján – százezer forintos bírságot szabtunk ki, amit még növelt a hivatalos eljárás során elrendelt kényszerkaszálás költsége is.

– Ad hoc városszemlénk során a városon áthúzódó vasútvonal mentén találkoztunk legtöbbször a parlagfűvel. Ezt a kérdést hogy kezeli a hivatal?
– Bár a vasút hatáskörébe tartozik ezeknek a területeknek a parlagfű-mentesítése, ha szükséges, városi közreműködéssel végezzük az irtást, hiszen ez mindannyiunk érdeke.
A kép persze nem teljes akkor, ha csak a belterületeket vizsgáljuk. Zalaegerszeg zártkertjei, a város körüli szántók mind Zalaegerszeg külterületének számítanak, amelyek viszont már a Zala Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálathoz, valamint a Zala Megyei Földhivatalhoz tartoznak.

– Alapvetően a helyszíni szemlék adnak alkalmat számunkra a parlagfüves területek felderítésére – válaszolja érdeklődésünkre Szabó Béla, a Zala Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat növényvédelmi csoportvezetője -, ilyen jellegű felderítést egyébként a velünk együttműködő földhivatali gazdászok is végeznek. Mivel hivatalosan csak tulajdonosokkal és földhasználókkal szemben tudunk eljárni, ezért nagyon fontos ezen a téren is a földhivatal közreműködése. Sok esetben célzottan végezzük munkánkat, melynek során digitális térkép segítségével meghatározzuk a parlagfűvel szennyezett terület nagyságát, s annak helyrajzi száma ismeretében értesítjük a tulajdonost.

– Ez egy felszólítás a szolgálat részéről, vagy már eljárás?
– A kiküldött értesítés a folyamatban lévő eljárást tudatja a föld tulajdonosával vagy annak használójával, feltüntetve a növényvédelmi bírságot, valamint a kényszerkaszálás szükségességét.

– Mit lehet tudni a bírság mértékéről?
– 2005-től jelentősen szigorodtak a bírság tételei, mértéke – a terület nagyságától függően – 20 ezer forinttól egészen ötmillió forintig terjedhet. Csak összehasonlításképpen: külterületen két hektárig 20 ezer forint a bírság, belterületen ugyanez az összeg az 50 négyzetméteres területre vonatkozik.

– Mi történik, ha egy egész kukoricatáblában találnak nagy mennyiségű parlagfüvet?  
– A külterületek parlagfű-mentesítése kapcsán több jogszabályt is figyelembe kell vennünk, így különbséget kell tennünk a szerint, hogy van-e kultúrnövény az adott területen. Ha agronómiailag elfogadott ennek aránya, akkor csupán bírságot szabhatunk ki, a kényszerkaszálásról nem rendelkezhetünk. Minden más esetben elrendelhető a kényszerkaszálás.

– Hány bejelentés érkezett Önökhöz? Egyáltalán hány eljárásról tud beszámolni?
– Összesen mintegy 130 eljárás folyik a megyében, ugyanakkor naponta úgy két-három bejelentés érkezik a szolgálathoz.

– Megyei adat lévén nem kevés az eljárások száma?
– Meghatározott létszámmal, meghatározott keretből végezzük a munkánkat. Miután tudomásunkra jut egy terület szennyezettsége, helyszíni szemlén kell minderről megbizonyosodnunk, s csak ezt követi a kényszerkaszálás. Mindezt ráadásul dokumentálnunk kell. Hogy ez a szám sok vagy kevés, azt csakis ennek függvényében szabad megítélni.  (Zala-Lap Kft., S.P.)