– A napokban, és várhatóan még néhány hétig lázas munka folyik az óvodákban, valamint az iskolákban, hogy a törvény módosításával kapcsolatos hatályba lépett jogszabályokat be tudják vezetni az intézmények – vázolta az aktuális helyzetet Velkey Péter, az önkormányzat művelődési és közoktatási osztályvezetője. – Látható, hogy szeptember 1-től, saját hibáján kívül, minden bizonnyal valamennyi intézmény bizonyos szempontból törvényen kívüli állapotban kezdte el a tanévet. Megszokhattuk, hogy a közoktatásban a tanév előtt, illetve a tanév közben esztendőről esztendőre új és új feladatokkal kell megbirkózniuk az intézményeknek, ám arra még nem volt példa, hogy egy jelentős változásokat tartalmazó törvénymódosítást a nyár elején, azaz a tanév után fogad el az Országgyűlés. Így kellett volna egy rendkívül nagy előkészítő és felelősségteljes munkát igénylő paragrafust már szeptember 1-től életbe léptetni, s mindezt tetőzte, hogy az iskolákban eközben nyári szünet volt, azaz a tanintézmények munkatársai érdemben csak augusztus 20-a után tudták a törvénymódosítások értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos munkát megkezdeni.

Az osztályvezető egyik kollégájával egy szegedi szakmai fórumon vett részt, ahol közel négyszáz, közoktatás irányításában tevékenykedő szakember vitatta meg a tennivalókat. Itt számos olyan kérdés merült fel, amelyben élénk vita alakult ki, s mindezt nehezítette, hogy az Oktatatási Minisztérium honlapján az ezzel kapcsolatos segédanyag pontatlanságokat tartalmazott.

– Annak ellenére, hogy több kérdés megválaszolatlan maradt, a munkát meg kellett kezdeni, hiszen szeptember 1-től minden pedagógusnak tudnia kell, hogy mi a feladata, miként áll össze kéthavi munkaideje, munkáltatója hogyan rendeli el a napi munkaidő-beosztását, illetve őt miként érinti az óradíj nélkül elrendelhető plusz két óra – folytatta Velkey Péter. – A legnagyobb problémát a kéthavi munkaidőkeret, valamint a plusz két óra elrendelése okozta és okozza most is. Előbbi lényege, hogy a pedagógusok két hónapra előre tudják, hogy mi a feladatuk, vagyis tisztában vannak azzal, milyen tanórákat, milyen tanórán kívüli foglalkozásokat kell megtartaniuk. Emellett fontos, hogy a tanárok kéthavonta számolják el a túlmunkáért járó óradíjukat, vagyis az első kéthavi díjaikat legkorábban decemberben, vagy januárban vehetik fel. A heti plusz két óra bevezetésével lehetőség nyílik szakkörök, korrepetálások, valamint különböző foglalkozások megszervezésére. A törvényalkotó úgy alkotta meg a jogszabályt, hogy gyakorlatilag nem lehet megkerülni ezt a 2 óradíjmentes órát, mert egyéni, szabadidős, tanórán kívüli foglalkozás megtartása akkor rendelhető el óradíjfizetés mellett, ha előtte a díjazás nélküli foglalkozást elrendelték. Fontos változás, hogy 2008. szeptember 1-től az általános iskola 5-6. osztályában kötelező lesz a szakrendszerű tanítás bevezetése, melynek arányát az óraszámok 25-50 százaléka között kell meghatározni. Előrevetíthető, hogy mindennek következtében az elkövetkezendő években felsős tanárok ezrei válnak munkanélkülivé.

Velkey Péter elmondta: a törvénymódosítás előírja, a 2010-es tanévtől – szükség szerint – minden tanuló számára biztosítani kell az angol nyelv elsajátításának lehetőségét. Ez valószínűleg generálni fogja e nyelv elterjedését más nyelvekkel szemben, ami gondot okoz majd az egyéb nyelveket, például német, olasz, vagy éppen a francia nyelveket tanító intézményeknél, a nem angol nyelveket oktató nyelvtanároknak pedig kritikus mértékben csökkenhet az óraszámuk. Kivitelezhetetlen a törvény ingyenes tankönyvellátásról szóló előírása. Itt 1 főnél 10.000 forintos tankönyvcsomag-költséget határoztak meg, de nincs olyan könyvcsomag, amit ebből az összegből össze lehet állítani.

– Összességében elmondható, az intézményeknek az a célja, hogy a tanévkezdést követő hetekben megfeleljenek azoknak az előírásoknak, amelyeknek szeptember 1-ig, tőlük független okok miatt, a legnagyobb igyekezetük ellenére sem tudtak megfelelni. Mi ezekben a napokban intézménytípusonként, összesen öt munkacsoportban leültünk az intézményvezetőkkel, összegezzük a tapasztalatokat és a problémákat, majd ezt követően tartunk egy intézményvezetői értekezletet, ahol újból napirendre kerülnek a törvénymódosítás végrehajtásával kapcsolatos feladatok, remélhetőleg a vitatott kérdésekben már egységes álláspontot kialakítva – tette hozzá az osztályvezető.