Az első írások, melyek Zalaegerszeget említik, a XIII. századból származnak. Az okmányok megemlítik az Aranyoslapi forrást is, amely már akkor meghatározta a település lakóinak életét. Az évszázadok során a város infrastrukturális fejlődése a forrás környékét is megváltoztatta. Megszépült, majd egy tavat alakított ki mellette a város. A forráshoz kirándulókat korábban egy tábla emlékeztette arra, milyen régi öröksége ez a zalaegerszegieknek. Mára eltűnt a tábla, a tó partján élő gőtéknek is már csak az emléke él.

– A rendszerváltást követően, a vagyonmegosztás kapcsán az erdőgazdaság területe lett a forrás és annak környéke. Mivel a gazdaság elsősorban az erdőkkel foglalkozik, idegenforgalomra azonban kevésbé áldoz, a területre nem fordítottak elég figyelmet. A forrás azonban fontos ennek a városnak, ezért két-három évente kimertük a tavat, hogy megtisztítsuk a medret, felújítottuk a játékokat és a kültéri bútorokat – mondta dr. Gyimesi Endre polgármester.

Jelenleg a tó sártengerre a terület pedig egy elhagyatott játszótérre hasonlít. Az egyetlen megoldást az jelentené, ha végérvényesen a város tulajdonába kerülne.
Megállapodtunk az erdőgazdasággal, hogy egy területcserével végérvényesen megoldjuk a problémát, és máshol biztosítunk erdőt számukra. A tárgyalások jelenleg is folynak, és amennyiben sikeresen lezárulnak, akkor lehet beszélni arról, hogy újra értékes kirándulóhellyé váljon, kiszolgálva a látogatók pihenési és szórakozási igényeit egyaránt – tette hozzá a polgármester.

Az erdőgazdaság illetékes munkatársa nem kívánt nyilatkozni, mivel a földcsere ügyében a Nemzeti Földalap dönti el, hogy a felajánlott erdő értéke megfelel-e a csere tárgyát képező terület értékének. A tárgyalások befejeződéséig a város újabb állagmegóvó munkálatokat végez áprilisban, hogy a májusi kirándulóidő beköszöntére a forrás és annak környéke fogadni tudja a látogatókat. Amennyiben a területcserét sikerül a közeljövőben lebonyolítani, az Aranyoslapi forrás és környezete még idén megújul.