„A közélet elsilányítja az embert, a tudomány pedig nemesíti” – nyitotta meg a konferenciát Garamvölgyi György országgyűlési képviselő, a megyei közgyűlés alelnöke. Mint mondta, bár Zala nem rendelkezik humán egyetemi kutatóbázissal, azért mégis büszkék lehetünk a tudományos tevékenységünkre. A közelmúltban olyan országos visszhangot is kiváltó munkák születtek, mint a Deák-kutatás, a zalai zsidóság életéről szóló tanulmány, vagy a néhány hete bemutatott 1956 zalai eseményeiről szóló összefoglaló kötet. Mindezekből az is jól látszik, hogy a múzeumok, könyvtárak, és a levéltár munkatársai munkahelyi kötelezettségeiken túl, kutatással és publikálással is gazdagítják a megyét. A közgyűlés a szűkös anyagi források ellenére pedig, igyekszik támogatni, hogy ezek a tudományos munkák nyilvánosságra is kerüljenek.
A nap folyamán az érdeklődők megismerkedhettek a Nagykanizsa környékén zajló ókeresztény sírkápolna feltárásának körülményeivel, valamint a szlovén-magyar vasútvonal és az M7-es autópálya nyomvonalán történő ásatásokkal. Előadások hangzottak el továbbá a Zalaegerszeg-Csács-Petőhenye vízvezeték-beruházáshoz kötődő feltárásokról, melynek során bronzkori fellegvár nyomaira bukkantak a régészek. A megye néprajza iránt érdeklődőknek sem kellett csalódniuk, hiszen népművészeti, és néprajzi antropológiai kutatásokról is beszámoltak a szakemberek. Délután Kisfaludy Strobl Zsigmond születésének 120. évfordulójáról emlékeztek meg, illetve betekintést nyerhettünk a Balatoni Múzeum textilgyűjteményébe is. A szakmai nap november 4-én folytatódik.