Sokan még November 7-e téri oviként ismerték. Immár kerek 50 éve várja tárt karokkal a Kosztolányi téri Tagóvoda a kisgyermekeket. A jubileumot a régi időket is felidéző műsorral ünnepelték.

– Édesanyám, édesanyám, mi az a kereszt? – Hogy mi a kereszt, azt kérdezed, kisfiam? – Igen, azt.

Egyszer régen óriások uralták a Földet, de lejárt az idejük, eltűntek, és elfelejtették őket. Ám a nagy Arthur király korában egy erős és ravasz parasztlegény (Nicolas Hoult) véletlenül megnyitotta a kaput, ami az óriások népét elzárta.

Szeptember utolsó szombatján korán reggel a vasút- állomáson gyülekeztünk. Gedeon Tamás tanár úr erre a napra szervezett túrát a fotókörös tanulóknak. Azt nem mondom, hogy gyalogtúrát, legfeljebb félig – hiszen az odautat vonattal tettük meg. Nem volt kötelező a részvétel, a szakmai szempontok mellett a kikapcsolódás, közös élmények, szórakozás miatt szántuk rá többen szombatunkat az útra. Gedeon tanár úr mellett kísérőnk volt Lőrincz Veronika tanárnő (aki, Tamás bácsihoz hasonlóan nagy túrázó!) és az ő két kutyája.

Nyaralásunk egy napját Velencében töltöttük. Nagyon vártam már, hisz anyukám már sokat mesélt erről a városról.

A tengeri vidra az Észak-Csendes-óceán jellegzetes állata. Súlya 14-45 kg között van. Testhőmérsékletét vastag bundája szabályozza. Habár a szárazon is képes mozogni, életének legnagyobb részét az óceán vizében tölti. A tengeri vidra a partközeli vizeket kedveli, ahol gyorsan képes lemerülni a tenger fenekére, hogy táplálékot hozzon fel onnan. Főleg tengeri gerinctelenekkel táplálkozik, így tengeri sünökkel, különféle puhatestűekkel és rákokkal, de egyes halfajokat is fogyaszt.

Nyári olvasmányom a Védett vizeken című könyv volt. A történet bemutatta a tengeri vidrákat, életüket, táplálkozásukat.

A Magyar Vasúttörténeti Park Magyarország első interaktív vasúti parkja, mely száznál is több vasúti járművet és a vasút üzemeltetéséhez szükséges berendezést mutat be.

Szilvásvárad és környéke az ország legszebb,kirándulásra alkalmas területei közé tartozik. Maga a falu a Bükki Nemzeti Park bejáratánál fekszik.

Sopron Magyarország nyugati határa mellett, az Alpokalján található. A Soproni-hegység és a Fertő-tó melletti Balfi-dombság között fekszik. A 9-11. század környékén kapta magyar nevét a város, Suprun nevű ispánjáról. Mivel közel van a határhoz, az 1848-as szabadságharcban Sopront korán megszállták a császári csapatok. 1921-ben a trianoni békeszerződés után népszavazás döntötte el, hogy Sopron és a környező nyolc község melyik országhoz tartozzon. A soproniak Magyarország mellett döntöttek. Az eseménynek egy törvény állított emléket, ekkortól hívják a leghűségesebb városnak.