Sándor Tamás Fohász elhunyt nagyapámért című versével nevezett a Vírtuális Városi Diákújság pályázatra.

Most is, mint minden évben megrendezésre került a március 15-ei megemlékezés. Idén a 3.a és a 8.a osztályok készültek műsorral.

Nagy izgalommal készültem a Petőfi szavalóversenyre. Természetesen minden versenyre izgalommal készültem eddig is, de most különleges volt az alkalom, mert először mutathattam meg a tudásomat petőfis diákként, hiszen éppen nyolc hete érkeztem új tanulóként az iskola 3.a osztályába.

Iskolánk abban a megtiszteltetésben részesült, hogy ismét elhozták hozzánk a színházban már megrendezett sajtófotó kiállítás anyagának egy részét. Ennek kapcsán készíthettem riportot Seres Péterrel és Katona Tiborral, akik három másik fotós mellett elkészítették a kiállítás anyagát.

Már sokat hallottunk az 1848/49-es forradalom és szabadságharcról. Márciusban nyílt egy kiállítás ennek kapcsán a Göcsej Múzeumban. Az osztályunkkal el is mentünk az egyik délután, hogy szétnézzünk.

A félévi bizonyítványa nagyon jól sikerült az osztályunknak, ezért jutalomként elmehettünk együtt a Termálfürdőbe. Aznap az első három óra volt megtartva, utána elindultunk a buszhoz, ami tele volt és csak nagyon szorosan fértünk el, de még ez sem vette el a kedvünket.

2012 decemberében a kormány kiemelt járműipari központtá nyilvánította a Zalaegerszeg, Szombathely Szentgotthárd részvételével létrehozott egyesülést. A Nyugat Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ az Opel, valamint a résztvevő városokban működő gépipari, elektronikai és mechatronikai cégek fejlesztésére jött létre. A humán hátteret elsősorban a zalaegerszegi felsőoktatási intézmények biztosítják, amelyek közös pályázatot nyújtottak be. A pályázat sikeres volt: 750 millió forintot kaptak. Minderről szerdán számoltak be a városházán.

A Zalaegerszegen kialakult árvízi helyzetről Gyutai Csaba polgármester beszélt a Zalaegerszegi Televízió Híradó Részletes című műsorában.

Németh Petra Ő az című versével nevezett a Virtuális Városi Diákújság pályázatra.

Március 23-a – szombat. Ilyenkor általában a diákok sokáig alszanak otthon, de mi már reggel hét órakor fent voltunk, hogy össze tudjunk készülni az indulásra. Hogy mégis hová mentünk? Ez egy remek kérdés, mert mi sem tudtuk még, hogy mire is számítsunk. Az iskolában az irodalomtanárunk hirdette meg a programot, hogy lehet jelentkezni egy ifjúsági találkozóra, ami Körmenden lesz, és fél kilenckor van az indulás. Ennél többet nekünk sem mondtak, de úgy gondoltuk, hogy nem veszíthetünk azzal semmit, ha elmegyünk, így az osztályból néhány osztálytársammal együtt jelentkeztünk.