Art Mozi
A népszerű belvárosi Art Mozi elődje, az Ady mozi 1958-ban nyílt meg a nagyközönség előtt. Az igényesen kialakított környezetben több tízezer filmes produkcióval nyújtott szórakozást a nézőknek. Art filmek és blockbusterek, valamint magyar és külföldi filmek egyaránt szerepeltek a palettán.
Jelenleg naponta több előadás közül is választhatnak az érdeklődők, a premierfilmektől kezdve a közönségsikereken át a művészfilmekig mindenki megtalálhatja a számára megfelelő előadást. A fiatalabb és idősebb korosztály egyaránt szívesen látogatja a napi előadásokat, mivel a széles filmválasztéknak köszönhetően mindenki megtalálhatja a számára szimpatikus előadást.
A ma is impozáns filmszínház földszintjén a mozi hőskorát megidéző vetítőgépeket, relikviákat, plakátokat és filmtekercseket lehet megtekinteni.
Az Art mozi épülete kultúrtörténeti jelentőségű, ugyanis az ötvenes évek végén az ország egyik legkorszerűbb „mozipalotájának” számított, ahol szélesvásznú filmeket vetítettek, mégpedig a legmodernebb hangtechnikával. A jelenleg üzemelő 66 férőhelyes, légkondicionált moziteremben 2014. áprilisa óta korszerű digitális vetítéstechnika és hangberendezés áll rendelkezésre.
Az Art Mozi az évtizedek alatt kissé megkopott és elavult nagyterme 2020 nyarán pályázat keretében megújult. A pályázat keretében elkészült az évek óta esedékes fűtési rendszer rekonstrukciója, megújult a nagyterem falburkolata, valamint a mennyezet egésze, modern ledes fényforrások kerültek felszerelésre a teremben, a színpad fölé került egy színháztechnikai traverz, amire a nagyobb előadások fény- és hangtechnikája szakszerűen rögzíthető, kibővítésre került a már előtte is méretes színpad, ami az így létrejövő 110 m2-es felületével nem szab határt a nagyobb volumenű színházi és zenei produkcióknak sem.
A felújítás után átadott nagyterem 580 férőhellyel várja a már visszatérő, valamint az új látogatókat. A nagyterem – a színpadbővítés miatt kis mértékben csökkentett nézőtere ellenére is – még mindig a város legnagyobb befogadóképességű, fix ülőhellyel rendelkező közösségi tere.
A nagyteremben havonta több alkalommal különböző kulturális programokat kínálnak az érdeklődők számára. Különösen nagy látogatottsága van az intellektuális tartalmú előadásoknak, melyeket országosan elismert szakemberek tartanak.
Az intézmény időről időre helyt ad népszerű könnyűzenei előadásoknak is, melyeken olyan neves magyar előadók léptek már fel, mint Presszer Gábor és Rúzsa Magdi, Horváth Charlie, Hooligans vagy a Honeybeast.
Ugyancsak népszerűek a szórakoztató műfaj előadásai, hiszen a Dumaszínház és a zenés műsorok sztárjai szinte mindig teltházas előadásokat produkálnak az Art Mozi színpadán.
Ahogy az Art mozi szlogenje is mondja: „Régi értékek, új technika – A mi mozink!”
Elérhetőségek:
Cím: 8900 Zalaegerszeg, Széchenyi tér 4-6.
Telefon: +36-92/314-575, +36-20/260-2794
E-mail: info@artmozizeg.hu
Honlap: artmozizeg.hu
Városi Hangverseny- és Kiállítóterem
Van, aki hivatalos nevén hívja: Városi Hangverseny- és Kiállítóterem. Van, aki a következőképpen hivatkozik rá: az egykori zsinagóga.
Sokan csak „becenevén” ismerik: a Zsini.
A Zalaegerszeg egyik jelképeként is ismert épület számos kiállítást, koncertet, esküvőt, bemutatót s gyerekfoglalkozást tudhat maga mögött.
A Városi Hangverseny- és Kiállítóterem amellett, hogy szórakozásra, elmélkedésre hívja látogatóit, a megyeszékhely múltjáról is regél: emeletén kapott helyet ugyanis „A zalaegerszegi zsidóság múltja” című állandó tárlat.
A zsinagóga története
A zalaegerszegi zsinagóga építését Stern József tervei alapján Morandini Tamás építőmester irányításával 1903 áprilisában kezdték meg, és már 17 hónap múlva állt az épület.
A felavatási ünnepséget 1904 szeptemberében tartották. A román és keleti stíluselemeket ötvöző zsinagóga az 1920-as években a város egyik legjelentősebb épülete volt, két tornya messze kiemelkedett a századelejei városképből.
Kiváló orgonáját a pécsi Angster cég készítette. Az épületet fénykorában az eklektikus zsinagógaépítészet szép példájaként emlegették: odabent 226 férfi és a karzaton 152 nő számára alakítottak ki ülőhelyet; belsejét színes festések, stukkók díszítették. (Elkészülte előtt a hívek az Arany Bárány Hotel melletti egykori izraelita imaházba jártak.)
A II. világháború alatt az egerszegi és környékbeli zsidó lakosság döntő többsége a koncentrációs táborokban meghalt.
A zsinagóga vallási funkciója a világháborút követően megszűnt: sokáig raktárnak használták, így falfestményei, bútorzata megrongálódott. A külső és belső állagában teljesen leromlott épületet Zalaegerszeg Város Tanácsa 1960-ban a Magyar Izraeliták Országos Szövetségétől 400 ezer forintért megvásárolta és Pelényi Gyula helyi építész tervei alapján a felújítást elvégeztette.
A felújított zsinagóga 1983 szeptemberében nyílt meg a város lakossága számára, mint Városi Hangverseny- és Kiállítóterem, s a nyitás óta több színvonalas koncertnek és kiállításnak ad méltó otthont.
A külső és belső felújításért a tervező és a kivitelező az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Nívó-díját is elnyerte.
Előcsarnokában a tervező és építő, a felújítást tervező építész és a munkát végző vállalat nevét megörökítő táblák, karzatán a zalaegerszegi hitközség I. világháborús áldozatainak emléktáblája, valamint az 1944-ben a városból elhurcolt zsidó polgárokra emlékező bronz dombormű kapott helyet, utóbbit Béres János készítette.
2.107 darab síp az orgonában
A nagyon szép, igényesen kialakított belső tér hasonlóan színvonalas kívánalmakat állított az orgona tervező elé. A koncertterem adottságai pedig behatárolták a feladatot.
A hangverseny célú orgona megfelelő mennyiségű és nagyságú regisztert – ennek megfelelően helyet – igényelt, ugyanakkor a színpad alapterületét sem lehetett csökkenteni az egyéb rendezvények miatt. Több variációs terv után született meg a napjainkban látható megoldás, mely érvényesítette a korszerű orgonaépítési elveket.
A traktúra mechanikus, akusztikailag a hallgatóság teljes élményben részesülhet és esztétikailag is párját ritkító látványt nyújt a hangszer.
Az orgona homlokzati tervét Pelényi Gyula, míg a diszpozíciót és a menzúrákat Trajtler Gábor orgonaművész tervezte. E csodálatos hangszer kivitelezője pedig a Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat Aquincum Orgonaüzeme volt.
A hárommanuálos, 28 regiszteres orgonában 2.107 darab síp van beépítve, melyek elkészítéséhez 1800 kg ónt használtak fel. A legnagyobb sípok a homlokzaton találhatók – 6 méter hosszúságúak –, a legkisebbek pedig 5 mm hosszúak.
A kitűnő hangversenyorgona 1987 novemberére készült el.
A zalaegerszegi zsidóság múltja
2014-ben állandó kiállítással bővült a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem kínálata. A zsinagóga első emeletén rendezték be „A zalaegerszegi zsidóság múltja” című tárlatot, ahol az érdeklődők a városi zsidóság történetét bemutató virtuális összeállítást, a Magyar Zsidó Múzeum és a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség tulajdonát képező kegytárgyakat, valamint jelentősebb lakó- s középületek fotóival illusztrált padlótérképet.
A „Zsini”, mint a társasági élet színtere
Az egykori zsinagóga kiváló akusztikája, az orgona, a nézőtér ideális mérete egyedülálló helyszínt biztosít a városban elsősorban komolyzenei, felnőtt és ifjúsági koncertek rendezéséhez.
A hangversenyterem munkatársai számos kisebb, kamara jellegű koncertet, koncertsorozatot szerveznek önállóan. A tanári és növendékhangversenyek, ifjúsági koncertek a zenei utánpótlás, a zeneértő közönség nevelését szolgálják.
A koncertek sorában a klasszikus zene mellett a sokszínűség jegyében és a szélesebb igényeket kielégítendő megtalálható többek között a népzene, 2000-től pedig az igényesebb könnyűzene, jazz- és világzene is.
A kiállítási tevékenységben helyet adnak helyi, hazai, elsősorban képző- és iparművészek alkotásainak, valamint számos külföldi művész munkáinak, híres fővárosi múzeumok, magángyűjtemények kollekcióinak. Az intézmény értékőrző vonulata mellett alkalmanként kitekintést nyújt a modern művészeti irányzatok felé is.
A Városi Hangverseny- és Kiállítóterem ugyanakkor a közösségi, társasági élet színtere is.
Az intézmény több helyi művészeti csoportot fogad be (Városi Vegyeskar, Canterina Kamarakórus) nemcsak próba, hanem állandó bemutatkozási lehetőséget is biztosítva számukra, valamint más intézményi háttérrel működő együttesek részére (Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar, Városi Fúvószenekar) is.
Ezzel egyik legfőbb katalizátora a helyi zenei életnek.
Az intézmény kulturális jellegű civil szervezetek mellett olyan közösségeknek is helyet és infrastruktúrát biztosít, amelyek nem elsősorban – szűkebb értelemben vett – kulturális tevékenységet folytatnak, de színesítik a zalaegerszegi polgári társas életet.
Az intézmény a helyi közélet és a nyilvánosság fontos helyszíne is; lehetőséget ad önkormányzati rendezvények, konferenciák, társasági események, esküvői szertartások, szalagavatók lebonyolításához.
Világhírű művészek a hangversenyterem színpadán
Az elmúlt évek alatt számos világhírű művész, zenekar, szólista lépett fel a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem színpadán. A teljesség igénye nélkül: Gregor József operaénekes, Kelemen Balázs hegedűművész, Rost Andrea operaénekes, Miklósa Erika operaénekesnő, Kocsis Zoltán karmester, Varnus Xavér orgonaművész.
A jazz képviselői is ellátogattak Zalaegerszegre, többek között: Benkó Dixieland Band, GHYMES, Szakcsi Lakatos Trió, Tátrai-Szűcs: Latin duó, Besenyő Blues Band és Horváth Charlie, Dés László-Balázs Elemér, Snétberger Trió, Budapest Bár stb.
A Városi Hangverseny- és Kiállítóterem programjai:
JazzSzerda
A JazzSzerda rendezvénysorozat 2001 óta működik a Városi Hangverseny-és Kiállítóteremben az igényes jazz és világzene kedvelői számára. Mint egy jazz klubban, a közönség egy pohár bor mellett élvezheti a legkiválóbb muzsikusok előadásait. A sorozat népszerűsége évek óta töretlen. Ebben az évadban is nagyszerű zenei programmal várják a műfaj kedvelőit!
Klasszikus hangversenybérlet
A Városi Hangverseny és Kiállítóterem 2013-ban indította útjára saját szervezésű komolyzenei bérletsorozatát azzal a céllal, hogy a hangversenyterem kiváló akusztikai lehetőségeit kihasználva a klasszikus zene iránt érdeklődők igényeit kielégítse. Az eltelt időszakban a komolyzene virtuózai, köztük világsztárok – Rost Andrea, Miklósa Erika – léptek e sorozat keretében a hangversenyterem színpadára.
Kiállítások
A Városi Hangverseny-és Kiállítóterem fennállása óta a város legreprezentatívabb kiállítótereként funkcionál, melyben a kortárs magyar képző- és iparművészet legfőbb reprezentánsai, a jelentős oeuvre-rel rendelkező, élvonalbeli művészek mutatkoznak be. Kiállítási lehetőséget biztosít a zalai alkotóknak, elsősorban a városunkban élő képzőművészeknek is.
Elérhetőség:
Cím: 8900 Zalaegerszeg, Ady Endre u. 14.
Telefonszám: +36 926 599 337
Honlap: kereszturyvmk.hu/vhk
Képgaléria:
Mindszentyneum
A 2015-ben indult Modern Városok Program keretében épült meg a Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpont a Göcseji Múzeum közvetlen szomszédságában.
Az első emeleten a Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek
életútját bemutató „Szeretet hoztam ide is” elnevezést viselő kiállítás található. A kiállítás legfőbb célja és üzenete bemutatni Mindszenty József személyét, a 20. század magyar történelmének és egyháztörténetének egyik legmeghatározóbb, ikonikus alakját, akinek áldozatvállalását az elmúlt évtizedek politikai beágyazottságának függvényében meglehetősen változatosan értékelték. A kiállításban ezt a rendszerváltás előtti és körüli egysíkúbb, elvont kategóriákban gondolkodó Mindszenty-kánont szeretnék árnyalni. A főpap történeti szerepvállalásának sokrétű érzékeltetésén túl tehát az ember bemutatására is fókuszál. Mindszenty nem csupán az elmúlt évszázad képviselője, a fiatalabb generációkat is éppúgy megszólíthatja.
A második emeleti kiállítás az „Egyházüldözés a kommunista diktatúra alatt (1945–1990)” tematikát képviseli. A kiállítás legfőbb célja és üzenete bemutatni azt, hogy a korszak egyházakhoz kötődő áldozatai hogyan élték túl a megpróbáltatásokat, a jól felépített ellenük szőtt „harcban” hogyan tudtak talpon maradni, emellett érzékeltetni azt, hogy ők is emberek voltak, különböző emberek, akik különböző módokon viszonyultak a diktatúra egyházellenes tiltásaihoz. A megközelítés egy ökumenikus jellegű bemutatás, szubjektív nézőpontból, mintha egy túlélő egyházi személy naplójából olvasnánk a történetet.
A kiállítás felépítése a bevezető objektív ismeretátadástól az egyre kevesebb, szubjektívebb, átélhető történések bemutatása felé halad, egészen addig, amíg már az ismeretátadás háttérbe szorul, maradnak csak a „beszédes” tárgyi emlékek, arcok, sugalmazott érzések. A bevezető történeti áttekintést három olyan terem követ, amely a jól felépített propaganda, megfigyelés majd kirakatperbe állítás lépéseit idézi meg. Az azt követő három tér pedig már egy bensőséges megnyílást és visszatekintést eredményez, egyben emléket állítva az áldozatoknak és vallomásoknak, átélve a különböző büntetési formákban megélt, zárt és titkolt hit alapú világot. A kiállítás legvégén a látogató átélheti a sötétségből és bezártságból való szabadulást, kijutást, hogy az áldozatok kapaszkodójával együtt kiérkezzen.
A pinceszinten pedig a „Téglától templomig – Válogatás Zala vármegye középkori emlékeiből” elnevezésű tárlat kapott helyet. A kiállítás legfőbb célja és üzenete bemutatni a Mindszentyneum építését megelőző régészeti feltárás során előkerült, a középkori téglaégetés emlékét őrző kemencéket, amelyeknek jelentős szerepük lehetett Zalaegerszeg építéstörténetében. A tulajdonképpeni megtalálásuk helyén látható téglaégetők sorsában valamelyest az egykori egerszegi vár is szerepet játszott, amelynek nyomait szintén fellelték az itt ásatást végző régészek. Ezen településtörténeti jelentőséggel bíró objektumok vizsgálati eredményei alapján készült animációs film segítségével a látogatók szeme előtt is megelevenedik a „múltra épülő jövő”. Ugyanis a tárlatban látható téglaégetők virágkora a 14-15. századi építkezésekhez köthető, míg feledésbe merülésükhöz az egykori egerszegi vár török időszakban épített palánkfala is hozzájárult, amikor annak cölöpsora és a várárok átvágta az egyik kemencét. Emellett a kiállítás mesél más, Zala megye területén előkerült – elsősorban vallási vonatkozású – kincsekről, épületekről és izgalmas helyszínekről is, amelyek mentén a középkor világába pillanthatnak be a látogatók. A megye szerzetes- és lovagrendi emlékeinek bemutatása jelentős részben támaszkodik az elmúlt években folytatott régészeti kutatások eredményeire, és ezen időszerűséget folyamatosan fent kívánja tartani az aktuális feltárási eredmények hozzáfűzésével a bemutatott anyaghoz.
A tárlat igyekszik minden korosztályt megszólítani, interaktivitásra ösztönözni, amelyhez a hagyományos bemutatási módok mellett a modern technológiát is segítségül hívja, illetve tapintható, lapozható elemeket is kínál.
A bemutatás modern és hagyományos elemeit ötvöző kiállítások mellett számos további látogatóbarát szolgáltatás is a vendégek rendelkezésére áll a Mindszentyneum épületében, mint kávézó, helyi termékeket is árusító ajándékbolt, múzeumpedagógiai és rendezvény helyiségek, ahol az egyik különterem – az egyházzal való együttműködés jegyében – a vallási közösségi összejövetelek színtereként szolgál.
Kapcsolat
Göcseji Múzeum – Mindszentyneum Tagintézmény
Tagintézményvezető: Csengei Ágota
Email: csengei.agota@mindszentyneum.hu
Elérhetőségek:
Cím: 8900 Zalaegerszeg, Batthyány u. 4-6.
Telefon: +36 (92) 999-322
E-mail: informacio@mindszentyneum.hu
Honlap: mindszentyneum.hu
Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár
Zala megye legnagyobb közkönyvtára, dokumentumainak száma megközelíti a negyedmilliót. Szolgáltatásaival – felnőtt- és gyermek olvasószolgálat, zenei gyűjtemény, helyismereti gyűjtemény, Nádas Péter-gyűjtemény, és megyei szolgáltatások – mind Zalaegerszeg városa, mind pedig Zala megye lakossága számára biztosítja az információhoz való sokrétű hozzáférést.
Zalaegerszegen a régi vármegyeháza előtt áll Deák Ferenc szobra. A nagy politikus itt kezdte közéleti pályafutását, ennek emlékére emelte a szobrot a vármegye közönsége 1879-ben, halála után 3 esztendővel, s 109 évvel később róla nevezték el a megye legnagyobb közkönyvtárát is.
Zala megyében először a 19. század első felében próbálkoztak közkönyvtár alapításával, Skublics Károly földbirtokos adományára támaszkodva. Ez a gyűjtemény ma a Zala Megyei Levéltárban található. Az intézmény jogelődjét, a zalaegerszegi körzeti könyvtárat végül 1950-ben hozták létre, és 1952-től működik megyei könyvtárként. Az 1967-ben emelt épületet, amely a tér nyugati oldalán áll, elválasztva egymástól az árnyas ligetet és a nyüzsgő piacteret. 1992 és 1995 között felújították és átalakították, hogy harmonikusan illeszkedjen a történelmi környezetbe. A rekonstrukciónak köszönhetően a kötészetet kivéve minden szolgáltatás egy helyen, az épület falai között vehető igénybe. Zala vármegye önkormányzatai 1992-ben szerződést kötöttek, amelyben a megyei könyvtárat hálózati központtá jelölték ki, és legfontosabb feladatául a megye minden lakosa számára nyújtandó, általános felsőfokú könyvtári szolgáltatások biztosítását jelölték ki. A kialakult gyakorlat szerint ezek közvetlenül, vagy más könyvtáron keresztül, könyvtárközi együttműködés keretében vehetők igénybe.
A könyvtár ma mintegy 250 ezer dokumentummal áll az olvasók rendelkezésére. Az állomány döntő többségét a könyvek teszik ki, melyben a nagy értékű muzeális példányok éppúgy megtalálhatók, mint a fontos helyismereti kiadványok vagy a legújabb közgazdasági szakirodalom.
A könyvek mellett a legfrissebb tájékozódást a napi és hetilapok, folyóiratok kínálják, melyekből több mint 300 fajta áll az olvasók rendelkezésére. A fontosabbakat évekig őrzik, illetve bekötve archiválják. Zenei gyűjteményben mintegy 5000 db hagyományos lemez, 1300 CD-lemez és 1500 videofilm várja az érdeklődőket. A vak és gyengénlátó olvasók számára speciális hangoskönyveket biztosít a könyvtár, a legújabb technikák iránt érdeklődők CD-ROM, illetve online adatbázisokat vehetnek igénybe.
Helyben minden dokumentum és információs adatbázis használható, csupán az állományvédelmi korlátozásokat kell betartani. A beiratkozott olvasók és az alkalmi látogatók a felnőtt és a gyermek olvasószolgálathoz fordulhatnak igényeikkel; mindkét szolgálati helyen használhatják a számítógépes katalógust és a teljes állományból kölcsönözhetnek. Kölcsönözni a védett állomány és az időszaki kiadványok kivételével szinte minden dokumentumot lehet.
Elérhetőségek:
Cím: 8900 Zalaegerszeg, Deák Ferenc tér 6.
Telefon:
Titkárság: 06-30/147 6508
Olvasószolgálat: 06-30/674 6808
Email:
- általános cím: info@dfmk.hu
- helyismereti gyűjtemény: helyism@dfmk.hu
- felnőttolvasó-szolgálat: olvszolg@dfmk.hu
- gyermekkönyvtár: dfmkgy@dfmk.hu
- kistelepülési könyvtári ellátás: kszr@dfmvk.hu
Honlap: dfmk.dfmvk.hu
Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár
Griff Bábszínház
A Griff Bábszínház az ország egyik legfiatalabb bábszínháza, amely 2004-ben alakult meg Zalaegerszeg Megyei Jogú Város és Zala Megye Közgyűlése fenntartásában.
A bábszínház igazgatója volt az alapítást követő 2 évadban Kovács Géza Blattner-díjas rendező, a 2006-07 évadban Bősze Katalin megbízott igazgató, 2007-2012 között Horváth Károly, 2012 nyarától pedig Dr. Pinczés István Jászai- és Ucsimura-díjas rendező, akinek hosszan tartó betegsége miatt Szűcs István megbízott igazgatóként vezényelte le a 2013-14–es és a 2014-15–ös évadot. 2015. április 1-től Szűcs Istvánt nevezte ki igazgatónak a fenntartó önkormányzat, 5 éves időtartamra.
A bábszínház jelenleg a helyi önkormányzat fenntartásában lévő önálló intézmény.
Kezdetben a Városi Művelődési Központban működött, jelenleg a Hevesi Sándor Színház épületében tartja előadásait, ahol saját játszóhellyel rendelkezik, melynek befogadóképessége produkciótól függően 70-120 fő.
A színház vezetése komoly hangsúlyt fektet a gyermekek zenei nevelésére, ezért nagyon sok zenés mesejáték kerül színre.
A Griff Bábszínház alapvető feladata báb- és gyermekszínházi produkciók létrehozása, a magyar és más népek kultúrájának, hagyományainak megismertetése, bábszínházi találkozók szervezése, kulturális programok segítése mind személyi, mind technikai értelemben, a városban és környékén dolgozó drámapedagógusok munkájának, tevékenységének támogatása. Továbbá az, hogy minél több előadást eljuttasson a vármegye apró falvaiban lakó gyermekekhez, akik másképp nem tudnának színházi élményben részesülni.
Vagyis ahogy a bábszínház vezetősége ezt megfogalmazta „ahogy a Griffmadár újra és újra megszületik, úgy születünk mi is előadásról előadásra újjá együtt veletek: mesterségből, művészetből, figyelemből, szeretetből.” **
Nem más ez, mint „színház a felnőtteknek bábszínház a gyerekeknek”.
A társulat fiatal kora ellenére számos elismerést vívott ki a bábos szakma és szakmai szervezetek körében. Rendszeresen résztvevői a különféle fesztiváloknak, találkozóknak bel- és külföldön egyaránt.
2005-ben a Holdfia, Naplánya című előadásuk Unima Diplomát kapott, 2010-ben a XV. Pécsi Nemzetközi Felnőtt Bábfesztiválon a legjobb férfi főszereplő díját hozták el. Ugyanebben az évben a Nagycsaládosok Országos Egyesületének Aranybölcsős Támogatója címet nyerték el, ezen társadalmi csoport támogatásáért.
2012 nyarára pedig meghívást kaptak a Toyama Megyei Gyermek Kulturális Fesztiválra, Japánba, ahol magyarul adták elő Petőfi Sándor János vitéz című művét.
2013 őszén és 2016 nyarán a Hétalvó című előadásukkal szerepeltek a felkelő nap országában. 2017-ben Tajvanban babaszínházi konferenciát tartottak, de jártak már Szlovéniában, Romániában, Lengyelországban, Ausztriában, Szlovákiában, Szerbiában, Macedóniában is különféle előadásaikkal.
A bábszínháznak évente mintegy 35 ezer nézője van. A bérletesek száma a 2017-18-as évadban több mint 5000 fő volt.
Elérhetőségek:
Cím: 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi Dezső tér 3.
Telefon/Fax: 92/347 132
Email: info@griffbabszinhaz.hu
Honlap: griffbabszinhaz.hu
Keresztury Dezső Városi Művelődési Központ
Keresztury Dezső Zalaegerszegen született Széchenyi-díjas magyar író, költő, irodalomtörténész, kritikus, műfordító, egyetemi tanár, az MTA tagja, a Goethe Társaság magyar tagozatának elnöke.
Szülővárosa Általános Művelődési Központja 2007 óta a nevét viseli az egykori vallás- és közoktatásügyi miniszternek.
A Művelődési Központ a hagyományosnak tekintett tevékenységeken túl (közművelődési, felnőttképzés) működtette a gébárti Kézművesek Házát, az Art Mozit, valamint az Alapfokú Művészetoktatási Intézményt, amelyben több mint 400 diák tanult modern- és társastánc tanszakon.
Az intézmény környezete meghatározó szereplője, mintegy közművelődési-integráló szerepkört betöltve. Az egyes intézményegységek (Közművelődési- és felnőttképzés, Alapfokú művészeti iskola, Hangverseny- és Kiállítóterem, Kézművesek Háza) eltérő adottságai révén más-más kulturális igényt elégítettek ki, egymástól eltérő feladatprofilt képviselnek.
A Keresztury VMK üzemelteti a Szenterzsébethegyi, valamint a Botfai Közösségi Házat, részt vállalva a zalaegerszegi peremkerületek közművelődési feladataiban is. Az intézmény évek/évtizedek óta együttműködik és közös programokat valósít meg olyan kiemelkedő szervezetekkel, mint a Zalai Civil Ház, a Zalai Táncegyüttes, az Albatrosz Táncművészeti Társulat, a Canterina Kamarakórus Alapítvány, az Egerszegi Fúvószene Alapítvány, a Gála Társastáncklub Egyesület, a Szimfonikus Zenekar Egyesület, a Válicka Citerabarátok Egylete, valamint a Városi Vegyeskar Egyesület.
Az intézmény életében a következő változás 2016. január 1-jén következett be. Ekkor Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének határozata értelmében megszűnt a Zalaegerszegi Városrészek Művelődési Központja és Könyvtára és beolvadt a Keresztury Dezső Városi Művelődési Központba. Ezzel a döntéssel a városban egy olyan közművelődési és kulturális intézményhálózat alakult ki, amely magában foglalja a város összes ilyen funkcióval működő intézményét.
A Keresztury Dezső VMK megalakulása óta valamennyi intézményében az innovációt és a teljes nyitást tűzte ki maga elé. Munkaterve összeállításánál nagy hangsúlyt fektet az újdonságok, a város eddigi kulturális kínálatában még nem szereplő összművészeti fesztiválok megszervezésére, lebonyolítására, mindezt természetesen a nézők, a hallgatóság igényeire építve!
Szeretnék, ha rendezvényeik, programjaik minél több információs csatornán (hírlevél, weblap, műsorfüzet, helyi média, információs kiadványok) keresztül eljutnának a célcsoportokhoz, továbbra is olyan színvonalon és elérhető áron, ahogy azt már megszokhatta tőlünk a kedves Közönség.
Elérhetőségek:
Cím: 8900 Zalaegerszeg, Landorhegyi út 21.
Telefon: 92/314-120
Fax: 92/315-522
E-mail: info@kereszturyvmk.hu
Honlap: www.kereszturyamk.hu
Az intézménycsoport részei
Art Mozi
Elérhetőség:
Cím: 8900 Zalaegerszeg, Széchenyi tér 4-6.
Honlap: http://www.artmozizeg.hu/
Telefon: Pénztár: +36 20 260 2794 / Iroda: 92/ 314-575
Email: info@artmozizeg.hu
Városi Hangverseny- és Kiállítóterem
Elérhetőség:
Cím: 8900 Zalaegerszeg, Ady Endre utca 14.
Honlap: https://www.kereszturyvmk.hu/vhk
Telefonszám: 92/ 599-337
Email: hangterem.zeg@zalaszam.hu
Apáczai Művelődési Központ
Elérhetőség:
Cím: 8900 Zalaegerszeg, Apáczai Csere János tér 5.
Honlap: http://apaczai.dfmvk.hu/
Telefon: 92/ 511-210; +36 30 489 4218
E-mail: apaczaiamk@gmail.com
Andráshidai Művelődési Ház
Elérhetőség:
Cím: 8900 Zalaegerszeg, Iskola utca 1.
Honlap: https://www.kereszturyvmk.hu/andrashidai-muvelodesi-haz/
Telefon: 92/ 596-693 /18
E-mail: muvhaz.ahida@gmail
Csácsbozsoki Művelődési Ház
Elérhetőség:
Cím: 8900 Zalaegerszeg, Szivárvány tér 1-3.
Honlap: https://www.kereszturyvmk.hu/csacsbozsoki-muvelodesi-haz/
Telefon: +36 30/ 341-3475
E-mail: kgbernadett@gmail.com
EsküvőPont
Elérhetőség:
Cím: 8900 Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3.
Honlap: https://www.kereszturyvmk.hu/csi
Telefon: 92/ 596 339; +36 30 641 8833
E-mail: eskuvopont@gmail.com
Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház
Elérhetőség:
Cím: 8900 Zalaegerszeg, Gébárti-tó 0737/80
Honlap: https://www.kereszturyvmk.hu/teremberles/gebarti-regionalis-nepi-kezmuves-alkotohaz-
Telefon: 92/ 312 744; +36 20 556 8086
E-mail: kezmuveshaz1981@gmail.com
Korona Szalon
Elérhetőség:
Cím: 8900 Zalaegerszeg, Kazincy tér 11.
Honlap: https://www.kereszturyvmk.hu/ksz
Telefon: +36 30/452-5273
E-mail: koronaszalon.szervezes@gmail.com
Hevesi Sándor Színház
Az 1970-es évek végén még Zalának nem volt saját színháza, elsősorban a kaposvári színház, valamint a Népszínház és az Állami Bábszínház tájelőadásaival pótolták ezt a hiányosságot. Éveken keresztül érlelődött a gondolat, hogy szükség lenne egy állandó társulatra. A megye vezetői a nyolcvanas évek elején Ruszt Józsefet szemelték ki a leendő színház művészeti vezetői posztjára. Zala Megye Tanácsa végül 1982. március 1-ével megalapította a zalaegerszegi Állandó Színházat.
Ruszt és az általa verbuvált fiatal csapat 1982. nyarán Paul Foster: Tom Pain című előadással mutatkozott be az Egervári Estéken, majd szeptember 30-án a színháznak ideiglenes otthont adó Városi Művelődési Központban. Ezzel kezdte meg működését a megye színháza.
A fiatal színház hamar kilépett a nemzetközi porondra, már az 1982/83-as évadban az arezzói Nemzetközi Színházi Fesztiválról több díjjal tért haza. A kezdeti sikert azóta is számos hazai és nemzetközi elismerés követte.
A saját épület megnyitója, s egyben Madách Imre: Az ember tragédiája című drámájának bemutatója 1983. október 11-én volt. Ezzel az előévad véget ért, az „Állandó” jelző helyett valódi, az intézményhez méltó névvel kezdte meg működését az ország 26. teátruma, a Hevesi Sándor Színház.
Ruszt Józsefet Halasi Imre követte az igazgatói-főrendezői székben, aki aztán tíz évig irányította a színházat. 1989 júniusában elsőként Zalaegerszeg adott otthont a Theatrio elnevezésű Nemzetközi Színházi találkozónak, majd ugyanebben az évben még egy kapcsolattal gazdagodtak az egerszegiek, a bruchsali Badische Landesbüchne lett testvérszínházuk. Államközi egyezmény segítette a szlovéniai Nova Gorica és a zalaiak művészi együttműködését. Az Országos Színházi találkozó szervezését és lebonyolítását 1994-ben a Hevesi Sándor Színház sikerrel vállalta magára. A színvonalas munkát a színházhoz kötődő művészek szakmai díjai is évről évre visszaigazolták.
1997-től Stefán Gábor igazgató vezette a színházat, aki művészeti vezetőnek Bereményi Gézát, főrendezőnek pedig Bagó Bertalant kérte fel. 2002. szeptember 1. napjától a fenntartói feladatokat a város vette át, a színház támogatását a város és a megye 60-40 %-os arányban vállalta.
A Griff Bábszínház 2007-ben történt integrálódása következtében a Hevesi Sándor Színház Házi színpadi játszóhelye megszűnt, az előadások a nagyszínpadra koncentrálódtak.
2010. február 1-től dr. Besenczi Árpád igazgató nyerte el a kiírt pályázatot és Sztarenki Pál művészeti vezetővel együtt ők lettek a Hevesi Sándor Színház új irányítói. Az első évben művészeti tanácsadónak Sztankay István Kossuth-díjas színművészt kérték fel, hogy személyével és szakmai tapasztalatával segítse a színház művészeti munkáját.
2012-től a színház egyedüli fenntartója Zalaegerszeg megyei Jogú Város Önkormányzata lett.
Besenczi Árpádot 2014-ben újból megválasztották a teátrum élére, aki azóta is alázattal vezeti a színházat.
Elérhetőségek:
Cím: 8900 Zalaegerszeg, Ruszt József tér 1.
Telefon: +36 92/598-405
E-mail: szinhaz@zalaszam.hu; szervezes@szinhaz.zalaszam.hu
Honlap: hevesisandorszinhaz.hu
Göcseji Múzeum
A Göcseji Múzeum 1950-ben jött létre, első szakembere, 1969-ig vezetője Szentmihályi Imre néprajzos volt. A volt Városházán (Kazinczy tér 1.) először csak két, összesen 50 négyzetméternyi helyiséget kapott, s a Göcseji Gyűjtemény megmaradt néhány tárgyát vehette át. Az első évtizedben elsősorban a néprajzi gyűjteményt teremtette meg Göcsej archaikus népi gazdálkodásának, lakáskultúrájának, népművészetének emlékeiből. Különösen kiemelkedő sikert hozott a régi földművelés eszközeinek, a pásztorfaragás tárgyainak, elsősorban a díszített mángorlóknak a gyűjtése. A későbbi kutatás számára rendkívül nagy értéket jelent a Szentmihályi által készített több ezer fotó, melyek nagyobb része az akkor még hagyományos göcseji faluképet, a népi építészet az óta elpusztult emlékeit örökítette meg. 1953 őszén megnyílt a Göcsej népi kultúráját bemutató első állandó kiállítása, 1960-ban megjelent a Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve, benne sok, a megye történetére vonatkozó fontos tanulmánnyal.
1962-ben az intézmény a Megyei Tanács kezelésébe került. Rövid ideig egy-egy régész is dolgozott itt (1962-63-ban Valter Ilona, 1967-69-ben Müller Róbert), de a megfelelő munkafeltételek hiánya miatt mindketten más munkahelyre távoztak. 1963-ban kezdődött a Göcseji Falumúzeum építése. Hazánk első szabadtéri néprajzi múzeuma 1968. augusztus 20-án nyílt meg. A következő évtizedben ehhez társult három, eredeti helyén megőrzött és múzeumként berendezett múlt századi paraszti porta: Káváson, Csesztregen, Zalalövőn. 1969-ben kapta meg a múzeum a városi tanács nagyon rossz állapotú székházát ( Batthyány u. 2.), amely 1892-ben bérház céljára épült. (Az épületen 1975-ig osztozott a ZTE Sportegyesület irodáival, s 1993-ig a Magyar Olajipari Múzeummal is.) A felújítás 1973-ban befejeződött, ekkor nyíltak meg új időszaki kiállításai, s szeptember 23-án az épület előtt felavatták Gönczi Ferenc, Göcsej legjelentősebb kutatójának szobrát. Közben, 1972-ben létrejött a Zala Megyei Múzeumi Szervezet, s ennek keretében a Göcseji Múzeum megyei múzeummá vált. 1976-ban Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész hagyatékából a földszinti nagy kiállító teremben elkészült a Kisfaludi Strobl Gyűjtemény, amely 1990-ben költözött mai helyére. 1979-ben megnyílt a Zala megye története című állandó kiállítás (1997-ben bontották le.) 1972-től fokozatosan bővült a munkatársak létszáma: régész(ek), művészettörténész, történész(ek), gyűjteménykezelők alkalmazására nyílt lehetőség, fokozatosan korszerű restaurátor műhelyt sikerült kialakítani.
1996-ban „Az év múzeuma” pályázaton a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Múzeumi Osztálya különdíjában részesült a Göcseji Múzeum, 2000-ben a Nemzeti Múzeum különdíját nyerte el. 2001-ben Zala Megye Közgyűlése Nívódíjat, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése pedig Pro Urbe kitüntetést adományozott az intézménynek. 2003-ban a Göcseji Múzeum lett Az Év Múzeuma.
A Göcseji Múzeum nagy gyűjteményei révén a történeti, régészeti, néprajzi, valamint képző- és iparművészeti emlékekre és a hozzájuk kapcsolódó információk széles körére koncentrál, melyeket kiállítások, publikációk, előadások és online csatornák segítségével rendszeresen, összefüggéseikbe ágyazva mutat be az azokat történelme során létrehozó helyi közösségnek és a távolabbról idelátogatóknak egyaránt.
Az intézményben megtekinthetők állandó és időszakos kiállítások is, valamint folyamatos programokkal várnak kicsiket és nagyokat. A honlapon lehetőség van néhány virtuális kiállítás megtekintésére is.
A Göcseji Múzeum egyik tagintézménye a Mindszentyneum (8900 Zalaegerszeg, Batthyány Lajos utca 4-6.), mely egy muzeális közérdekű kiállítóhely, valamint meg kell említenünk még a Göcseji Falumúzeumot (8900 Zalaegerszeg Falumúzeum utca 18.) is, amely egy önálló gyűjteménnyel nem rendelkező kiállítóhely.
Elérhetőségek:
Cím: 8900 Zalaegerszeg, Batthyány u. 2
Telefon: +36 92/346-736; +36 92/511-972
E-mail: muzeum@gocsejimuzeum.hu
Honlap: gocsejimuzeum.hu