KORONA Pékség Kft.
Zalaegerszegen az Ady utcában évtizedek óta üzemel a Korona pékség. Bár a kenyeret ma is a régi hagyományok szerint készítik, a pékséget évről-évre fejlesztik. Az 1993-ban hat fővel megalakult cég első fejlesztése 2003-ban kezdődött, amikor is a sütőipari gépeket újakra cserélték és bővült a pékséggel együtt működő szaküzlet eladó tere.
A KORONA kézműves kenyér attól eredeti, hogy ugyanúgy készül, mint ahogy nagyanyáink sütötték. Minőségi, szitált és pihentetett lisztből és kovászból, gondos dagasztással, kivárva a technológiailag szükséges kelési időt. Tésztájuk semmilyen állagjavító adalék anyagot, tartósítószert nem tartalmaz, így a kenyér sem.
Nagy szerepe van a kézi munkának mind az előkészítésben, mind a sütésben. Technológiájuk nem alkalmas nagy tömeg előállítására, így a pékség fő profilja a természetes alapanyagú pékáru készítése, pékmesterek által sütött kézműves kenyér előállítása.
A hagyományok tisztelete nem csak az üzlet vezetése, működtetése során fontos. A kulturális életben való szerepvállalás legalább annyira jelentős a cég életében. Számos városi ünnepség, kenyérünnep, falumúzeumi rendezvény a támogatásukkal, részvételükkel valósult meg.
A Korona pékség a Kultúra Mecénása díj 2025. évi méltó kitüntetettje.
Képgaléria:
Szilágyi Márton
A Keresztury Dezső Arany János körüli munkálkodása óta eltelt időszak Arany-értelmezéseinek egyik legjelentősebbikét Szilágyi Márton hozta létre, aki évtizedek óta interpretálja tanulmányaiban és könyveiben Arany János munkásságát, illetve teszi közzé Arany költői életművét.
Szilágyi Márton (szül. Gyula, 1965) az MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár az ELTE BTK 18–19. Századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén. Diplomáját az ELTE magyar–történelem szakán szerezte 1990ben, 1997-ben szerzett kandidátusi fokozatot, 2009-ben habilitált, 2011-ben megvédte MTA doktori értekezését, 2013-ban egyetemi tanárrá és tanszékvezetővé nevezték ki. 2006–2010 között az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének igazgatóhelyettese, 2007-ben megbízást kapott a „Magyar és európai felvilágosodás” doktori program vezetésére, tíz tanítványa szerzett tudományos fokozatot. Több folyóirat szerkesztője, szerkesztőbizottsági tagja, a szerkesztésében megjelent könyvek száma tizenhét. Hat szemesztert tanított vendégtanárként a Bécsi Egyetem Finnugor Intézetében (Universität Wien, Institut für Finno-Ugristik, 2002–2004, 2010–2011), egyet a berlini Humboldt Egyetem Hungarológiai Tanszékén (2002), kettőt a kolozsvári Babeş–Bolyai Egyetemen (2017–2018). Elnyerte a Széchenyi Professzori Ösztöndíjat és az MTA Bolyai Ösztöndíját, számos szakmai díj és kitüntetés birtokosa, 2023-ban beválasztották a Szent István Tudományos Akadémia tagjai közé.
Munkássága kiterjed a klasszikus magyar irodalom teljes korszakára, annak legfontosabb szerzőire (Csokonai, Kazinczy, Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi, Arany, Jókai). Több műfajban alkot, teljesítményét leginkább tizennyolc egyszerzős (többségében jelentős terjedelmű) könyve reprezentálja.
Legfontosabbak a monográfiái, valamint a kutatott korszakába tartozó szerzők műveinek gazdagon jegyzetelt, tudományos szövegkiadásai (kritikai és forráskiadások), amelyek rendszerint szoros kapcsolatban vannak a monográfiák anyagával.
Könyvei felét a saját tanulmányait összegyűjtő kötetek teszik ki.
A kilenc tanulmánykötetből öt tematikus gyűjtemény, amelyek Kazinczy börtönnaplójával,
az 1840-es évek magyar irodalmával, Vörösmarty Mihály életművével, Petőfi és
Jókai pályájának párhuzamaival és a 19. századi prózairodalommal foglalkoznak. A további négy tanulmánykötet (Kritikai berek, Határpontok, Omniárium, A második Prométheusz) a kevésbé szorosan összetartozó dolgozatokat teszi elérhetővé.
A könyvek másik fő csoportját öt kritikai kiadás alkotja (nem számolva közéjük három ún. népszerű kiadást). Először az 1794–1795-ös Uránia című folyóirat kiadása jelent meg kritikai feldolgozásban, majd Kölcsey szépprózai művei és Kazinczy fogságáról szóló önéletírása, legújabban pedig Arany János 1825–1850 közötti kisebb költeményei. A Petőfi kritikai kiadás befejező költemények-kötetét Kerényi Ferenc halála után vette át és fejezte be Szilágyi Márton, újradolgozta a teljes anyagot. E kritikai kiadások tekintélyes sorozatok darabjai, érdemben meghatározzák az értelmezési hagyományt, részben vagy egészében (mint például az Uránia esetében) új irányba állítva azt.
A könyvek harmadik csoportját a monográfiák képezik. A hat kötet valójában négynek tekinthető, mert a Lisznyai Kálmánról és az Arany Jánosról szóló monográfiák egy korai rövidebb és egy jelentősen átdolgozott, terjedelmileg kétszeresére növelt új változatban is megjelentek. A másik két monográfia a kandidátusi, illetve a nagydoktori értekezésből formálódott: az Uránia folyóirat átfogó feldolgozása és egy nagyszabású Csokonaiéletrajz. Szilágyi Márton tudományos teljesítményének jelentőségét leginkább az Arany-, Csokonai- és Urániamonográfiák, valamint a hozzájuk kapcsolódó kritikai szövegkiadások, tanulmányok kapcsán lehet megfogalmazni.
A 2017-es, bicentenáriumi Arany-emlékév szakirodalmi robbanása szinte kiáltott a felhalmozott eredményekre épülő új összefoglalásért, s az Aranyról szóló kötetének második változata ezt a maga teljességében megvalósította.
A monográfia egymásba fonódó két fő vonulatát a társadalomtörténeti vizsgálatok és a szövegekhez kötődő nagyobb műelemzések képezik. E nagymonográfia kitüntetett jelentőséggel bír az Arany-szakirodalomban és összegző-lezáró karakterével a szerző pályáján is.
Szilágyi Márton az Arany-kutató Keresztury Dezső életművének méltó folytatója, Keresztury Dezső-díj 2025. évi díjazottja.
Vidovicsné Bene Erzsébet
a Zalaegerszegi Szív- és Érbeteg Egyesület,
és a Nyugdíjas Klubok és Idősek „Életet az Éveknek” Országos Szövetsége
Zala Megyei Szervezetének elnökhelyettese
Vidovicsné Bene Erzsébet a Zalaegerszegi Szív- és Érbeteg Egyesület elnökhelyettese és 2020 óta a Nyugdíjas Klubok és Idősek „Életet az Éveknek” Országos Szövetsége Zala Megyei Szervezetének egyik elnökhelyettese.
Végzettségét tekintve villamosmérnök. Aktív korában a zalaegerszegi Schneider Elektric projektvezető mérnökeként több ország, például Magyarországon kívül: Bulgária, Szerbia, Lengyelország villamosenergia rendszere fejlesztésében vett részt.
Az országok villamosenergia-fogyasztása egységes elszámolási rendszerének kidolgozója és megvalósítója. Az országon belül is több intézmény, nagyobb épület villamos rendszerét tervezte meg, ezáltal nevét feltüntették az épületeken lévő emléktáblákon is.
Vidovicsné Bene Erzsébet házas, két felnőtt gyermek édesanyja. Öt unokás nagymama. Jelenleg nyugdíjas. Nyugdíj mellett egy jól működő nyugdíjas szövetkezet alapítója és vezetője.
Több évtizede néptáncos, jelenleg a Zalai Táncegyüttes, Szarkaláb tánccsapatát erősíti. Zeneszerető, színházbarát, sportkedvelő, a városban rendezett programok rendszeres látogatója.
A Zalaegerszegi Szív- és Érbeteg Egyesület elnökhelyettese és főszervezője.
Tagja több nyugdíjas klubnak, szervezetnek.
Segítő közreműködője a Zalai Civil Központnak. Aközpont felkérésére minikonferenciák szervezője „Európa jövője” és „Esélyek és lehetőségek az aktív kor után” címmel, illetve a városnapi Civil udvar, valamint az Egészségfejlesztési Iroda segítő szervezője.
Az Életet az Éveknek Klubszövetség Zala Megyei Szervezetének egyik elnökhelyettese, akinek tisztségből eredő feladata a szervezet informatikai rendszerének működtetése, fejlesztése, a kapcsolati háló erősítése, a tagnyilvántartás naprakész vezetése. Ezenfelül segíti a szakfeladatokat ellátó alelnökök munkáját, szervezi és összefogja a szervezet programjait.
Munkáját példás odaadással látja el. Szorgalmas, következetes, határozott, akire lehet támaszkodni, aki segíti az egyesületek mindennapjait és a programok sikeres megvalósítását.
A Zalaegerszegi Szív- és Érbeteg Egyesületben, valamint a Nyugdíjas Klubok megyei szövetségében betöltött vezetői szerepében végzett önzetlen és elkötelezett munkájával jelentősen hozzájárult a helyi szívbetegek és nyugdíjasok életminőségének javításához és a közösség erősítéséhez. Ez a példaértékű, szociális elkötelezettségű tevékenysége jogán illeti meg őt a 2025. évi Zalaegerszegért díj.
Képgaléria:
Videógaléria:
Nikitscher Bernadette
a Göcsej Kézműves Egyesület elnöke,
a Göcseji Tudásközpont – Zalaegerszegi Helyi Termék Piac szakmai koordinátora
Nikitscher Bernadette, a Csány László Közgazdasági Szakközépiskolában érettségizett, 1979-ben.
1989-ig bérszámfejtőként dolgozott, majd 1991-ben szövő kézműves vállalkozást alapított. Kézi rongyszőnyegeket szőtt, amelyeket vásárokon és a saját webshopjában értékesített. Vállalkozása sikerét a kiváló minőségben készített, zsűrizett termékeinek köszönhette.
30 éves koráig kézilabdázott. Kezdő embere volt, beállósként annak a sikersorozatnak, amikor a Caola női kézilabda csapata feljutott az első osztályba.
2015-ben a Kvártélyház földszintjén Népművészeti boltot nyitott. Saját termékei mellett, a helyi kézművesek portékáit is értékesítette, ezzel segítve a piacra jutásukat.
2019-ben megalapította a Göcseji Kézműves Egyesületet, amelynek elnökévé választották. Mára már 43 tag csatlakozott a szervezethez. Határon kívül és belül kiállítások, kézművesvásárok szervezése, valamint gyermekfoglalkozások és számtalan program jelzi azt a kiváló munkát, amellyel sikerül megszerettetni kicsikkel és nagyokkal egyaránt az alkotás örömét, és az egyesület által kitűzött célok megvalósítását: a göcseji kézműves hagyományok átörökítését és népszerűsítését.
2016-ban bekapcsolódott a Göcseji Tudásközpont – Helyi Termék Piac projekt előkészítő munkacsoportjába, ahol 30 éves kézműves szakmai tapasztalatát és kapcsolatrendszerét átadva segítette a projekt megvalósítását, a tervezéstől, az intézmény megnyitásáig.
2022-től, felkérésre szakmai koordinátorként dolgozik a létesítményben.
Elévülhetetlen érdemeket szerzett a Göcseji Tudásközpont – Helyi Termék Piac céljainak megvalósításában.
Mára már évente több ezer gyermek és felnőtt látogat el az épületbe és ismeri meg Göcsej múltját, elődeink életét és kap kedvet, ahhoz, hogy a kézművességet gyakorolja.
A mai napig folyamatosan képezi magát. A szövés mellett, mára már a nemezelés tudományát is elsajátította.
Szakmai munkájával pótolhatatlanul hozzájárult a helyi kézműves kultúra és hagyományőrzés fennmaradásához, valamint a helyi termékek piacra juttatásához. Ezzel a Zalaegerszeg identitását és gazdaságát építő tevékenységével méltán érdemelte ki a 2025. évi Zalaegerszegért díjat.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dr. Pápai Ferenc
ügyvéd, a Zalaegerszegi Helyi Választási Bizottság elnöke
Dr. Pápai Ferenc 1954-ben született.
1974-ben kötött házasságot Dr. Deés Erzsébettel.
1975. decemberében költözött feleségével együtt Nagykanizsáról Zalaegerszegre.
1978-ban végezte el az Állam és Jogtudományi Egyetemet Pécsett.
Az egyetem elvégzése után a ZÁÉV-nél helyezkedett el jogtanácsosként.
1981 szeptembere óta ügyvédként tevékenykedik.
Két felnőtt gyermeke szintén jogász lett.
1990-től 2002-ig Zalaegerszeg Önkormányzata Jogi Bizottságának független tagja volt.
Közel 15 éve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő választott bíróság külsős bírája.
1992 óta a Zala Megyei Területi Ügyvédi Kamara vezetőségének tagja.
2013-ig a Zala Megyei Kórház szívsebészeti osztályát támogató alapítvány kuratóriumának tagja volt.
1989 és 2018 között Zala megye 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság tagja és elnöke volt.
1990 óta a helyi választási bizottság tagjaként és elnökeként feladata a választások rendjének és tisztaságának biztosítása, megőrzése.
A választási folyamatok kiemelkedő szakértelemmel és felelősségtudattal történő koordinálásával teljes mértékben kiérdemelte, hogy a város 2025-ben – a közbizalom megerősítéséért végzett munkájáért – a Zalaegerszegért díjjal tüntesse ki.
Dr. Pápai Ferenc 2026. márciusában elhunyt.
Képgaléria:
Videógaléria:
Józsi György
egykori labdarúgó,
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Sport Osztályának korábbi vezetője,
az MLSZ Zala Vármegyei Igazgatóságának korábbi vezetője
1949. október 20-án született Zalaegerszegen.
1970 és 1979 között játszott a ZTE FC színeiben. Tagja volt a története során először élvonalba jutó együttesnek, összesen 145 NB I-es mérkőzésen viselte a ZTE mezt.
1980-tól a Zala Megyei Sporthivatal Módszertani Osztályán dolgozott.
1983 és 1987 között a ZTE FC elnökhelyettese volt.
1980-tól a ZTE FC utánpótlásában dolgozott edzőként, később a Zala Volán felnőtt csapatának is edzője volt.
1991 és 2009 között ő vezette Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Sport Osztályát, ahol is a nevéhez fűződött a városi diáksport szervezése, melynek keretében nemzetközi kapcsolatokat is elindított és erősített.
Kiemelt szerepe volt Zalaegerszeg a „Nemzet Sportvárosa” cím elnyerésében. Ezen időszak alatt 11 városi csapat szerepelt a nemzeti bajnokságok első osztályában.
Többek között az ő nevéhez is fűződik a Zalaegerszeg és Marosvásárhely közötti sportkapcsolatok elindítása, amely után sor került Zalaegerszeg- Marosvásárhely testvérvárosi kapcsolatának aláírására.
2008-tól a Zala Megyei Labdarúgó Szövetség elnökének választották, majd 2011-től az MLSZ Zala Vármegyei igazgatója volt 2023-as visszavonulásáig.
Sportvezetői tevékenységét többször is elismerésben részesítették:
1994 – Magyar Sportért Díj
1999 – Belügyminiszteri dicséret
2001 – Marosvásárhelyi Önkormányzat Pro Urbe Díj
2003 – Köztisztviselői Szakmai Főtanácsadói cím
2007 – Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt,
2019 – Zala Megye Labdarúgásáért Díj
2023 – Zala Vármegyei Prima-díj – Magyar Sport kategóriában
Elhivatott, eredményes labdarúgói és sportvezetői életműve elismeréseként méltán részesült a 2025. évi Zalaegerszegért díjban.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dr. Gyimesiné Dr. Papp Malvina
bőrgyógyász főorvos,
az Ekcémabeteg-klub vezetője
Dr. Gyimesiné Dr. Papp Malvina 14 éves korában döntötte el, hogy orvos lesz.
Egyetemi tanulmányait a Szegedi Orvostudományi Egyetem általános orvosi karán végezte 1975-ben. Bár vonzotta a gyermekgyógyászat, személyes érintettsége okán végül a bőrgyógyászatot választotta, szakterületévé a gyermekbőrgyógyászat, ezen belül is az atópiás ekcéma kezelése vált.
1978-ban Bőr-, Nemibetegségek és Kozmetológia szakvizsgát tett.
A bőrgyógyászati betegségek felismerésében és kezelésében jelentős eredményeket ért el, betegei mindig nagy elismeréssel beszéltek munkájáról.
Elhivatott gyógyító tevékenységét nemcsak a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórházban, a szakrendeléseken végezte, hanem a 2010-ben alakult Ekcémabeteg-klub vezetőjeként is.
Bőrgyógyász főorvosként sokat segített a karitatív szervezet találkozásai során felvetődött problémák megoldásában, tanácsaival hozzájárult a betegséget érintő legfontosabb kérdések megválaszolásában.
Az országosan online működő, az atópiás ekcémás gyerekek és szüleik segítésére alakult „Vidám Zsiráf Klub” tanácsadója.
Aktívan részt vesz a 2003-ban alapított Zalaegerszeg-Marosvásárhely Baráti Társaság programjainak szervezésében, szívén viseli a két város történelmének, kulturális örökségének megismerését és megóvását, a nemzeti öntudat gazdagítását, erősítését.
A szakmai igényesség legmagasabb fokán végzett gyógyító munkája és a betegek iránti rendhagyó empátiája okán egyértelműen kiérdemelte a közösség nagyrabecsülését. Zalaegerszeg egészségügyi és társadalmi életének elhivatott gazdagításáért a 2025. évi Zalaegerszegért díjjal jutalmazták.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dr. Szabó Antal
Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara korábbi általános alelnöke,
Országos Magyar Vadászkamara Zala Vármegyei Területi Szervezetének tagja
Dr. Szabó Antal 1951. március 12-én született Magyarszerdahelyen.
1969-ben érettségizett a Budapesti I. István Közgazdasági és Pénzügyi Technikumban.
1980-ban diplomázott a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán jogász szakon.
1974-től 1991-ig a PM Belügyi Főigazgatóság Zala Megyei Igazgatóságánál, és annak jogutódjainál dolgozott revizorként és jogászként.
Első vállalkozását kollégájával és barátjával 1990-ben alapította Pénzinfó Kft. néven.
A cég indulásakor könyvvizsgálói és tanácsadói, később felszámolói tevékenységet folytatott.
Állami megbízás alapján privatizációs tevékenység szakmai előkészítésében és lebonyolításában is részt vett, majd 2008-ban nyugdíjba vonult.
Pályafutása alatt aktív résztvevője volt kamarai életnek.
2007-től két cikluson át a Magyar-Szlovén Tagozat elnöke volt.
2008 és 2020 között a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöki pozícióját töltötte be.
A vadászat és a természetszeretet már 1987-től elkísérte, amikor hajtóként, később vadászként gyakorolhatott a Nagylengyeli Olajbányásznál, majd a mai napig is a Bagodi Vadásztársaságnál.
Aktív tagja az országos és megyei vadászati kamarának.
Részt vett több vadászati rendezvény szervezésében és lebonyolításában.
A sport és a futball szeretete végigkísérte az életét.
Tagja volt a ZTE Football Club átalakítását végző csoportnak, amely létrehozta az azóta is működő részvénytársaságot. Tagja volt a bajnokcsapat vezetőségének.
Segítette talpra állítani a zalaegerszegi vívást az alapítvány létrehozásával.
Részt vett a Zalaegerszegi Jégsport Alapítvány megalakításában és a Jégcsarnok működtetésében.
Évtizedeken átívelő, önzetlen közösségi munkájával, amely a gazdasági, társadalmi és sportélet területén egyaránt kimagasló volt, Dr. Szabó Antal megkérdőjelezhetetlenül hozzájárult Zalaegerszeg jó hírének és szellemi gazdagságának építéséhez.
Ezen városépítő tevékenysége jogán méltán érdemes a 2025-ös Zalaegerszegért díjra.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dr. Merő Béla
nyugdíjas rendező, színházesztéta
Dr. Merő Béla 1948. május 20-án született Szekszárdon.
Tanulmányait a Szombathelyi Tanítóképző Intézetben kezdte népművelés – könyvtár szakon 1967 és 1970 között. Ezt követően a Debreceni KLTE-n tanult közművelődés – népművelés szakon 1974-től 1977-ig. 1979 és 1982 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerzett diplomát színházelmélet szakon. 1989-ben orosz középfokú nyelvvizsgát tett, majd 1991-ben a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen szerzett színház-esztétikai doktorátust.
Pályafutása során több munkahelyen is dolgozott. 1966 szeptemberétől novemberéig ásató munkás volt a Magyar Nemzeti Múzeumban Szekszárdon, majd 1966 novemberétől december végéig előadóként tevékenykedett a Soós Sándor Városi Művelődési Központban Szekszárdon. 1967. január 1-től március közepéig módszertani főelőadó volt a Tolna Megyei Népművelési Tanácsadóban, majd 1967 márciusa és augusztusa között előadóként dolgozott a Latinka Sándor Megyei Művelődési Központban Kaposváron.
1970. januárjában ismét a Tolna Megyei Népművelési Tanácsadóban vállalt módszertani főelőadói munkát, majd márciustól népművelő lett a Babits Mihály Megyei Művelődési Központban, Szekszárdon. 1970-től 1971-ig Zalaegerszegen, a Megyei Művelődési Központban folytatta népművelőként, amelyet 1971 és 1973 között sorkatonai szolgálat követett szintén Zalaegerszegen. A katonai szolgálat után, 1974-től 1981-ig főelőadóként, majd csoportvezetőként dolgozott, emellett 1980 és 1982 között megbízott igazgatói feladatokat látott el.
1982-ben a Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház alapító rendezője lett, ahol egészen 2002-ig dolgozott. Ezzel párhuzamosan, 2001-től 2014-ig a Zalai Nyári Színházak Kht. művészeti igazgatói posztját töltötte be. Közben, 2002 és 2006 között a Zalaegerszegi Gönczi ÁMK művészeti tanácsadója volt, majd 2006-tól 2008-ig a Griff Bábszínház művészeti tanácsadójaként tevékenykedett Zalaegerszegen. 2008-tól 2014-ig tanárként dolgozott a Békéscsabai Színitanházban és rendezőként a Jókai Színházban, ahol 2014-től azóta is rendező.
Merő Béla nevéhez több fontos kezdeményezés és pozíció kötődik. Alapítója és vezetője volt az 1970-től 2009-ig működő zalaegerszegi Reflex Színpadnak, amellyel számos hazai és nemzetközi díjat nyert. 1974 és 2002 között alapítója és tanára volt a zalaszentgróti Nemzetközi Színjátszó- és Rendező Tábornak. 1978-tól 1980-ig kidolgozta és vezette az Országos színházi nevelési kísérletet. Az 1982-ben alapított Hevesi Sándor Színház egyik alapítója és rendezője volt 2002-ig.
Alapítója és szervezője volt az 1984 és 2000 között működő Nyílt Fórumnak (drámaírók fóruma). 1988-1989-ben Eötvös-ösztöndíjban részesült színházelméleti kutatómunka végzéséhez. 1988-tól 2003-ig a Kőszegi Várszínház művészeti vezetőjeként is tevékenykedett. Nevéhez fűződik a zalaegerszegi Erdei Színház (1992–2001) és az Egervári Esték Nyári Színház (1996–2001) alapítása és művészeti vezetése is. 1998 és 2000 között alapítója és vezetője volt a Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színháznak Romániában. 2001-től 2008-ig a Zalai Nyári Színházak Kft. művészeti igazgatójaként dolgozott. 2004-ben alapítója lett a zalaegerszegi Griff Bábszínháznak, ahol 2007-2008-ban a művészeti vezetői feladatokat látta el. Végül 2008-tól 2014-ig a békéscsabai Színitanház tanára volt, 2008-tól pedig a Békéscsabai Jókai Színház rendezője.
Vendégrendezőként a hazai színházak mellett Jugoszláviában (Újvidéken), Romániában (Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Temesváron, Székelyudvarhelyen) és a Szovjetunióban, illetve Ukrajnában (Herszonban és Kijevben) dolgozott.
Idáig több mint 200 színházi bemutatója volt és 36 játékteret tervezett.
26 ős- ebből 10 magyarországi és 2 ukrajnai – bemutatója volt, és előadásairól 8 tévé felvétel is készült.
Hat könyve jelent meg:
1995-ben Nagyváradon, a Szigligeti Színház Füzetei sorozatban: A színészi munka elvi alapjai Sztanyiszlavszkij rendszerében, 2002-ben Budapesten, az Új Mandátum Kiadónál: Színjáték– színész, Zalaegerszegen, a Pannon Tükör Könyvekben: 2018-ban Volt egyszer egy… Reflex Színpad, 2019-ben Egy színházalapítás viszontagságai és 2021-ben Találkozások, 2024-ben Színházi törekvések Zalában.
Főbb kitüntetései:
- Kulturális Miniszter Eredményes munkájáért dicsérő oklevél (1974),
- Radnóti-díj (1978),
- Zalaegerszeg Város Címere emlékplakett (1984),
- Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Kulturális nívódíja (1995),
- Fehér Rózsa-díj (1996)
- Zala Megyei Alkotói-díj (1997)
- Nemes Vitéz Lovag Oklevél – Nemzetközi és Kárpát- Medencei Szent Korona Apostoli Nemes- Vitéz Lovagrend (2017)
- Művészeti Életpálya Elismerés (2021-től)
- Magyar Arany Érdemkereszt (2024)
Két cikluson keresztül vezette a zalaegerszegi kulturális bizottságot. Munkáját mindig a legnagyobb szakmai alázattal végezte, amelyhez – köszönhetően emberi kapcsolatainak – mindig együttműködő csapatot sikerült építenie. Személyisége valamennyi munkakörében biztosítéka volt a jó munkahelyi légkörnek. Zalaegerszeg, Békéscsaba és Szarvas városának vezetőivel is eredményes kapcsolatokat ápol, beosztottjaival remekül szót ért, ennek köszönhetően egy emberként kiállnak mellette.
A tények azt bizonyítják, hogy túlzás nélkül állítható: Dr. Merő Béla Zala megye és Zalaegerszeg kulturális életében meghatározó szerepet játszott az elmúlt évtizedekben, s mind a mai napig a kultúra-művészet egyik legfontosabb menedzsere. Az ország érdekében végzett kulturális tevékenységét az elmúlt évben Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetéssel ismerték el.
Merő Béla több évtizede meghatározó alakja a zalaegerszegi és a magyarországi kulturális életnek. Alapító tagja a Hevesi Sándor Színháznak, a Griff Bábszínháznak, az Egervári Várszínháznak és a zalaegerszegi Erdei Színháznak. Írói munkássága is elismerésre méltó, amelyet megjelent 6 könyve bizonyít, tudományos tevékenyégével pedig 1991-ben bölcsészdoktori címet szerzett.
Neve és munkássága összefonódott Zalaegerszeggel, szakmai munkássága elismeréseként méltó a 2025-ös Zalaegerszegért díjra.
Képgaléria:
Videógaléria:
Szűcs Gergely Zsolt
a Kölcsey Ferenc Gimnázium nyugalmazott igazgatója
Szűcs Gergely Zsolt első ‒ matematika-földrajz szakos középiskolai tanár ‒ diplomáját a József Attila Tudományegyetemen szerezte 1979-ben.
A diplomája megszerzését követő 40 évben végig pedagógusként dolgozott. Kezdőként 3 éven át kollégiumi nevelőtanár volt Szegeden a Sziklai Sándor Kollégiumban.
Ezután már csak egy főmunkahelye volt: a Zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnázium, illetve annak jogelődje a Ságvári Endre Gimnázium.
Egyetemi tanulmányai nem értek véget első diplomájának megszerzésével. A munkahely igényeinek megfelelően még 2 szakot: filozófia (JATE BTK, 1980-83) és számítástechnika (ELTE TTK, 1987-89) elvégzett.
Hosszú pedagógus pályája során folyamatosan képezte magát, azért, hogy megfeleljen a gyorsan változó világ kihívásainak, és tantárgyait magas színvonalon oktathassa. Az akkreditált pedagógus továbbképzések bevezetése óta több száz órányi képzésen vett részt.
Amikor először kapott igazgató megbízást, elvégezte a közoktatás-vezető szakot is. (BME, 2009-2010)
Pedagógusi munkáját mindig lelkiismeretesen, igényesen, az átlagnál nagyobb empátiával végezte. Szaktanárként jelentős energiát fektetett a tehetséggondozásba. Tanítványai informatikából egyéni és csapatversenyeken több országos 1. és 2. helyezést értek el. Mivel nagyon könnyen megtalálta a közös hangot tanítványaival, nagyon sokszor kapott osztályfőnöki megbízatást. Vezetővé válása előtt szinte folytonosan osztályfőnök volt.
A tanári feladatokon kívül innovációkkal, pályázatokkal járult hozzá a gimnázium fejlődéséhez. Munkáját az akkori fenntartó ‒ Zalaegerszeg Önkormányzata ‒ tanácsosi címmel ismerte el.
A gimnázium tantestülete 2008-ban, titkos szavazással, Kölcsey-gyűrű kitüntetést adományozott számára.
2009-ben, a korábbi igazgató nyugdíjba vonulásakor, kollégái biztatására megpályázta és elnyerte az igazgatói tisztséget. Nagy energiával vetette bele magát az új munkakörrel járó feladatokba. Irányításával több sikeres pályázatban is részt vett a gimnázium.
Kialakult az intézmény új beiskolázási profilja. Nyitott volt az új dolgokra, a fejlődésre, mégis vezetése alatt az iskola megőrizte az oktatás klasszikus értékeit: diákjai színvonalas tudással, emberi értékekkel gazdagodva kerültek át a felsőoktatásba.
A tanterven kívül is gazdagította a diákok szemléletmódját: zenei műveltségük mélyítésére a diákjai filharmónia koncerteken vehettek részt, a galériában kiállításokat szemlélhettek. A vezetőség tagjaként támogatta tehetségük kibontakozását sport, művészeti és szaktantárgyi területeken egyaránt.
Döntéseit mindig a tanulók és a pedagógusok érdekeinek figyelembevételével hozta meg. A tanulókkal és szülőkkel történő beszélgetések során magas fokú empátiával viszonyult a felmerült problémákhoz. Elmondható, hogy a városi szinten minimálisnak tekinthető lemorzsolódás ennek is köszönhető.
Az oktatási rendszer átalakítása és a fenntartóváltás után, az intézményi igazgatók szerepe és elnevezése megváltozott. Intézményvezetőként türelmesen, lojálisan végezte el az átalakítással járó feladatokat.
Az új pedagógus-minősítési rendszer bevezetésekor elsők között vett rész a szakértői képzésen, és lett ezáltal mesterpedagógus. Kollégáit is biztatta, hogy vegyenek részt a minősítésekben. A minősítésekre jelentkezők minden segítséget megkaptak tőle a felkészüléshez.
Lelkesedése, elkötelezettsége a minőségi oktatásért segített megőrizni a gimnázium megyei rangját. Rendszeresen ösztönözte kollégáit a megújulásra, az új oktatási módszerek elsajátítására.
A városban elsőként vezette be az iskola az elektronikus naplót, mellyel nagy adminisztratív terhet vett le a tanárok válláról.
2014-ben ismét megpályázta és elnyerte az intézményvezetői tisztséget.
Vezetői munkássága alatt a gimnázium minden területen fejlődött. A sikeres szakmai munkát jelzi a Kölcsey Ferenc Gimnázium iránti megnövekedett érdeklődés, amelyet a felvételi jelentkezések növekvő száma is mutat.
2019-es nyugdíjba vonulásakor elmondható volt, hogy elismerésre méltó pedagóguspálya és egy eredményesen működő gimnázium állt Szűcs Gergely Zsolt mögött.
Igazgatói és pedagógusi életútja, melyet a generációk nevelésének és az iskola kiemelkedő fejlesztésének szentelt, példaértékű és felejthetetlen örökség Zalaegerszeg számára. Ezen kimagasló életművéért és a város szellemi életéhez való hozzájárulásáért a 2025. évi Zalaegerszegért díjat vehette át.