Schreiner Jenő
Schreiner Jenő 1954-ben született Zalaszabaron.
A nagykanizsai dr. Mező Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskolán gépészmérnök szakon diplomázott 1977-ben.
A zene kisgyermekkora óta élete meghatározó része volt. Édesapja a szülőfalujában egy parasztbandában zenélt, ahol nagybátyja volt a prímás.
A középiskola alatt maga is zeneiskolába járt, tanáraival játszott a kanizsai szimfonikus zenekarban is. Szülőfalujában a helyi zenekarral pedig közel száz lakodalmat muzsikált végig.
Az igazi népzenei pálya 1980-ban, Zalaegerszegen kezdődött, ahol prímás lett a helyi KISZÖV Táncegyüttesben.
Schreiner Jenő a zalai tájra oly jellemző épületről elnevezett Együttes, a Harangláb Népzenei Együttes meghatározó alakja.
1985-től ugyanis már a Zalai Táncegyüttes prímása lett, amelynek zenekara felvette a Harangláb nevet, és később önállósodott.
1985-ben muzsikus társaival, Pál Évával, Kocsis Csabával és Szijj Ferenccel alapították meg a zenekart. Az akkori alapító tagok közül ma már csak Schreiner Jenő vesz részt az együttes tevékenységében. A megalakulást követő években négyen muzsikáltak együtt, többnyire a Zalai Táncegyüttest kísérték. Bár időközben többen lemorzsolódtak, mindig újabb kiváló zenészek csatlakoztak az együtteshez.
A Schreiner Jenő vezette, főként népzenét játszó kis csapat Európa valamennyi országát bejárta, de felléptek Afrikában, Amerikában és Ázsiában is.
Színes repertoárjukba számos városi eseményen, kulturális rendezvényen belehallgathattak az érdeklődők, de Zalaegerszeg testvérvárosaiban is mindig szívesen látott vendégek, Krosnoban, Marosvásárhelyen, Kuselben is nagy sikert aratott népzenei előadásuk.
Schreiner Jenő zenei munkásságát a hagyományőrzés, a népzenei kincseink és kulturális örökségünk megőrzése határozza meg.
Előszeretettel lépnek fel más népzenei együttesekkel, hoznak létre közös produkciókat országhatáron innen és túl, de legfőképpen magyar nyelvterületeken.
Szakmai elismertségének köszönhetően a népzene nagy alakjai is számos alkalommal szerepeltek műsoraikban.
A Harangláb Népzenei Együttes népi muzsikája több CD-n és kazettán is hallható.
A város hírnevét öregbítő és gazdagító kulturális-népzenei tevékenysége elismeréseként a népzenész 2016-ban Zalaegerszegért díjban, 2026-ban pedig Pro Urbe díjban részesült.
Kép- és videógaléria:
Dr. Vándor László
Dr. Vándor László Nagykanizsán született, 1949-ben. Általános és középiskolai tanulmányait is itt végezte. 1972-ben frissen szerzett régész-történész diplomával a zsebében került Zalaegerszegre. Bár tervei szerint szülővárosában, Nagykanizsán szeretett volna elhelyezkedni, a zalai megyeszékhelyen kapott állást.
Dr. Németh Józseffel, sokszor fizikai erejüket sem kímélve, ketten hozták létre a mai nevén Göcseji Múzeumként ismert intézményt. Bár szükség volt 10 esztendőre, hogy muzeológusokat, régészeket csábítsanak Zalaegerszegre, és ütőképes szakmai gárdát toborozzanak, de végül sikerrel jártak.
Dr. Vándor László elsősorban a régészetért felelt, Zala megyében egyre több ásatás, feltárás zajlott, a régészek itt tanulták, sajátították el a szakma rejtelmeit. Fiatalabb kollégáit kutatásra, tanulásra buzdította.
A rendszerváltást követően, 1992-ben kinevezték a múzeum élére, a 90-es évekre az itteni muzeológuscsapat hírnevet vívott ki magának szakmai berkekben, kiállításaikat a világ több részén is megtekinthették az érdeklődők. Az archeológiai tevékenység sokszorosára nőtt a megyében. Megvalósult a Göcseji Múzeum tetőterének beépítése, az épület részleges felújítása is lezárult.
A Göcseji Falumúzeum is egyre több épülettel, tárlattal gazdagodott, többek között ekkor nyílt a finnugor park és került ide a zalacsébi fatemplom élethű másolata is.
2000-ben megnyílt a Központok a Zala mentén állandó kiállítás. A skanzen több állandó, immár hagyományosnak mondható program színhelye lett.
A legnagyobb elismerés az Év múzeuma szakmai díj elnyerése volt, 2003-ban.
Dr. Vándor László munkájának méltó dicsérete, hogy a Megyei Múzeumok Szövetségének első elnökévé választották.
A csökkenő költségvetés megnehezítette munkáját, és tudva, hogy milyen kiemelkedő, erős szakmai csapatot hagy maga mögött 2011-ben távozott a vezetői tisztségekből.
Tudományos elkötelezettsége mindvégig meghatározta tevékenységét, mely kollégáinak szemléletét áthatotta, Zalaegerszeg és Zala megye kincseinek, értékeinek megőrzése, felkutatása dicséri munkásságát. Nivódíj, Műemlékvédelemért Emlékérem, Zala Megye Alkotói Díj, Schönvisner István Emlékérem birtokosa.
Mai is a tudományos élet aktív résztvevője, több érdekes írás, számos kiváló publikáció kötődik nevéhez, többek között a magyar várak, kastélyok bemutatása, Nagykanizsa történetének megörökítése, a kanizsai vár históriájának feldolgozása, Zalaegerszeg középkori mindennapjainak papírra vetése, minden részletre kiterjedő, alapos munkáját bizonyítja.
A nemrégiben bemutatott várostörténeti szimulációs játék történelmi hitelességének szakértője.
2026-ban szakmai munkája elismeréseként Pro Urbe Zalaegerszeg díjat kapott.
Kép- és videógaléria:
Dr. Sifter Rózsa
Dr. Sifter Rózsa neve mára már egybeforrt a közigazgatással, a Zala Vármegyei Kormányhivatallal. Nem is csoda, hisz évtizedek óta dolgozik a megye, a város polgáraiért, a közigazgatás korszerűsítéséért. Hosszú, kitartással és ambíciókkal tarkított út vezetett idáig.
Az általános iskolai éveket követően a zalaegerszegi Ságvári Endre (mai nevén Kölcsey Ferenc) Gimnáziumban folytatta tanulmányait. A kémia-biológia szakos osztályban igen magas elvárásoknak kellett megfelelniük, amiért a mai napig hálás, hiszen olyan tanulásra, tudásra ösztönöztek, melyeknek a mai napig sokat köszönhet. Csak hálával tud visszagondolni azokra a tanáraira, akik felelősségteljesen, határozottan megkövetelték a megfelelő tudást, tanulmányi eredményeket.
A középiskola utolsó éveiben körvonalazódott, hogy a tanulmányait humán területen folytatja tovább és jelentkezik az ELTE-re. A felvételi eljárás számára nem okozott nehézséget, hiszen erre a gimnáziumi évek alatt maximálisan felkészítették.
A családjához, a szüleihez való kötődése, valamint a Zalához való ragaszkodása is arra ösztönözte, hogy visszatérjen miután 1983-ban diplomát szerzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Itthon az egyetem elvégzése után több munkakört is betölthetett, melyek nagyon hasznosak voltak számára, hiszen az élet sok területén szerzett vezetői és szakmai tapasztalatokat.
Egészen fiatalon, 1991-ben lehetőséget kapott egy addig nem létező szervezet létrehozására, ez volt a Kárpótlási Hivatal. Az új intézmény feladata a magyarországi kárpótlási folyamatokkal kapcsolatos hatósági, nyilvántartó és ellenőrző tevékenység ellátása volt. A kárpótlási kérelmek elbírálása mellett kiemelt fontosággal bírt a kárpótlási jegyek kezelése, azok kibocsátásával és felhasználásával kapcsolatos adminisztráció, de kárpótlási egységek áldozatsegítő tevékenységet is elláttak.
A Kárpótlási Hivatali tevékenységét követően a Zala Megyei Önkormányzat főjegyzője volt, ahol vezette a megyei önkormányzati hivatalt és önkormányzati, államigazgatási feladatokat látott el az önkormányzati hivatal bevonásával. Vizsgálta a közgyűlés és a bizottságok elé kerülő előterjesztések törvényességét, biztosította a közgyűlés és szervei tevékenységének törvényességét, gondoskodott a testületek és a tisztségviselők munkájának segítéséről, a munkájukhoz szükséges feltételek megteremtéséről, gondoskodott a hivatal működésének pénzügyi feltételeiről, és elemezte, értékelte, ellenőrizte a hivatal döntéselőkészítő, végrehajtást szervező tevékenységét.
2011-től a Zala Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója, ahol hivatali szervezetet vezette, felelt a kormányhivatal szakszerű, törvényes és hatékony működéséért, valamint irányította annak szakmai munkáját.
2016 január 1-jétől, kormánymegbízottként a megyei kormányhivatal szakmai és szervezeti működését irányította és biztosította a feladatellátás feltételeit. Felügyelte a helyi önkormányzatok működésének törvényességét, szervezte és koordinálta a kormányhivatalba integrált szakhatóságok és hivatalok működését. Gondoskodott a belső szabályzatokról, a kontrollrendszerek működtetéséről és az integritásirányításról. A 2022-es jogszabályi változások okán a kormánymegbízotti tisztséget felváltotta a főispáni elnevezés a vármegyei kormányhivatalok élén.
A kormányhivatal irányítása, azaz a kormányhivatalok szervezeti egységeinek, az agráriumtól a környezetvédelmen át a foglalkoztatásig terjedő szakmai főosztályok munkájának összefogása, irányítása, az államigazgatási tevékenység koordinálása, a törvények, a jogszabályok végrehajtásának ellenőrzése és felügyelete nem kis feladatot rótt rá, ezért is tartotta mindig is fontosnak, hogy jól válassza meg a munkatársait a különböző szakterületekről, mivel szerinte, egy vezető akkor lehet eredményes, ha jól képzett, tehetséges kollégái vannak.
A kormányhivatal képviseletében jelentős szerepet tölt be Zalaegerszeg közéletében, megannyi alkalommal vett részt jótékonysági gyűjtésekben, a város által szervezett eseményeken, megemlékezéseken. Vezetése alatt számos rendezvényen ismerték el a város és a vármegye tehetségeit, illetve a különböző területen kimagasló munkát végzőket, köszöntötték a sajtómunkatársait, vármegyei gálát szerveztek a Magyar Kultúra Napja alkalmából.
Vezetése alatt több műemlék jellegű épület is megújult Zalaegerszegen, így a városkép, a vármegyeszékhely arculata sokkal impozánsabbá vált.
Együttműködési megállapodást írtak alá a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) keszthelyi Georgikon Campusával, így a MATE nappali tagozatos hallgatói betekintést nyerhetnek a területi közigazgatás működésébe és tapasztalatot szerezhetnek a kormányhivatal feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekkel és eljárásokkal kapcsolatban.
Zala Vármegyei Területi Védelmi Bizottságának elnökeként nagyban kivette részét a védelmi és biztonsági igazgatás koordinálásában, a katasztrófavédelmi, honvédelmi és közbiztonsági feladatok összehangolásában, a védekezés irányításában.
Pályája során számos lehetőséget kapott arra, hogy vezetői beosztásokban dolgozhasson, ahol mindig nagyon fontos volt számára, hogy az a munka, amit a kollégákkal együtt végeztek magas színvonalon szolgálja a zalai állampolgárokat.
2024-ben a Magyar Honvédség egyik legmagasabb rangú elismerését, a Honvédelemért Kitüntető Cím Babérkoszorúval ékesített fokozatát, valamint a köz szolgálata iránti elkötelezettséggel végzett kiemelkedő munkásságért a rangos Batthyány Lajos Díj-at is megkapta.
2026-ban Zala Vármegye nyugállományba vonuló főispánjának munkáját Zalaegerszeg Város Díszpolgára címmel ismerték el.
Kép- és videógaléria:
KORONA Pékség Kft.
Zalaegerszegen az Ady utcában évtizedek óta üzemel a Korona pékség. Bár a kenyeret ma is a régi hagyományok szerint készítik, a pékséget évről-évre fejlesztik. Az 1993-ban hat fővel megalakult cég első fejlesztése 2003-ban kezdődött, amikor is a sütőipari gépeket újakra cserélték és bővült a pékséggel együtt működő szaküzlet eladó tere.
A KORONA kézműves kenyér attól eredeti, hogy ugyanúgy készül, mint ahogy nagyanyáink sütötték. Minőségi, szitált és pihentetett lisztből és kovászból, gondos dagasztással, kivárva a technológiailag szükséges kelési időt. Tésztájuk semmilyen állagjavító adalék anyagot, tartósítószert nem tartalmaz, így a kenyér sem.
Nagy szerepe van a kézi munkának mind az előkészítésben, mind a sütésben. Technológiájuk nem alkalmas nagy tömeg előállítására, így a pékség fő profilja a természetes alapanyagú pékáru készítése, pékmesterek által sütött kézműves kenyér előállítása.
A hagyományok tisztelete nem csak az üzlet vezetése, működtetése során fontos. A kulturális életben való szerepvállalás legalább annyira jelentős a cég életében. Számos városi ünnepség, kenyérünnep, falumúzeumi rendezvény a támogatásukkal, részvételükkel valósult meg.
A Korona pékség a Kultúra Mecénása díj 2025. évi méltó kitüntetettje.
Képgaléria:
Szilágyi Márton
A Keresztury Dezső Arany János körüli munkálkodása óta eltelt időszak Arany-értelmezéseinek egyik legjelentősebbikét Szilágyi Márton hozta létre, aki évtizedek óta interpretálja tanulmányaiban és könyveiben Arany János munkásságát, illetve teszi közzé Arany költői életművét.
Szilágyi Márton (szül. Gyula, 1965) az MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár az ELTE BTK 18–19. Századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén. Diplomáját az ELTE magyar–történelem szakán szerezte 1990ben, 1997-ben szerzett kandidátusi fokozatot, 2009-ben habilitált, 2011-ben megvédte MTA doktori értekezését, 2013-ban egyetemi tanárrá és tanszékvezetővé nevezték ki. 2006–2010 között az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének igazgatóhelyettese, 2007-ben megbízást kapott a „Magyar és európai felvilágosodás” doktori program vezetésére, tíz tanítványa szerzett tudományos fokozatot. Több folyóirat szerkesztője, szerkesztőbizottsági tagja, a szerkesztésében megjelent könyvek száma tizenhét. Hat szemesztert tanított vendégtanárként a Bécsi Egyetem Finnugor Intézetében (Universität Wien, Institut für Finno-Ugristik, 2002–2004, 2010–2011), egyet a berlini Humboldt Egyetem Hungarológiai Tanszékén (2002), kettőt a kolozsvári Babeş–Bolyai Egyetemen (2017–2018). Elnyerte a Széchenyi Professzori Ösztöndíjat és az MTA Bolyai Ösztöndíját, számos szakmai díj és kitüntetés birtokosa, 2023-ban beválasztották a Szent István Tudományos Akadémia tagjai közé.
Munkássága kiterjed a klasszikus magyar irodalom teljes korszakára, annak legfontosabb szerzőire
(Csokonai, Kazinczy, Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi, Arany, Jókai). Több műfajban alkot,
teljesítményét leginkább tizennyolc egyszerzős (többségében jelentős terjedelmű) könyve reprezentálja.
Legfontosabbak a monográfiái, valamint a kutatott korszakába tartozó szerzők műveinek gazdagon jegyzetelt, tudományos szövegkiadásai (kritikai és forráskiadások), amelyek rendszerint szoros kapcsolatban vannak a monográfiák anyagával.
Könyvei felét a saját tanulmányait összegyűjtő kötetek teszik ki.
A kilenc tanulmánykötetből öt tematikus gyűjtemény, amelyek Kazinczy börtönnaplójával,
az 1840-es évek magyar irodalmával, Vörösmarty Mihály életművével, Petőfi és Jókai pályájának párhuzamaival és a 19. századi prózairodalommal foglalkoznak. A további négy tanulmánykötet (Kritikai berek, Határpontok, Omniárium, A második Prométheusz) a kevésbé szorosan összetartozó dolgozatokat teszi elérhetővé.
A könyvek másik fő csoportját öt kritikai kiadás alkotja (nem számolva közéjük három ún. népszerű kiadást). Először az 1794–1795-ös Uránia című folyóirat kiadása jelent meg kritikai feldolgozásban, majd Kölcsey szépprózai művei és Kazinczy fogságáról szóló önéletírása, legújabban pedig Arany János 1825–1850 közötti kisebb költeményei. A Petőfi kritikai kiadás befejező költemények-kötetét Kerényi Ferenc halála után vette át és fejezte be Szilágyi Márton, újradolgozta a teljes anyagot. E kritikai kiadások tekintélyes sorozatok darabjai, érdemben meghatározzák az értelmezési hagyományt, részben vagy egészében (mint például az Uránia esetében) új irányba állítva azt.
A könyvek harmadik csoportját a monográfiák képezik. A hat kötet valójában négynek tekinthető, mert a Lisznyai Kálmánról és az Arany Jánosról szóló monográfiák egy korai rövidebb és egy jelentősen átdolgozott, terjedelmileg kétszeresére növelt új változatban is megjelentek. A másik két monográfia a kandidátusi, illetve a nagydoktori értekezésből formálódott: az Uránia folyóirat átfogó feldolgozása és egy nagyszabású Csokonaiéletrajz.
Szilágyi Márton tudományos teljesítményének jelentőségét leginkább az Arany-, Csokonai- és Urániamonográfiák, valamint a hozzájuk kapcsolódó kritikai szövegkiadások, tanulmányok kapcsán lehet megfogalmazni.
A 2017-es, bicentenáriumi Arany-emlékév szakirodalmi robbanása szinte kiáltott a felhalmozott eredményekre épülő új összefoglalásért, s az Aranyról szóló kötetének második változata ezt a maga teljességében megvalósította.
A monográfia egymásba fonódó két fő vonulatát a társadalomtörténeti vizsgálatok és a szövegekhez kötődő nagyobb műelemzések képezik. E nagymonográfia kitüntetett jelentőséggel bír az Arany-szakirodalomban és összegző-lezáró karakterével a szerző pályáján is.
Szilágyi Márton az Arany-kutató Keresztury Dezső életművének méltó folytatója, Keresztury Dezső-díj 2025. évi díjazottja.
Képgaléria:
Vidovicsné Bene Erzsébet
a Zalaegerszegi Szív- és Érbeteg Egyesület,
és a Nyugdíjas Klubok és Idősek „Életet az Éveknek” Országos Szövetsége
Zala Megyei Szervezetének elnökhelyettese
Vidovicsné Bene Erzsébet a Zalaegerszegi Szív- és Érbeteg Egyesület elnökhelyettese és 2020 óta a Nyugdíjas Klubok és Idősek „Életet az Éveknek” Országos Szövetsége Zala Megyei Szervezetének egyik elnökhelyettese.
Végzettségét tekintve villamosmérnök. Aktív korában a zalaegerszegi Schneider Elektric projektvezető mérnökeként több ország, például Magyarországon kívül: Bulgária, Szerbia, Lengyelország villamosenergia rendszere fejlesztésében vett részt.
Az országok villamosenergia-fogyasztása egységes elszámolási rendszerének kidolgozója és megvalósítója. Az országon belül is több intézmény, nagyobb épület villamos rendszerét tervezte meg, ezáltal nevét feltüntették az épületeken lévő emléktáblákon is.
Vidovicsné Bene Erzsébet házas, két felnőtt gyermek édesanyja. Öt unokás nagymama. Jelenleg nyugdíjas. Nyugdíj mellett egy jól működő nyugdíjas szövetkezet alapítója és vezetője.
Több évtizede néptáncos, jelenleg a Zalai Táncegyüttes, Szarkaláb tánccsapatát erősíti. Zeneszerető, színházbarát, sportkedvelő, a városban rendezett programok rendszeres látogatója.
A Zalaegerszegi Szív- és Érbeteg Egyesület elnökhelyettese és főszervezője.
Tagja több nyugdíjas klubnak, szervezetnek.
Segítő közreműködője a Zalai Civil Központnak. Aközpont felkérésére minikonferenciák szervezője „Európa jövője” és „Esélyek és lehetőségek az aktív kor után” címmel, illetve a városnapi Civil udvar, valamint az Egészségfejlesztési Iroda segítő szervezője.
Az Életet az Éveknek Klubszövetség Zala Megyei Szervezetének egyik elnökhelyettese, akinek tisztségből eredő feladata a szervezet informatikai rendszerének működtetése, fejlesztése, a kapcsolati háló erősítése, a tagnyilvántartás naprakész vezetése. Ezenfelül segíti a szakfeladatokat ellátó alelnökök munkáját, szervezi és összefogja a szervezet programjait.
Munkáját példás odaadással látja el. Szorgalmas, következetes, határozott, akire lehet támaszkodni, aki segíti az egyesületek mindennapjait és a programok sikeres megvalósítását.
A Zalaegerszegi Szív- és Érbeteg Egyesületben, valamint a Nyugdíjas Klubok megyei szövetségében betöltött vezetői szerepében végzett önzetlen és elkötelezett munkájával jelentősen hozzájárult a helyi szívbetegek és nyugdíjasok életminőségének javításához és a közösség erősítéséhez. Ez a példaértékű, szociális elkötelezettségű tevékenysége jogán illeti meg őt a 2025. évi Zalaegerszegért díj.
Képgaléria:
Videógaléria:
Nikitscher Bernadette
a Göcsej Kézműves Egyesület elnöke,
a Göcseji Tudásközpont – Zalaegerszegi Helyi Termék Piac szakmai koordinátora
Nikitscher Bernadette, a Csány László Közgazdasági Szakközépiskolában érettségizett, 1979-ben.
1989-ig bérszámfejtőként dolgozott, majd 1991-ben szövő kézműves vállalkozást alapított. Kézi rongyszőnyegeket szőtt, amelyeket vásárokon és a saját webshopjában értékesített. Vállalkozása sikerét a kiváló minőségben készített, zsűrizett termékeinek köszönhette.
30 éves koráig kézilabdázott. Kezdő embere volt, beállósként annak a sikersorozatnak, amikor a Caola női kézilabda csapata feljutott az első osztályba.
2015-ben a Kvártélyház földszintjén Népművészeti boltot nyitott. Saját termékei mellett, a helyi kézművesek portékáit is értékesítette, ezzel segítve a piacra jutásukat.
2019-ben megalapította a Göcseji Kézműves Egyesületet, amelynek elnökévé választották. Mára már 43 tag csatlakozott a szervezethez. Határon kívül és belül kiállítások, kézművesvásárok szervezése, valamint gyermekfoglalkozások és számtalan program jelzi azt a kiváló munkát, amellyel sikerül megszerettetni kicsikkel és nagyokkal egyaránt az alkotás örömét, és az egyesület által kitűzött célok megvalósítását: a göcseji kézműves hagyományok átörökítését és népszerűsítését.
2016-ban bekapcsolódott a Göcseji Tudásközpont – Helyi Termék Piac projekt előkészítő munkacsoportjába, ahol 30 éves kézműves szakmai tapasztalatát és kapcsolatrendszerét átadva segítette a projekt megvalósítását, a tervezéstől, az intézmény megnyitásáig.
2022-től, felkérésre szakmai koordinátorként dolgozik a létesítményben.
Elévülhetetlen érdemeket szerzett a Göcseji Tudásközpont – Helyi Termék Piac céljainak megvalósításában.
Mára már évente több ezer gyermek és felnőtt látogat el az épületbe és ismeri meg Göcsej múltját, elődeink életét és kap kedvet, ahhoz, hogy a kézművességet gyakorolja.
A mai napig folyamatosan képezi magát. A szövés mellett, mára már a nemezelés tudományát is elsajátította.
Szakmai munkájával pótolhatatlanul hozzájárult a helyi kézműves kultúra és hagyományőrzés fennmaradásához, valamint a helyi termékek piacra juttatásához. Ezzel a Zalaegerszeg identitását és gazdaságát építő tevékenységével méltán érdemelte ki a 2025. évi Zalaegerszegért díjat.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dr. Pápai Ferenc
ügyvéd, a Zalaegerszegi Helyi Választási Bizottság elnöke
Dr. Pápai Ferenc 1954-ben született.
1974-ben kötött házasságot Dr. Deés Erzsébettel.
1975. decemberében költözött feleségével együtt Nagykanizsáról Zalaegerszegre.
1978-ban végezte el az Állam és Jogtudományi Egyetemet Pécsett.
Az egyetem elvégzése után a ZÁÉV-nél helyezkedett el jogtanácsosként.
1981 szeptembere óta ügyvédként tevékenykedik.
Két felnőtt gyermeke szintén jogász lett.
1990-től 2002-ig Zalaegerszeg Önkormányzata Jogi Bizottságának független tagja volt.
Közel 15 éve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő választott bíróság külsős bírája.
1992 óta a Zala Megyei Területi Ügyvédi Kamara vezetőségének tagja.
2013-ig a Zala Megyei Kórház szívsebészeti osztályát támogató alapítvány kuratóriumának tagja volt.
1989 és 2018 között Zala megye 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság tagja és elnöke volt.
1990 óta a helyi választási bizottság tagjaként és elnökeként feladata a választások rendjének és tisztaságának biztosítása, megőrzése.
A választási folyamatok kiemelkedő szakértelemmel és felelősségtudattal történő koordinálásával teljes mértékben kiérdemelte, hogy a város 2025-ben – a közbizalom megerősítéséért végzett munkájáért – a Zalaegerszegért díjjal tüntesse ki.
Dr. Pápai Ferenc 2026. márciusában elhunyt.
Képgaléria:
Videógaléria:
Józsi György
egykori labdarúgó,
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Sport Osztályának korábbi vezetője,
az MLSZ Zala Vármegyei Igazgatóságának korábbi vezetője
1949. október 20-án született Zalaegerszegen.
1970 és 1979 között játszott a ZTE FC színeiben. Tagja volt a története során először élvonalba jutó együttesnek, összesen 145 NB I-es mérkőzésen viselte a ZTE mezt.
1980-tól a Zala Megyei Sporthivatal Módszertani Osztályán dolgozott.
1983 és 1987 között a ZTE FC elnökhelyettese volt.
1980-tól a ZTE FC utánpótlásában dolgozott edzőként, később a Zala Volán felnőtt csapatának is edzője volt.
1991 és 2009 között ő vezette Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Sport Osztályát, ahol is a nevéhez fűződött a városi diáksport szervezése, melynek keretében nemzetközi kapcsolatokat is elindított és erősített.
Kiemelt szerepe volt Zalaegerszeg a „Nemzet Sportvárosa” cím elnyerésében. Ezen időszak alatt 11 városi csapat szerepelt a nemzeti bajnokságok első osztályában.
Többek között az ő nevéhez is fűződik a Zalaegerszeg és Marosvásárhely közötti sportkapcsolatok elindítása, amely után sor került Zalaegerszeg- Marosvásárhely testvérvárosi kapcsolatának aláírására.
2008-tól a Zala Megyei Labdarúgó Szövetség elnökének választották, majd 2011-től az MLSZ Zala Vármegyei igazgatója volt 2023-as visszavonulásáig.
Sportvezetői tevékenységét többször is elismerésben részesítették:
1994 – Magyar Sportért Díj
1999 – Belügyminiszteri dicséret
2001 – Marosvásárhelyi Önkormányzat Pro Urbe Díj
2003 – Köztisztviselői Szakmai Főtanácsadói cím
2007 – Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt,
2019 – Zala Megye Labdarúgásáért Díj
2023 – Zala Vármegyei Prima-díj – Magyar Sport kategóriában
Elhivatott, eredményes labdarúgói és sportvezetői életműve elismeréseként méltán részesült a 2025. évi Zalaegerszegért díjban.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dr. Gyimesiné Dr. Papp Malvina
bőrgyógyász főorvos,
az Ekcémabeteg-klub vezetője
Dr. Gyimesiné Dr. Papp Malvina 14 éves korában döntötte el, hogy orvos lesz.
Egyetemi tanulmányait a Szegedi Orvostudományi Egyetem általános orvosi karán végezte 1975-ben. Bár vonzotta a gyermekgyógyászat, személyes érintettsége okán végül a bőrgyógyászatot választotta, szakterületévé a gyermekbőrgyógyászat, ezen belül is az atópiás ekcéma kezelése vált.
1978-ban Bőr-, Nemibetegségek és Kozmetológia szakvizsgát tett.
A bőrgyógyászati betegségek felismerésében és kezelésében jelentős eredményeket ért el, betegei mindig nagy elismeréssel beszéltek munkájáról.
Elhivatott gyógyító tevékenységét nemcsak a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórházban, a szakrendeléseken végezte, hanem a 2010-ben alakult Ekcémabeteg-klub vezetőjeként is.
Bőrgyógyász főorvosként sokat segített a karitatív szervezet találkozásai során felvetődött problémák megoldásában, tanácsaival hozzájárult a betegséget érintő legfontosabb kérdések megválaszolásában.
Az országosan online működő, az atópiás ekcémás gyerekek és szüleik segítésére alakult „Vidám Zsiráf Klub” tanácsadója.
Aktívan részt vesz a 2003-ban alapított Zalaegerszeg-Marosvásárhely Baráti Társaság programjainak szervezésében, szívén viseli a két város történelmének, kulturális örökségének megismerését és megóvását, a nemzeti öntudat gazdagítását, erősítését.
A szakmai igényesség legmagasabb fokán végzett gyógyító munkája és a betegek iránti rendhagyó empátiája okán egyértelműen kiérdemelte a közösség nagyrabecsülését. Zalaegerszeg egészségügyi és társadalmi életének elhivatott gazdagításáért a 2025. évi Zalaegerszegért díjjal jutalmazták.
Képgaléria: