Zalakerámia ZTE Kosárlabda Klub

Ostoros Károly volt az elindítója a Zala megyei, zalaegerszegi kosárlabda életnek.

A város csapatai egymás ellen és a nagykanizsai gimnáziumi csapatok ellen játszottak. Nagykanizsán Rossai Olivér, Szántó Zoltán, és a későbbiekben Radics András népszerűsítette a kosárlabdát. A zalaegerszegi csapatok Ostoros Károly segítségével a nyugat-magyarországi, területi bajnokságban szerepeltek.Az 1950-es években nagy lökést adott a zalaegerszegi kosárlabda fejlődésnek, hogy az Európa-bajnok csapatból Zalaegerszegen töltötte sorkatonai szolgálatát Simon János a Bp. Honvéd játékosa.

A kezdeti évek: Zalaegerszegen a minőségi kosárlabdázás alapjait a 70-es években kezdték megteremteni egyszerre két helyen is. A ZTE először az NB III-ban szerepelt, majd felkerült a második vonalba. A ZTE-ben és a város másik másodosztályú csapatánál az Zalaegerszegi Építőknél. 1977-ben a Z. Építők csapata az NB II nyugati csoportjában második helyen végzett, az Oroszlányi Bányász mögött. Ekkor jött az ötlet, hogy a két jó csapatból egy nagyon jó csapatot kellene csinálni. Az ötletet tette követte, és 1978 januárjában fuzionált a ZTE és a Z.Építők.

A csapat ZTE néven indult neki az 1978-as bajnokságnak azzal a nem titkolt céllal, hogy kiharcolja az NB I-es indulás jogát. Ehhez azonban meg kellett nyerni az NB II-es bajnokságot. Az NB II-ben az utolsó fordulóig veretlen volt a csapat. 1978. december 16-án Székesfehérváron bonyolították le az utolsó mindent eldöntő mérkőzést. A ZTE veretlenül, a Székesfehérvári Építők egy vereséggel került a döntőbe (a ZTE az első mérkőzésen Zalaegerszegen 91-65 arányban győzött). Még a 25 pontos vereség is az NB I-et jelentette volna a csapatnak. Annak ellenére, hogy az NB I-be jutás volt a cél, csak az egyik hivatalosan küldött játékvezető érkezett meg a székesfehérvári csarnokba, így a helyi Berendi Lászlót kérték fel szükség-játékvezetőnek.

A hazaiak óriási iramot diktálva hamar jelentős előnyt szereztek, melyet a ZTE a félidő végére ledolgozott. Ekkor sérült meg a ZTE egyik meghatározó játékosa Halász István. Drámai csatában, összesítésben mindössze egy ponttal jutott tovább a ZTE az NB I-be. A mérkőzést a székesfehérváriak nyerték, de a ZTE örülhetett. Székesfehérvári Építők – ZTE 77:52 (49:33) Halász (2), Németh (17), Ivánkovics (4), Vágvölgyi (4), Lázár (10) Csere: Mónok (2), Magyar (7), Góczán (2), Herényi (-) Edző: Kristóf László

4 Bajnoki cím:

• 1987/1988
• 1989/1990
• 1991/1992
• 2009/2010

 

Képgaléria:

Videógaléria:

A Zalakerámia ZTE KK 2010-es bajnokcsapatának ünneplése:

Bogár Imre

 

( Zalaegerszeg, 1945. június 15. – 2022. február 12.)

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város rendszerváltás utáni első, 1990-1994 közötti polgármestere, a Báthory István Technikum jogelőd intézményének egykori igazgatója

Bogár Imre 1945. június 15-én született Zalaegerszegen.

1963-ban érettségizett a Zrínyi Miklós Gimnáziumban, majd 1968-ban magyar nyelv és irodalom, valamint orosz nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár végzettséget szerzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán.

1968 és 1974 között a Csány László Közgazdasági Szakközépiskolában tanított, közben pedig óraadó tanár is lett a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán.

1974 és 1981 között a Zala Megyei Könyvtár tudományos munkatársa és főkönyvtárosa volt.

Közben elvégezte az ELTE-n a könyvtártudományi szakot, így okleveles könyvtárosi végzettsége is lett. 1981-1983 között a Zala Megyei Tanács Művelődési Osztályán könyvtárügyi főelőadóként dolgozott. 1983-ban került a Báthory István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző és Kereskedelmi Szakközépiskolába, ahol 1987-ig az intézmény igazgató-helyettese, majd 1987-től igazgatója volt.

1990-ben Zalaegerszeg Megyei Jogú Város polgármesterévé választották, mely tisztséget egy ciklusig, 1994-ig töltötte be.
A rendszerváltás hajnalán szinte a semmiből kellett az önkormányzati rendszert kiépítenie, s ezt türelemmel, korrekten igyekezett elvégezni.
Önkormányzati képviselőként egészen 2002-ig tagja maradt a közgyűlésnek.

1994-től újra a Báthory iskola igazgatója volt, egészen 2007-es nyugdíjba vonulásáig.
Kiemelkedő szerepe volt a kereskedelem-marketing, a vendéglátás- idegenforgalom, valamint a logisztikai világbanki rendszerű szakközépiskolai képzés megvalósításában.

Közben 1996 és 2006 között a Zala Megyei Közoktatási Közalapítvány alelnöki tisztét is betöltötte.

A város kulturális és művészeti élete iránt rendkívül elkötelezett volt. Alapítója volt 1957-ben a Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekarnak, melyben 1992-ig csellistaként működött közre.

1975 és 1985 között alapítója és igazgatója volt a Néprajzi Nyári Egyetemnek, 1985-ben pedig tagja volt a „Szivárvány” országos televíziós kulturális vetélkedő, valamint a „Visszapillantó tükör” országos rádiós irodalmi vetélkedő győztes zalaegerszegi csapatának. Ezt 1986 és 1988 között a „Mosolygó Parnasszus” országos rádiós irodalmi vetélkedő győztes csapatának csapatkapitányi posztja követte.

Számos társadalmi tisztséget töltött be. 1988 és 1990 között tagja volt az Egerszeg című első városi újság szerkesztőbizottságának.

1988-ban megalapította Zala megye első alapítványát, a Zala Megyei Könyvtárpártoló Alapítványt. 1996-2006 között a Pannon Tükör kulturális folyóirat szerkesztőbizottságának tagja, 2001-2006 között a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány kuratóriumi tagja, de részt vett a Dr. Kovács Lajos Alapítvány (Zrínyi Miklós Gimnázium), a Báthory István Alapítvány, valamint az Olvasóinkért Alapítvány (József Attila Városi Könyvtár) munkájában is.

Bogár Imre közéleti munkásságát Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Pro Urbe Díjjal ismerte el, 2020-ban pedig magas rangú állami kitüntetésben részesült, átvehette a Magyar Arany Érdemkeresztet.

Különösen büszke volt 2 fiára és 4 lányunokájára.

Rövid, méltósággal viselt betegség után 2022. február 12-én hunyt el.

 

Képgaléria:

Videógaléria:

Elhunyt Bogár Imre:

Szabolcs Péter

(Diósgyőr, 1942. szeptember 22. –      )

Szabolcs Péter lengyel származású munkáscsaládban született Diósgyőrött 1942. szeptember 22-én. A nehéz körülmények között nevelkedett művész a Képzőművészeti Gimnáziumba felvételizett, ahova fel is vették.

A főiskola befejezését követően 1967-ben került Zalaegerszegre és a mai napig is városunkban él. Nagy ambícióval, tele energiával érkezett a fiatal művész, hogy megpezsdítse a város művészeti életét, mert úgy gondolta, „friss vérkeringésre” van szükség.

Szabolcs Péter gimnáziumi óraadóként tanította a középiskolás korosztályt, részt vett az egervári művésztelep létrehozásában, valamint évekig vezette a városi képzőművészeti szakkört.

1969-ben a Göcseji Múzeumban rendezte első önálló kiállítását, 1972-ben Letenyén állították fel az első köztéri szobrát (Felszabadulási emlékmű).

Köztéri alkotásai közül városunkban megtalálható többek között:

Zrínyi Miklós portré, Csány László faszobor, Pálóczi Horváth Ádám dombormű, Dísz téri szökőkút és a Tulipán, Király és Királyné (emberpár), Jákum Ferenc dombormű (utcatábla), József Attila dombormű, Tudomány és Művészet, Gizella dombormű.

Műveit nem csak Magyarországon, hanem a határokon túl is, Herszontól Münchenig megcsodálhatjuk. Kiállításokon szerepelt többek között Olaszországban, Németországban, Hollandiában, Bulgáriában, Finnországban.
Zala megyében csaknem másfél tucat településen tekinthetjük meg szobrait.

Tematikája alkotómunkássága során igen sokrétű, az emberi élet minden aspektusára kiterjed. Szülő-gyerek kapcsolat, gyermekség, szerelem, örömök és tragédiák, emberi kapcsolatok, tulajdonságok, hit, öregség, halál – mind végigvonulnak a művészetén. Megdöbbentő dolgokat tud ábrázolni az emberről.

2022-ben, a Borbély György közben adták át „István és Gizella” című domborművét, amely Szent István királyt és Gizella királynét ábrázolja, köztük a keresztre feszített Jézussal.
A mű eredetije bronzból készült és Münchenben található. A dombormű zalaegerszegi felállítását Garamvölgyi György, a Városi Művelődési Központ akkori igazgatója kezdeményezte.

2006-ban a szobrászművészt a közgyűlés Pro-Urbe Zalaegerszeg kitüntető címben részesítette.

Szabolcs Péter példaértékű, magas színvonalú művészeti munkájával hozzájárult Zalaegerszeg város kulturális fejlődéséhez, szépüléséhez, ezért 2017-ben Zalaegerszeg Város Díszpolgára elismerésben részesült.

 

 

Díjai, elismerései

1975: Nemzetközi Dante Biennálé, aranyérem
1975: Ravenna; Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület Jubileumi kiállítás, II. díj
1978: III. Dunántúli Tárlat, Somogy megyei Tanács díja
1978 Szocialista Kultúráért kitüntetés
1983: Zala megyei Tanács Alkotói Díja
1984: Munkácsy Mihály-díj
2006: Pro Urbe-díj Zalaegerszeg
2017: Zalaegerszeg díszpolgára
Zala megyei Prima díj
2023: Magyar Arany Érdemkereszt

Képgaléria:

 

Videógaléria:

ifj. Horváth Károly

1987-ben a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán ének, zene, népművelés szakának diplomáját 2000-ben az akkor – e vonatkozású – legmagasabb színvonalat biztosító Nyíregyházi Tanárképző Főiskola ének, zene, népzene szak másoddiplomájával egészítette ki.

Hosszú évek óta a felnőtt és ifjúsági népzenei hagyományápoló csoportokat, együtteseket oktat, vezet és zenei kíséretekben aktív szerepet lát el a Harangláb Népzenei Együttessel, hosszabb kapcsolatot tudhat a Magyar Tekerőlant Együttessel.

Gyakori zenekari tagja volt Norvégiában, Bulgáriában nagy sikerrel szereplő híres Jánosi Együttesnek, a „Magyar Napok” kulturális misszióját betöltve.

Mind egyéni előadóként, mind együttes vezetőként Európa összes országába eljutva tovább erősítette Kodály, Bartók által kiharcolt magyar népzene elismertségét, dicsőséget szerezve személyén túl hazájának és Zalaegerszegnek is, amely országokban sok CD felvétel is bizonyította elismertségét.

Kiemelést érdemel Szlovénia által rendezett Unisef program, amelyen Milan Kučan államelnök személyes meghívásának eleget téve szerzett elismerést és újabb híveket a magyar népzenének.

Nevezett rendszeres tagja Zalaegerszeg testvérvárosi delegációinak, ahol városunk népzenei kulturális reprezentánsaként sok sikert tudhat magának.

A tengerentúlra is eljutva, Mexikóban a Zalai Táncegyüttes zenei kíséretének tagja is volt.

Kárpát-medencei magyarsággal tartott értékteremtő kapcsolatai Székelyföldre, Muraközre, Gyimesi csángók vidékére, Erdély egyéb területeire is kiterjedt, amely utóbbinál minden magyar rendezvényen állandó meghívott volt.

Burgerlandi kulturális kapcsolatok keretében több évig részt vett ottani gyermekek népzenei oktatásában.

A magyar és tájjellegű népzene és népi énekművészetben kifejtett tevékenységére bel- és külföldön is felfigyeltek.

Szerepelt a Bartók rádióban, a Duna TV Főtér műsorában és egyéb televíziós adásokban.

A szlovéniai Lendván folyamatos népzenei műsorral jelentkezik rádiójukban.

Országos zsűri tagja a Vass Lajos Népzenei Csoportok versenyének. Kórusok Tanácsának Pávaköre Országos Zsűrijének több, mint 10 éve tagja. Tulajdonosa 1986-tól a Népművészet Ifjú Mestere, a TIT népzenei tevékenységet elismerő díjának.

A Kárpát-medencei népdalok, népi énekek, katonadalok, tájegységek dalainak ismerete és rendszeres előadása, oktatása komoly gyűjtőmunka és szülői hagyaték ápolása, együttes értéke tevékenységének.

Személyiségében tiszteletet parancsoló az az önmérsékelt magatartás is, amely a személyes intézményi karriernél általa nagyobb értékűnek ítélt népzenetiszteletet és hagyományápolást helyezte előtérbe életfelfogásában és életpályájában.

Munkáját szerény alázattal végezve hosszú évek óta támogatója és fellépő művésze minden népi, nemzeti, városi ünnepségnek és hagyományápoló rendezvénynek.

Küldetéstudattal végzi a magyar kultúra ápolását, a zenei, népnevelő tevékenységnek az utánpótlás körében a tudás átadását, az ősöktől örökölt hagyományok továbbvitelét, tovább örökítését, az egyetemes értékű magyar népzene, néptánc, népdalkincs megőrzését és élve tartását.

2009-ben Pro Urbe Zalaegerszeg díjban részesült.

Képgaléria:

Videógaléria:

Ifj. Horváth Károly népzenetanár, népzenész volt a Haboskávé 2.0 vendége:

Ifj. Horváth Károly népzenegyűjtő előadása:

A Csík Zenekar 2023. június 10-én lépett fel Zalacsányban az Örvényesvölgy Fesztiválon. Koncertjükbe zalai népzenészek: Laposa Julcsi, ifj. Horváth Károly és a Zala Zenekar is bekapcsolódott. A legszebb zalai népdalok közül egy nagy csokornyit meg is tanítottak a Csík Zenekarnak:

Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Tantestülete

Az intézmény a város legrégebbi középiskolája: az 1884-ben alapított kereskedelmi iskola jogutódja. 1924-ben vette fel Csány László nevét.

A kiforrott értékrendszerrel, pedagógiai kultúrával, szakmai igényességgel működő, az állandó változásokhoz alkalmazkodni tudó szakközépiskola az évtizedek során a nevelési és oktatási céljainak megvalósítása érdekében, a fejlődést értékelő és akaró, erős kohézióval rendelkező nevelőtestületet hozott létre.

Az intézmény szakmai képzésének struktúrája fél évszázad alatt formálódott ki, a gazdaság igényeinek megfelelően folyamatosan változva, bővülve: az 1960-as évektől számviteli gazdálkodási, majd igazgatási ügyviteli és pénzügyi, 1973-tól pedig – az ország három szakközépiskolája egyikeként – elsőként indította be a számítástechnikai képzést.

A rendszerváltozás, s azt követően a közoktatási és szakképzési rendszer átalakulása döntően megváltoztatta a képzést. A nagyvállalatok felbomlása, a kis- és középvállalkozások szakemberigénye újrafogalmazta a munkaerő keresletet; az iskolától a szakmai tárgyak tartalmi változása mellett szemléletváltozást követelt. Igényként jelentkezett az idegen nyelvek magasabb szintű oktatása, a számítógép alkalmazásának elsajátítása.

Mindez szükségessé tette a képzés időtartamának növelését és belső szerkezetének átalakítását. A lehetőséget erre az 1993-ban elnyert PHARE pályázat teremtette meg, mellyel az iskola bekapcsolódott a világbanki tantervű (4+1 évfolyamos) modellbe, amely a későbbi – 1997/98-től – bevezetett új képzési program alapját is jelentette. Ezzel, a kort megelőzve, az iskola áttért a közoktatási törvény által csak négy év múlva megkövetelt rendszerre: az alsó négy évfolyamon csak az általános műveltséget megalapozó érettségire történő felkészítés folyt, s csak ezt követően vettek részt a tanulók szakmai képzésben. Ez utóbbi – az OKJ hatályosulásával – széles skálát fogott át, de mindvégig az iskola profilján belül maradt, gazdasági, ügyviteli és informatikai területeken.

Az ezredforduló újdonságaként jelentkezett a felsőfokú szakképzési formák előtérbe kerülése, amelyek azóta is döntő szerepet játszanak az intézmény képzési kínálatában.

Az alapos és korszerű képzés mellett a nevelő testület kiemelt feladata a tanulók felsőfokú tanulmányokra való felkészítése, elsősorban a szakiránynak megfelelő gazdasági és informatikai főiskolákra, egyetemekre. Évről évre növekvő a sikeresen felvételiző tanulók aránya. A magas továbbtanulási arány mellett az intézmény tanulmányi versenyeken induló diákjai is szép sikereket érnek el.

A matematika és fizika mellett közel hasonlóak a vármegyei versenyeredmények idegen nyelvből, történelemből és magyarból is. A rendszerváltás óta kiemelten fontos tantárgy a közgazdaságtan, melyből az országos tanulmányi versenyen minden évben van döntős csányos diák és négy alkalommal szerepeltek az első 10 között.

A nyelvoktatásban hagyományokkal alig rendelkező intézmény az elmúlt években ugrásszerű fejlődést ért el.

Az iskolában aktív sportélet folyik, amelyben sikerült egyensúlyt teremteni az élsport és a tömegsport között. Kiemelkedő a sportágak közül az atlétika, melyben minden évben országos diákolimpiai döntős az iskola csapata és több dobogós hellyel büszkélkedhetik. Kosárlabdában is szép eredményekkel büszkélkedhetnek: a megyei versenyeket megnyerve országos helyezéseket szereztek.

A tantestület egésze támogatja a tanulók rendszeres testmozgásának biztosítását.

Az iskola tanórán kívüli tevékenységét az énekkar, az irodalmi színpad, a diákstúdió és a rendszeresen megjelenő évkönyv színesíti. Mindezen tevékenységek magas színvonalához nagyban hozzájárul a jól működő Diákönkormányzat. A diákmozgalom fontos szerepet tölt be a diákélet szervezésében, a szabadidő hasznos eltöltésében és a diákjogok érvényesítésében. Tanárok és diákok együttes munkájának eredményei az iskolai élet hagyományossá vált rendezvényei és ünnepségei, így a gólyaavató és gólyabál, a szintén bállal összekötött szalagavató, a ballagás. A hagyományok sorába illeszkedik az iskola névadójáról való megemlékezés: a diákok képviselői minden évben megkoszorúzzák a budapesti Kerepesi úti temetőben Csány László sírját.

Az iskola sokoldalú tevékenységében, elért eredményeiben döntő szerepe van a tanárok magas színvonalú nevelő-oktató munkájának. Pedagógusai hivatástudata, az ismeretnyújtás, az egyéni fejlesztés sikerélménye, a közös munka légköre és biztonságérzete, az iskola fejlődésének és fejlesztésének lendülete jelentik a Csány fő értékeit, ezért a tantestület 2010-ben Pro Urbe Zalaegerszeg díjban részesült.

Dr. Tóth József

Dr. Tóth József 1942. december 28-án született. 1966-ban fejezte be egyetemi tanulmányait és szerzett közgazdász oklevelet. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Zalaegerszegi Intézetének 1990-től 2010 nyaráig igazgatója volt.

Korábban különböző területeken közgazdászként dolgozott. Korábbi munkahelyei köréből kiemelendő, hogy a Zala Megyei Tanács VB. Közgazdasági Osztálya éléről került az intézethez igazgatónak. Vezetői tevékenysége mellett is folyamatosan oktatott. Oktatta az önkormányzatok pénzügyei, a nonprofit intézmények pénzügyei, az illeték és vám, az adóigazgatás, valamint még többi tárgyakat is.

Folyamatosan képezte magát, 1989-től adótanácsadó, 1991-tól adószakértő, 1995-től okleveles könyvvizsgáló, 1995. május 15-től PhD doktor lett.

Publikációinak száma jelentős, közülük kiemelkedő a 2002-ben megjelent és a 2010-ben Zalaegerszegért Díjban részesült Dr. Csanádi Ágnessel közösen írt „Az önkormányzatok pénzügyei” c. kiadványt.

Dr. Tóth József 2010-ig a BGF Pénzügyi és Számviteli Kar Zalaegerszegi Intézetének igazgatója volt. Különös érdemeket szerzett azzal, hogy az intézetnél is jelentkező nehéz időszakban fenntartotta az intézet iránti igényeket.

2011-ben az intézmény a főiskola önélló karjává (Gazdálkodási Kar) vált. A változás időszakában elmondható, hogy az intézet élén folytatott és a főiskola által is elismert tevékenysége a karrá válást megalapozta. Erre figyelemmel, továbbá életútja alapján Dr. Tóth József érdemes a díjra.

Életútja alapján Dr. Tóth József 2003-ban Zalaegerszegért, 2011-ben Pro Urbe Zalaegerszeg díjban részesült.

Péntek Imre

Péntek Imre költő, főszerkesztő, művészeti író nemcsak Zalaegerszeg, de vármegyénk és régiónk kulturális életének is meghatározó alakja.

Az 1942-ben született alkotó Eötvös kollégista volt és az ELTE magyar-filozófia szakán végzett.

Első versei 1967-ben jelentek meg az Új Írásban, majd a mára irodalomtörténeti jelentőségű Kilencek alkotócsoportjának tagja lett. Közös kiadványuk, az Elérhetetlen föld című, 1969-es antológia (Nagy László előszavával) országos feltűnést keltett. Első kötetéért, az 1974-ben megjelent Éjféli pályaudvarért Radnóti-díjat kapott.

További kötetei:

• Édesség anti-reklám (1979),
• Lemondóka (1984),
• Holt verseny (1990),
• Kényszer&képzetek (1994),
• Vi(g)aszkereskedés (2002),
• Félrebeszéd (2009).

Változatos és eredményekben gazdag pályafutása során dolgozott Veszprémben újságíróként, Szombathelyen az Életünk, Miskolcon a Napjaink c. folyóirat szerkesztőjeként, Székesfehérváron pedig az Árgus főszerkesztőjeként.

2003-tól 2016-ig a városunkban működő Pannon Tükör kulturális folyóirat főszerkesztőjevolt, majd 2017-től a Dunai Limes kulturális folyóirít főmunkatársa lett. Elnöke volt a Zalai Írók Egyesületének, valamint a Pannon Írók Társaságának is.

Fiatal írók, költők sorát fedezte fel, indította el pályáján – közülük többen mára országos jelentőségű alkotókká váltak (mint Parti Nagy Lajos, L. Simon László vagy László Zsolt).

Zalaegerszeghez nemcsak tanári tevékenysége és szerkesztői munkája köti, költőként (több városi ünnepségen bemutatott darab szerzője), művészeti íróként (a zalaegerszegi, zalai tárlatok ismertetése mellett a Vitrin Képzőművészeti Egyesület titkári teendőit is ellátta) és irodalmi programok (Könyvhét, Költészet Napja) szervezőjeként is meghatározó szerepet töltött be. 2006-2010-ig városunk Kulturális és Idegenforgalmi Bizottságának is tagja volt.

Díjai, kitüntetései:

• 1994 – József Attila-díj
• 1995 – a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (Polgári tagozat)
• 2007 – a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje
• 2009 – Bertha Bulcsú-, illetve a Kilencek többi tagjával együtt Bethlen Gábor-díj
• 2022 – Magyarország Babérkoszorúja díj

Péntek Imre költő, szerkesztő, művészeti írót kiemelkedő munkásságaiért 2011-ben Pro Urbe kitüntetésben részesült.

 

Képgaléria:

Videógaléria:

Válogatás Péntek Imre verseiből:

A Magyar Írószövetség és a Lakitelek Alapítvány köszöntötte a 80 éves Péntek Imre költőt:

Péntek Imrét ünnepelték a József Attila Városi Tagkönyvtárban. A Radnóti- és József Attila-díjas költő 2022-ben töltötte be 80. életévét. Az est ötletgazdái ebből az alkalomból zenés irodalmi programmal készültek:

Devecz Miklós

Devecz Miklós 1956-ban született.

1970-1974-ig a Ságvári Endre Gimnázium tanulója, majd a wroclawi Műszaki Egyetem hallgatója volt. 1983-ban szerzett villamosmérnöki diplomát, de ezt követően is fontosnak tartotta ismeretei bővítését. Tanulmányokat folytatott a Newport International University-n, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, valamint az AOTS Yokohama képzésén is. Angol és lengyel nyelvből felsőfokú, német és orosz nyelvből társalgási szintű nyelvtudással rendelkezik.

Első munkahelyén a MOM (Magyar Optikai Művek) zalaegerszegi egységében a hajlékonylemez-meghajtó gyártásáért felelős technológusként, termelési felügyelőként és termelési területvezetőként dolgozott, majd Líbiában, később Indiában és Nigériában vállalt komoly műszaki és vezetői ismereteket követelő feladatokat.

1995-ben került a Flextronics Internationalhoz, majd az elkövetkező évek során különféle beosztásokban dolgozott a cégnél, mint a zalaegerszegi gyáregység termelési igazgatója, a zalalövői gyáregység igazgatója, illetve a magyarországi ipari parkok fejlesztési igazgatója. Ezzel párhuzamosan 2002-től a stratégiai fejlesztések és kormányzati kapcsolatok hazai igazgatói, valamint 2003-tól az ipari parkok európai fejlesztési igazgatói, 2004-től pedig a Flextronics európai stratégiai igazgatói posztját is betöltötte, egyben az Európai Stratégiai Tervező Vezetőség tagja volt.
Jelentős mértékben az ő munkájának köszönhető, hogy a Flextronics Magyarországnak sikerült szerződést kötnie kínai cégekkel, amelyek az EU piacára termelnek hazákban.

Devecz Miklós tevékenyégével kiemelkedően sokat tett a megyeszékhely foglalkoztatási helyzetének javításáért, a multinacionális cég zalaegerszegi letelepítéséért és fejlesztéséért. Ezen túlmenően, elévülhetetlen érdemei vannak a város hírnevének öregbítésében, más településekkel és nagyvállalatokkal való kapcsolatának formálásában, a zalaegerszegi műszaki felsőoktatás elindításában és a ZTE férfi kosárlabdacsapatának eredményeinek biztosításában. Emellett alapítója és kezdeményezője a rendkívül sikeres Pannon Mechatronikai Klaszternek is.

2005-2007-ig a MÁV személyszállítási részlegének igazgatója volt, ahol meghatározó szerepet játszott az ütemes menetrend bevezetésében. Majd az autópályákat és a Fővám téri metrómegállót is építő Hídépítő Zrt. vezérigazgató-helyettese, ezt követően pedig a cseh OKDD vasúttársaság menedzsere lett.

Az elmúlt évek alatt számos ismert cégnél töltött be vezető tisztséget, többek között, mint a Parking Kft. vezérigazgatója, az MVK Zrt vezérigazgatója, a ZTE FC Zrt. vezérigazgatójavagy a ZalaZone Ipari Park Zrt. ipari igazgatója. 2015-ben pedig a Szegedi Tudományegyetem kancellári tisztségét viselhette.

Zalai, zalaegerszegi lokálpatrióta elkötelezettségéért és a városért végzett tevékenységeiért 2012-ben Pro Urbe kitüntetésben részesült.

 

Képgaléria:

Vajda Lászlóné

Vajda Lászlóné a Zrínyi Miklós Gimnázium történelem-magyar szakos tanára volt 1972-2008 között.

Mindenki „Ági nénije” 36 éven át oktatta a fiatal nemzedékek sorát az egyetemes és magyar történelemre, valamint a magyar irodalomra. Felkészültsége, odaadása, szorgalma és figyelme olyan jellemzői voltak munkásságának, amely csak kivételes tehetségű embereknél van így jelen együttesen. Szakmai felkészültsége és elméleti tájékozottsága iránytűként jelent meg nemcsak tanítványai, hanem kollégái körében is és a szakma számára fontos elméleti tanulmányokra történő figyelemfelhívásával, illetve rendelkezésre bocsátásával meghatározó szerepet játszott az oktató-nevelő munkában.

Hosszan lehetne sorolni azokat a rendezvényeket, amelyekre felkészítette tanítványait, illetve elősegítette azok megrendezését, vagy segítette tanártársait ezen rendezvények sikeres lebonyolításában. Az általa nevelt generációk tagjai elkötelezettséget tanultak nemzeti történelmünk tekintetében és széleskörű műveltséget kaptak a világtörténelemből is.

Amikor szakmai munkáját a teljesség igénye nélkül értékeljük, nem szabad elfeledkezni arról, hogy Ági néni maga volt a mindenki felé irányuló meghatározó tisztelet és szeretet, valamint a segíteni akarás. A mai és múltbeli társadalmi viszonyai számára meghatározó jelentőségű, hogy egy oktatási intézményben ne csak magas szintű oktatómunka legyen, hanem a nevelés is megfelelő színvonalon történjen, e körben pedig kiemelkedő jelentőségű a személyes példamutatás, az a minta, amelyet könnyű szavakban felvázolni, de nagyon nehéz állandó jelleggel a mindennapokban gyakorolni.

A ma már különböző korosztályban különböző munkahelyeken közéleti tisztségekben és családban emberek sokasága él ebben a városban, akik Ági néni személyes szakmai és emberi példamutatásán nőttek fel. Az ő tulajdonságaiból merítették azt a tudást és elkötelezettséget, amelyre alapvetően szüksége van egy családnak, a társadalomnak és ezen belül a szűkebb közösségnek, Zalaegerszeg városának.

Kitüntetései:

• Miniszteri dicséret (1976)
• Kiváló Munkáért (1983)
• Ifjúságért Érdemérem (1985)
• Móra János-díj (1994)
• Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkereszt (1996)
• Kitüntetés a Magyar Kultúra Napja alkalmából, Zalaegerszeg Város (2004)

A több évtizedes életút méltó elismeréseként 2013-ban Pro Urbe díjban részesült.

 

Bita József

Bita József Győrfiszegen született 1943-ban, iskoláit Petrikeresztúron majd Zalaegerszegen végezte.

A Zala Megyei Tanács Építőipari Vállalatánál volt alkalmazásban 1963-tól 1975-ig.

Ebben az időszakban a ZTE labdarúgójaként 300 bajnoki mérkőzésen állt pályára, részese volt a ZTE számos sikerének, nevezetes csatájának, s a csapat fénykoraként emlegetett időszak egyik hűséges és nagy munkabírású alakítójaként emlegetik személyét.

A ZTE előtt 16 éves korától 20 éves koráig a Nagylengyeli Bányász csapatát erősítette.

Bita József 1972-ben Zala Megye Legjobb Férfi Sportolója címet érdemelte ki.

Aktív labdarúgó pályafutását befejezve sem szakított egyesületével, hanem 1978 és 1998 között a labdarúgó szakosztály utánpótlás edzőjeként, illetve a csapat technikai vezetőjeként tevékenykedett, miközben a Zala Megyei Sporthivatal alkalmazásában állt. Utánpótlás edzőként sok fiatallal és szerettette meg és sok fiatalnak tanította meg a focit. Közülük többen felnőttként neves labdarúgókká váltak.

1998-tól 2003-ig a ZTE FC Rt. alkalmazásában állt, mint utánpótlás edző, illetve utánpótlás szervező, de közben 1998-1999 között ügyvezetője is volt.

2003-ban ugyan nyugdíjba ment, de egészen 2010-ig tovább dolgozott a ZTE-nél változatlanul az utánpótlás területén.

Az évek során szakmai téren folyamatosan képezte magát: 1976-ban sportszervezői, illetve edzői képesítést szerzett, majd 2002-ben UEFA labdarúgó edzői minősítést kapott.

Bita József 2010-ben megkapta a Magyar Sportért Emlékérem ezüst fokozatát.

Bita József a város sportéletében végzett tevékenysége elismeréseként 2013-ban Pro Urbe díjban részesült.

 

Képgaléria: