Nemes Attila
Nemes Attila 1979. február 4-én született Zalaegerszegen.
Lickóvadamoson nőtt fel, Gellénházán járt általános iskolába, ahol megismerkedett örök szerelmével, a tekesporttal.
2000-ben igazolt a ZTK-FMVas csapatához, ahol sportkarrierje kiteljesedett, hiszen előbb stabil élvonalbeli játékossá vált, majd később válogatott kerettaggá.
Háromszoros magyar bajnoknak vallhatja magát a ZTK-együttesével és egyszeres Bajnokok Ligája-győztesnek.
Nemzeti csapatunkkal eddig két ezüst- és egy bronzérmet szerzett a világbajnokságokon. 2010-ben első egyéni világbajnoki címét gyűjtötte be, ugyanis a legjobbnak bizonyult a rapid számban.
A Magyar Tekézők Országos Szövetsége Attilát nem véletlenül választotta 2010-ben sportágában az év legjobbjának.
Nemes Attila nős, egy kislány boldog apukája.
Világbajnoki teljesítménye előtt tisztelegve a közgyűlés 2011-ben Zalaegerszegért díjat adott Nemes Attilának, a ZTK-FMVas tekecsapat versenyzőjének, aki a 2010-es VB egyéni aranya mellett több csapat-bajnoki címből is kivette már részét.
Képgaléria:
Videógaléria:
Kocsmár Zoltánné
Kocsmár Zoltánné Zalaegerszegen érettségizett 1970-ben a Deák Szakközépiskola elődje, a 3. számú Szakközépiskola és Gimnáziumban.
1977-ben végzett szociális szervezőként a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán, majd 1993-ban második szakként a Fogyatékosok egyéni és csoportos foglalkoztatása szakon.
2003-ban szakvizsgát tett a „Fogyatékosok szociális ellátása, rehabilitációja” szakmai terület anyagából. 2004-ben tereptanári képzettséget szerzett.
1970-től 1976 végéig a Zala Megyei Tanács Egészségügyi Osztály létszámába tartozva a Szociálpolitikai Csoport szakmai felügyelete alatt végezte munkáját. Az országban elsők között a zalaegerszegi járásban a házi és napközi otthoni gondozás megszervezését, a hálózat kiépítését végezte, mint járási házi szociális gondozó.
1977-től a Városi Tanács Egészségügyi Osztálya Szociálpolitikai Csoport állományába került. A volt járás területe mellett Zalaegerszeg város napközi és házi szociális gondozását szervezte, irányította.
1979. áprilisától az integráció következtében munkája összekapcsolódott a Pózván működő Szociális Otthonnal: a területi gondozás képviselőjeként összekötő feladatot látott el a területi és intézményi gondozás között.
A pózvai Szociális Otthonban az új száz férőhely bővülésével szükségessé vált a gondozás szakmai színvonalának fejlesztése, melynek következményeként 1981. februártól igazgató-helyettes lett a zalaegerszegi szociális otthonban 1982. június 30-ig.
1982. július 1-től decemberig megbízott igazgató, majd 1983. augusztusáig, kislánya megszületéséig ismét igazgató-helyettesként az intézmény gondozási tevékenységének egyszemélyes irányítója volt.
1984. szeptemberében kezdett újra dolgozni a szociális otthonban, mint főmunkatárs a mentálhigiénés csoportot, majd a módszertani csoportot irányította.
1987. július 1-től Zalaegerszeg város által létrehozott Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthonát 24 évig sikeresen vezette egészen az intézmény 2011. október 1-jei átalakulásáig. Az általa vezetett intézmény 2004-ben vette fel a Gyimesi Lajos Fogyatékkal Élők Nappali Intézménye nevet.
1989-től 2008-ig részt vett a megyei Módszertani Intézmény vizsgálataiban. A Zala Megyei Közgyűlés a megyei módszertani csoportban állandó bizottsági tagként végezte a megyében az értelmi fogyatékosok munka- és pályaalkalmassági vizsgálatát 2000-ig.
2000-en felkérték a Notre Dame Rend által fenntartott „Miasszonyunk” Időskorúak Otthona vezetésére, amit részmunkaidőben végzett, 2003. szeptemberéig.
Felnőttképzést szervező intézmények felkérésére a szociális gondozó-ápoló szakképzésbe, mint oktató, gyakorlati vezető tevékenykedett több évig.
A Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központtal együttműködve „A fogyatékkal élők segítői szakmai műhely” munkájában aktívan részt vesz. Továbbképzések szervezésében, pályázatok előkészítésében közreműködött, illetve intézménye helyet adott a műhely összejöveteleinek.
Jó kapcsolatot alakított ki a városban működő társintézményekkel, helyi és országos érdekvédelmi szervezetekkel.
A munkáját felelősséggel, toleranciával, a rá bízott gondozottak iránti tisztelettel végezte. Az emberi méltóság és az önrendelkezés mindenek felett való szem előtt tartása volt.
41 éves pályafutása után, 2011. október 1-től megérdemelt nyugdíjas éveit tölti.
Kocsmár Zoltánné tiszteletreméltó szakmai életútjával megérdemelten kapta meg 2011-ben a Zalaegerszeg díjat.
Kocsmár Zoltánné sokat tett a sérült fiatalok képességeinek fejlesztése, társadalmi elfogadásuk megerősítése érdekében.
Ezen tiszteletreméltó szakmai életút ismeretében Kocsmár Zoltánné megérdemelten kapta meg 2011-ben a Zalaegerszeg díjat.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dr. Németh Árpád
Dr. Németh Árpád 1951. június 30-án született Csesztregen.
1975-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának gépgyártástechnológia szakán szerzett okleveles gépészmérnöki, majd két esztendő múlva ugyanitt mérnöktanári diplomát. 1985-ben doktorált.
Azok közé a kiváló és elhivatott szakemberek közé tartozik, akik egész pályafutásukat a magyar felsőoktatás fejlődésének szentelték. Mindvégig hű maradt egyetemi alma materéhez, melynek oktatója is volt.
2002-től az intézmény Zalaegerszegi Képzési Központjának tanára, majd vezetője volt, valamint a BME és a Nyugat-Magyarországi Egyetem megbízottjaként, képzési igazgatóként is tevékenykedett.
A szakterületébe tartozó tárgyak oktatása mellett számos publikáció, egyetemi jegyzet, tanulmánykötet szerzője, valamint szakmai konferenciák előadója.
Fő szervezője volt 1985-2002 között a BME orosz nyelvű robottechnikai képzésének, 2002 óta pedig a zalaegerszegi mechatronikai mérnökképzésnek.
Mindig fontosnak tartotta saját tudása folyamatos bővítését is, az elmúlt évtizedekben több tanulmányúton vett részt Oroszországban, Finnországban és az Egyesült Államokban.
Felsőoktatási képzési igazgatóként, a Pannon Fejlesztési Alapítvány kuratóriumi tagjaként és az UNIFÓRUM Együttműködés a Nyugat-Dunántúl Felsőoktatásáért Egyesület tagjaként is kiemelten törekedett a helyi vállalatokkal, vállalkozásokkal való szoros együttműködés kialakítására. Ez jelentős szerepet játszott abban, hogy a képzési központ hallgatói korszerű, piacképes tudással léphetnek a munka világába.
A megyeszékhelyi műszaki felsőoktatás meghatározó alakja, a mechatronikai képzés fő szervezője dr. Németh Árpád, a zalaegerszegi képzési központ egykori igazgatója, akinek kiemelkedő szerepe volt abban, hogy korszerű tudást szerezhetnek az intézmény hallgatói. Mindezek alapján Dr. Németh Árpád méltán kaphatta meg 2011-ben a Zalaegerszegért díjat.
Képgaléria:
Videógaléria:
Bérces György
1927-ben született a Baranya megyei Nagypallban, földműves családban.
Az elemi és a polgári iskola elvégzése után beiratkozott a Bajai Állami Tanítóképzőbe.
1944. decemberében német nemzetiségi származása miatt egy Donyec-medencei szénbányába vitték „málenkij robot”-ra, ahonnét másfél év után sikerült hazajutnia.
Ezek után folytatta tanulmányait: a Bajai Állami tanítóképzőben tanítói, majd a Pécsi Állami Pedagógiai Főiskolán 1952-ben matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett.
1951-ben gyakorló tanárként került Zala megyébe, Lispeszentadorjánba.
1952-ben megnősült, felesége és lánya pedagógusok, fia az ELTE fizika tanszékén tanít. Lispeszentadorjánban 1975-ig élt és dolgozott tanárként, majd iskolaigazgatóként. Igazgatói tevékenysége alatt a régi iskolaépületet felújították, kezdeményezésére óvoda és kultúrház épült a faluban, ahol maga is szervezte a kulturális rendezvényeket, programokat.
1999-2000-ben helytörténeti gyűjtőmunkát végzett Lispeszentadorján történetéről.
A képekkel, térképekkel illusztrált könyvet 2000-ben adták ki.
1975-ben családjával Zalaegerszegre költözött, és 1975-től nyugdíjazásáig, 1988. decemberig az Andráshidai Általános Iskola tanára és igazgatója volt.
Az itt töltött 13 év alatt az intézmény nagy fejlődésen ment keresztül: az 1958-ban épült iskola 1980-ra 12 tantermessé bővült, nagymértékben nőtt a szemléltető eszközállomány, szaktantermek alakultak ki, szépült az udvar és a tornapálya környéke.
1984-ben az iskola az ő kezdeményezésére vette fel a zalai születésű Öveges József fizikus professzor nevét. (Az utat nem volt könnyű kijárnia, mivel az akkori városvezetés Öveges Professzort egyházi személye révén nem akarta névadóként támogatni.)
Szintén ebben az évben fotókkal is illusztrált jubileumi kiadványt készített az iskola 100 éves évfordulója alkalmából az iskola történetéről, életéről, dolgozóiról, diákjairól, versenyeredményeiről.
1987-ben újabb 2 tanteremmel bővült az iskola.
Igazgatói pályafutása során az intézmény fejlesztése mellett számos kulturális rendezvényt, kirándulást, külföldi utakat szervezett az iskola dolgozói, a tanulók és a szülők számára.
Nyugdíjas éveiben is aktívan tevékenykedett, helytörténeti gyűjtést végzett Andráshida és az andráshidai intézmények történetéről.
Kitüntetései:
1959 – Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója
1985 – Centenáriumi Érem a város fejlődésének önzetlen támogatásáért, anyagi és szellemi gyarapításáért
1985 – Vöröskeresztes Munkáért Kitüntetés
1985 – Kiváló Munkáért Kitüntetés
1988 – Kimagasló Társadalmi Munkáért Arany Fokozat
1988 – Pedagógus Szolgálati Emlékérem
Az andráshidai Öveges-iskolát nyugdíjazásáig, 13 éven át irányító Bérces Györgynek több évtizedes, elkötelezettséggel végzett oktató, nevelő munkáját, az intézményért kifejtett szakmai tevékenységét, valamint Andráshida kulturális életének formálásáért tett fáradozásait 2011-ben Zalaegerszegért díjjal köszönték meg.
Képgaléria:
Videógaléria:
„Bogáncs” Zalaegerszegi Állatvédő Egyesület
A „Bogáncs” Zalaegerszegi Állatvédő Egyesületet 1999-ben magánszemélyek alapították.
Az alapítás célja az volt, hogy a Bogáncs Állatmenhely számára Zala megyében 1%-ot tudjanak gyűjteni.
Az Egyesület 1999 óta kiemelten közhasznú szervezetként működik.
Fő tevékenységi köre a környezetvédelem és az állatvédelem.
Az Egyesület legfontosabb együttműködő partnerei és támogatói Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás.
A hasonló cél érdekében együttműködik még különböző szervezetekkel és magánszemélyekkel.
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának engedélyével 2011 június 6-tól a „Bogáncs” Egyesület önállóan működteti a Zalaegerszegi Bogáncs Állatmenhelyet.
A menhely fenntartása, a kutyák és macskák ellátása nem csekély kihívás.
Támogatók segítségével igyekeznek minél jobb és élhetőbb környezetet biztosítani a gazdátlan állatoknak.
Fontosnak tartják, hogy az állatok befogadása, örökbe adása mellett jó kapcsolatot építsenek ki a helyi civil szervezetekkel és vállalkozókkal.
A menhely, illetve a Bogáncs évente kb. 400 állatot fogad.
Folyamatos ivartalanítási programunk van, a kutyák oltva, chippelve, szukák ivartalanítva kerülnek gazdához.
A városi rendezvényeken folyamatosan részt vesznek, pl. Aqua-jótékonysági rendezvény, Egerszegi búcsú, Őszi Kavalkád, nyílt napok, stb.
Az Egyesület célja, hogy minél több emberhez jusson el üzenetük a természet és az állatok iránti tisztelet, a háziállatok iránti felelősség fontossága.
Szórólapokkal tudatformáló tevékenységet végezek.
A Bogáncs Állatmenhely és Egyesület szeretettel vár mindenkit, aki menhelyről szeretne örökbe fogadni kutyát vagy macskát.
Az egyesület tagjai önzetlenül szabadidejüket feláldozva gondoskodnak a gazdátlan állatok jobb életkörülményeinek megteremtéséért.
A 2011-ben Zalaegerszegért díjjal elismert egyesület tevékenységével felhívja a figyelmet a négylábúak iránti felelős magatartásra.
Az elismerést az egyesület elnöke, dr. Mészáros Lajosné dr. Molnár Borbála vette át a polgármestertől.
Képgaléria:
Videógaléria:
Prof. Dr. Palkovics László
Palkovics László Zalaegerszegen született. Általános és középiskolai tanulmányait is a vármegyeszékhelyen végezte, érettségit a Zrínyi Miklós Gimnáziumban tett, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karának autógépész szakán tanult tovább. 1993-ban kandidátusi tudományos fokozatot, 1998-ban a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet szerzett.
Palkovics László olyan kiemelkedő tudással rendelkező szakember, akit hivatása, szakmai kihívásainak sora bárhová is szólított, mindig szem előtt tartotta szűkebb pátriájának
fejlődését, aki mindig tenni akart és tett is azért, hogy Zalaegerszeg a jövő városa lehessen. Számos nagyvolumenű, a zalai vármegyeszékhelyen megvalósuló befektetés fűződik a nevéhez, közbenjárásának köszönhetően több olyan neves külföldi cég is idetelepült, mint az AVL, a Rheinmetall, a BOSCH és a TÜV Rheinland, de korábban aktív szerepet vállalt a Flextronics európai autóipari központtá válásában is. Palkovics László szerepe a tesztpálya magvalósulásában is meghatározó, mely azontúl, hogy a modern technológiai megoldások és a kutatások színtere, összekapcsolja egymással az innovációt, az oktatást, a kutatást és a fejlesztést is. Támogatásával jött létre a Széchenyi István Egyetem együttműködésével az egyetemi és vállalati kutatást és innovációt kiszolgáló Science Park, amely több területen a világ legmodernebb eszközeivel rendelkezik.
Miniszterként végzett lobbitevékenysége több területen is erőteljesen megmutatkozott. A Kovács Károly Városépítő Program keretében számos zalaegerszegi út és járda is megújult, a város történetének legnagyobb belterületi útfejlesztésében, a háromsávosra bővülő és kétirányúvá váló Kosztolányi utca átalakításában is oroszlánrészt vállalt, de ő indította el az M76-os út és a zalaszentiváni konténerterminál építésének folyamatát is.
Közreműködésével a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház Szívsebészeti Osztálya több, a legmodern műtéti beavatkozást is lehetővé tévő eszközzel gazdagodott, hiszen, hogy Palkovics Lászlót idézzük: „A high-tech iparral rendelkező városban elvárható, hogy az egészségügy is high-tech legyen.” Emellett az eddig egy mentőautóval rendelkező Koraszülöttmentő és Gyermekintenzív Alapítvány az Innovációs és Technológiai Minisztérium pályázati támogatása révén olyan koraszülöttmentő járművet vásárolhatott, amely egyszerre két ellátásra szoruló újszülöttet is szállíthat. Ő segített kiutat találni a Traumatológia Osztály nehéz helyzetéből, emellett a továbbfejlesztésében is intenzíven részt vett azzal, hogy a kórház a Pécsi Tudományegyetem kihelyezett tanszékévé vált ezen a területen.
A zalaegerszegi szakképzés korszerűsítése ezen belül a Ganz Ábrahám Technikum védelmi ipar szakképzési bázisává alakítása is összekapcsolódik személyével.
Az elmúlt időszakban a városban, olyan gazdasági, oktatási, képzési fejlesztések történtek, melyek Palkovics László nélkül nem valósulhattak meg. Nőtt a foglalkoztatottak száma, fejlődtek a helyi vállalkozások, további munkahelyek jöttek létre, az egyetemi képzés és a szakképzés feltételei jelentősen javultak.
Zalaegerszeg érdekében végzett példamutató tevékenységéért, mellyel elősegítette városunkat, 2013-ban Zalaegerszegért Díjban, 2023-ban pedig Díszpolgári címben részesült.
Képgaléria:
Léránt Károly
1945-ben született Zalaegerszegen. Szülei polgári családból származtak, nagyapja templomfestőként a nagytemplom festését is végezte a 20-as években. Édesapja üveges- és képkeretező szakemberként Zalaegerszegen működtetett egy kis üzletet a II. világháborúig. Édesanyja a bánáti Temesvárról származik, ahol szintén egy kereskedő család leányaként született.
Általános iskolai tanulmányait az akkor még Jókai utcai általános iskolában kezdte, majd a Zrínyi Miklós Gimnáziumban folytatta.
1962-ben a családja felköltözött Szentendrére, ahol aztán a Móricz Zsigmond Gimnáziumban fejezte be a középiskolai tanulmányaimat és szerzett érettségi bizonyítványt.
Több munkahelyen is megfordult, míg végül a vendéglátásban találta meg a jövőjét. Előbb az Utasellátó Vállalatnál, majd a 70-es évek végén, amikor is sikeresen vizsgázott az Ecseri úti vendéglátóipari szakközépiskolában, üzletvezetői állást kapott a Dél-budai Vendéglátóipari Vállalatnál.
Ezt a tevékenységet 1986-ig folytatta, s ekkor a GMK-k lehetőségét kihasználva farmerruházat gyártásába kezdett, ahol 10 fővel dolgozott.
1987-ben került vissza szülővárosába Zalaegerszegre, ahol élete végéig élt.
Miután a kínai áruk hazánkba zúdulása üzletileg őt is a vállalkozása feladására kényszerítette, egy újabb vállalkozásba, nevezetesen a kereskedelembe került, amit a 2007-ben történt nyugdíjazásáig folytatott.
Időközben a politikai változások megváltoztatták az életét, egyre aktívabb lett.
2002-ben elsőként alapította meg Zalaegerszegen Orbán Viktor miniszterelnök úr felhívására a polgári körét, ahol több mint negyvenen minden hét csütörtökén nagy szorgalommal jártak össze és beszélték meg az éppen aktuális történéseket. Idő közben a polgári kört átalakították polgári egyesületté, hogy jogi személyként működve haladjanak tovább kitűzött céljaik elérése érdekében.
A Zalai Polgári Körök Egyesülete számos jótékonysági és karitatív akciót szervezett az elmúlt években, ebben neki kiemelkedő szerepe van. Hagyománnyá vált városunkban a Polgári Estélyek megszervezése is minden esztendőben, amelyek bevételét mindig jótékonysági célokra fordították. Az estélyek szervezésében, a vendégek meghívásában oroszlánszerepet vállalt.
Csatlakozott a Civil Összefogás Fórumhoz, melynek vezetői felkérték a helyi szervezet kialakítására. 2013. januárjában megalakult a CÖF zalaegerszegi klubja, melynek ő lett a klubvezetője. A helyi polgárok számára ismeretterjesztő előadásokat, kirándulásokat, közéleti megmozdulásokat szervez.
Közéleti tevékenysége, nemzeti elkötelezettsége, a helyi rendezvények szervezésében játszott szerepe miatt 2013-ban Zalaegerszegért Díjban részesült.
Léránt Károly 2014-ben elhunyt.
Képgaléria:
Videógaléria:
Török Zoltán
Török Zoltán a történelmi Zala vármegye területén, Csopakon született, majd lelkészi hivatása Fejér megyébe, sőt Hollandiába is szólította. Ez utóbbi országba tanulni ment 1982-83-ban.
1988-ban az egyházkerület püspöke jelezte, hogy a zalaegerszegi és a szentgáli (Veszprém megye) gyülekezet is új lelkészre vár, lehet pályázni.
Nem volt kérdés: Zalaegerszeget választotta. 1989 szeptemberében költözhetett be családjával a zalaegerszegi parókiára.
Török Zoltán református lelkész Zalaegerszeg város közéletének meghatározó szereplője lett.
Jelentős szerepet töltött be a zalaegerszegi református egyházközség életének újjá szervezésében, erős, igazi közösséggé kovácsolásában.
Lelkészként eltöltött ideje alatt megújult a református templom, a szomszédos Rózsák tere, számos kulturális és karitatív kezdeményezést indított el, a városunk történelmi egyházai közötti példás együttműködés szorgalmazója és kiemelkedő alakja.
Több évtizedes odaadó lelkipásztori szolgálatát, egyházi-közéleti tevékenységét a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével ismerték el.
Török Zoltán 1990-ben bekerült a város képviselő-testületébe, melynek 5 cikluson át meghatározó alakja volt.
A páterdombi településrész közösségi életét önálló rendezvények, események szervezésével, a közösségi élet helyszínének kialakításával virágoztatta fel.
Az önkormányzat Kulturális Bizottságának elnökeként kiemelt figyelmet fordított Zalaegerszeg kulturális kínálatának szélesítésére, színesítésére.
Rászorulók iránti elkötelezettségét jól mintázza, hogy a 2011-ben alakult Mandulavirág Fogyatékkal Élők Intézményének élén közel negyven gondozott tartós és átmeneti elhelyezését biztosította, munkatársaival szeretetteljes, békés, családias békés környezetet alakítottak ki a bentlakók és a nappali ápoltak számára.
A város közéletének kiemelkedő alakja Török Zoltán református lelkész, aki a rendszerváltás óta fáradhatatlan a közösségi és kulturális élet fejlesztésében.
Újjászervezte az egyházközséget, maradandót tett a páterdombi városrész fejlődése érdekében.
Mindezek – közéleti és egyházi szerepvállalása – elismeréseként 2011-ben megkapta a Zalaegerszegért díjat.
2016-ban pedig a leköszönő lelkész több évtizedes hitéleti és Zalaegerszeg kulturális életére jelentős hatást gyakorló közéleti tevékenysége révén méltó módon kapta meg Zalaegerszeg város Pro Urbe díját.
Képgaléria:
Videógaléria:
Boda László
Boda László 1936-ban született, szülei tanítók voltak, több mint negyven évig szolgáltak a Zalakoppányi Állami Általános Iskolában. Édesapja 1938-tól nyugdíjazásáig az iskola igazgatója volt. Három testvére közül kettő szintén pedagógus.
Iskoláit Zalakoppányban, majd – annak államosításáig – Keszthelyen a Premontrei Gimnáziumban végezte. Érettségi vizsgát a Zalaegerszegi Zrínyi Gimnáziumban tett 1954-ben. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1959-ben szerzett agrármérnöki diplomát.
A diploma megszerzése után 1959-ben állt munkába. Munkahelyei közül meghatározó volt a Mezőgazdasági Szövetkezetek Zala Megyei Szövetségénél eltöltött 23 év. A szövetség titkári feladatkörét is ellátta a rendszerváltástól 2000-ig, nyugdíjazásáig.
Nyugdíjazása után a család által le nem kötött idejét önkéntesként végzett társadalmi munkával töltötte.
Aktívan segítette a Mezőgazdasági Nyugdíjasok klubját, majd nyugdíjba vonulását követően már a klub vezetőjeként dolgozott. Fáradhatatlan volt és lelkes, számos sikeres szakmai program, összejövetel fűződik a nevéhez.
A Csácsbozsoki „Évgyűrűk” Nyugdíjas klubnak alapító tagja volt, és rendszeresen részt vett a városrészben szervezett akciókban (takarítás a Posta környékén, faültetés és ápolás a közterületen, stb.). A közjót gyarapító akciójuk volt a Bozsoki patak mentén kb. 70 darab gömbkőris díszfa elültetése és egy évtizede tartó folyamatos ápolása.
A Város Közgyűlése a fasort védetté nyilvánította.
A Zala vármegyében működő – a nyugdíjas klubokat összefogó – egyik ernyő szervezetnek a zalaegerszegi székhelyű az Életet az Éveknek Klubszövetség Zala Megyei szervezetének elnöke volt.
Elnöki megbízatását a nyugdíjas klubok közti kommunikáció kibontakoztatására, a nyugdíjasok körében végzett tapasztalatgyűjtésre használta.
A Zala Megyei Idősügyi Tanács munkájában aktívan részt vett és elnöki tisztséget töltött be.
A Zalaegerszegi Városvédő Egyesület munkájában hosszú éveken keresztül fontos szerepet töltött be és az egyesület alelnökévé is választották, valamint megalakulásától vezetője volt a Városesztétikai Társaságnak (VÁRTÁR).
Boda László a társadalmi életben vállalt lelkiismeretes munkájáért 2013-ban Zalaegerszegért Díjban részesült.
Boda László életének 80. évében, 2016. február 10-én elhunyt.
Képgaléria:
Videógaléria:
Sümegi Pál
Sümegi Pál 1940. november 9-én született Budapesten, evangélikus lelkész édesapa és háztartásbeli édesanya középső fiúgyermekeként.
Alapiskoláját Kővágóörsön, gimnáziumi tanulmányait Tapolcán végezte.
A sporttal való fertőzöttsége már középiskolás korában megmutatkozott: magasugrásban, diszkoszvetésben és gerelyhajításban országos versenyeken figyelemre méltó eredményeket ért el.
A doni frontot is kitüntetéssel megjáró tábori lelkész édesapa, aki a Balaton-felvidék sok településének evangélikus lelkészi tevékenységét látta el, a Rákosi időkben nem volt jó ajánlólevél a főiskolai felvételhez.
A MOM budapesti gyárában optikai betanított munkásként kezdett dolgozni, ahonnan szintén nem kapott javaslatot egyetemi felvételre.
1960 őszén kapta meg korai katonai behívóját. Katonai szolgálata alatt, az utolsó gimnáziumi évben megszerzett röplabdatudásnak köszönhetően a Nyíregyházi Spartacus NB-I-es csapat tagja lett.
Iskolai végzettségeit tekintve 1965-ben mérlegképes könyvelő, 1976-ban okleveles árszakértő, 1991-ben kereskedelmi árufuvarozó vállalkozói szakvizsgát tett.
1982-ben diplomázott a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán.
Sport tehetsége csábította Zalaegerszegre, majd 1966-ban véglegesen városunkba költözött.
Ugyanezen évben házasságot kötött, és pedagógus feleségétől két gyermeke született.
Életpályájának meghatározó részét képezte a sport. A másodosztályú zalaegerszegi röplabda klubot az ő aktív részvételével 2 év alatt sikerült az NB-I be repíteni. Hosszú évekig szolgált a csapatnál, 14 évig csapatkapitányként, később sportvezetőként.
Mindezek mellett közel 40 évet a közigazgatás szolgálatában töltött el. 1991-től a Zala Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség vezetője volt egészen 2004-es nyugdíjba vonulásáig.
Társadalmi funkciói közül kiemelendő, hogy elnökségi tagja a Zalai Polgári Körök Egyesületnek, valamint tagja a zalaegerszegi Rákóczi Szövetségnek, illetve elnökhelyettese a Zalai Magyar Nemzeti Szövetségnek.
2010-ig volt a Kertvárosi Részönkormányzatnak, illetve az önkormányzat Gazdasági és Informatikai Bizottságának.
Az Evangélikus Egyházközösségben betöltött funkcióit tekintve 1980-tól presbiter, illetve 2 cikluson át 2006-ig gyülekezeti felügyelő volt. 1998-tól az Egyházi alapítvány kuratóriumának tagja. A soproni Berzsenyi Dániel Liceum igazgatótanácsának tagja volt 2 cikluson keresztül egészen 2001-ig. Ezenfelül a Somogy-Zalai Egyházmegye gyülekezeti képviselője.
Főbb kitüntetései közé tartozik az 1973-as Könnyűipar Kiváló Dolgozója, illetve az 1976-as Testnevelés és Sport Érdemes Dolgozója díj, valamint ugyanebben az évben kapott Honvédelmi Érdemérem.
Kitüntetései között fontos említeni, hogy a fogyasztóvédelem szakmai vezetői előtt is elismert és becsült országos eredményekért 2002-ben „Klauzál Gábor Díj”-at kapott.
Sümegi Pál mozgalmas és felelősségteljes életutat járt be. Őszinte, korrekt emberi magatartása, szakmai és társadalmi tevékenysége minden pontján méltán váltotta ki környezete megbecsülését, tiszteletét, szeretetét.
Életszemlélete és az emberközeli, humánus, családcentrikus jellemvonásai ösztönözték a mindig jobb és szebb elérésére.
Közösséget segítő karitatív szolgálatot teljesített – családjának szolgálatán túl – másokért is.
Zalaegerszegre kerülése óta aktívan tett, és tesz még ma is a város jó híréért, polgárainak jobb közérzetéért, szellemi és kulturális felemelkedéséért, a pozitív emberi kapcsolatok általános értékké válásáért, amelyhez hite és mély vallásossága hatalmas támaszt nyújt.
Több évtizedes, tisztességgel betöltött közigazgatási pályáját vezetői pozícióval zárta. Széleskörű társadalmi tevékenységével – a köz javát végig szem előtt tartva – méltóvá vált a Zalaegerszegért díjra 2012-ben.
