Takács Mária
Takács Mária a magyar néptánccal már korai gyermekéveiben elkötelezte magát. A tánc alapjait a Zalai Táncegyüttesben tanulta meg, melynek 22 évig (1965-1987) volt aktív tagja.
1965-ben a zalaegerszegi Zrínyi Gimnázium megnyerte a Helikoni ünnepségek aranyérmét.
Akkoriban Orsovszky István vezette az iskola tánccsoportját csakúgy, mint a Zalai Táncegyüttest.
Az Orsovszky István által létrehozott Kamara táncfesztiválon Mária számos olyan győztes versenykoreográfiában táncolt, ami elismerést hozott a Zalai Táncegyüttesnek és a városnak.
Takács Mária „nyugdíjba vonulása” után sem hagyott fel a néptánccal. Egy népművelő kérésére elvállalta a Gutorföldi – Vadrózsák tánccsoport vezetését. Onnan ment át Horváth Károly népzenekutató invitálására a Lenti – Kerka Táncegyütteshez, majd visszatért Zalaegerszegre gyermekoktatóként.
A megyében több településen, de a határon túl is – pl. Szlovéniában Dobronakon – oktatott.
2009-ben az általa nevezett koreográfiával, Foklás táncospár nyerte meg a Zegasztár néptánc kategóriáját.
Mária nagy figyelmet fordított az utánpótlás nevelésre. Elindítója volt 1995-ben az általános iskolás korú gyermekek néptánc tagozatos képzésének. Közreműködése révén évente sok-sok gyermek ismerkedett meg a magyar folklór varázslatos világával.
A Szarkaláb senior tánccsoport alapítója, koreográfusa és vezetője. A Zalai Táncegyüttes keretein belül működő Szarkaláb tagjai lányok, asszonyok, kisgyermekes családanyák, nagymamák. Többen itt ismerkedtek meg a néptánccal.
Bölcsességével, egész életében alázattal, becsületesen végzett munkájával, Zalaegerszeg méltán tisztelt táncpedagógus egyénisége Zalaegerszeg díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Stefán Gábor
Stefán Gábor 1954-ben született Enyingen, gyermekkorát Zala vármegyében töltötte.
Táncos pályafutása már 10 éves korában elkezdődött. Kiváló tanárainak köszönhetően nemcsak a tánc művészetét sajátította el, de bepillantást nyert a filmek világába, a díszlettervezésbe, a főváros akkori kulturális életének szegmenseibe. Az évek alatt megszerzett sokoldalúság és nyitottság a későbbiekben egész életét meghatározta és meghatározza a mai napig.
Balettintézeti éveit követően pályáját a Pécsi Nemzeti Színházban kezdte .1981-ben visszatért Zalaszentmihályra. Ekkoriban a vármegyeszékhelyen még alakulóban volt a színházi élet, így a zalaegerszegi Városi Művelődési Központ képesítés nélküli népművelőjeként helyezkedett el, mellette balettot tanított.
A színház – Állandó Színház néven – eleinte a VMK-ban működött, így Stefán Gábor hamar részesévé vált.
Kezdetben – 1983-1991 között – asszisztensként, 1991-1994 között művészeti titkárként dolgozott, ahol balett- és tánctudásának, szakmai tapasztalatának köszönhetően egyre jelentősebb feladatokat kapott.
1994-től 1996-ig ügyvezető igazgatóként, majd 13 évig, 1996-tól 2010-ig igazgatóként dolgozott. 2010-től nyugdíjba vonulásáig (2018) koreográfusként erősítette a színház társulatát.Koreográfusi munkáját számos darab dicséri, de játékmesteri, rendezői munkássága is kiemelkedő, meghatározó.
Igazgatása alatt a színház komoly sikereket ért el, ezt bizonyítják a fesztiváldíjak, Tv-felvételek is. Ez idő alatt újult meg a színház épülete is, nagyszabású korszerűsítést, modernizálást, átalakításokat végeztek mind a nézőtéren, mind a színpadon. A nézőtér átalakítása tett lehetővé a páholyok kialakítását is.
Ehhez köthető a több mint tíz évig nagy sikerrel futó „Zalai Páholy” támogatási rendszer, mely azon túl, hogy szponzorálta a színház működését, hozzájárult a színház népszerűsítéséhez, közönségkapcsolatainak kiszélesítéséhez is.
Sokrétű színházi teendői mellett – balettművészként – mindig kiemelt fontosságot tulajdonított a fiatalok művészeti nevelésének, a klasszikus balett megismertetésének, megszerettetésének.
Oktatói, tanári tevékenysége is említésre méltó: 1984-től balett- és tánctanárként sok kiemelkedő növendék került ki kezei közül. 1988-tól a Zalaegerszegi Ady Endre Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskolabalett tanszakának vezetőjeként lehetőséget teremett a táncművészet korai elsajátítására, a tehetséggondozásra.
Alapító tagja az egyik legismertebb jótékonysági szervezetnek, a Zalaegerszeg-Göcsej Lions Klubnak, mely az elesettek, fogyatékkal élők segítését tartja fő feladatának.
Stefán Gábor a zalaegerszegi kulturális életben és az oktatás terén betöltött sokrétű tevékenységéért Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Fabio Gentile
Fabio Gentile 1969. augusztus 10-én született. 1998-tól önkormányzati képviselő, 2007-2012 között Gorizia testvérváros alpolgármestere, jelenleg pedig Friuli Venezia Giulia tartomány közigazgatási titkára.
A könyvelő és kereskedelmi szakértő végzettséget szerzett szakember évtizedek óta formálja Gorizia köz- és politikai életét. Önkormányzati képviselőként számos szakterület tartozik hozzá. Végzettségének megfelelően aktív szerepet vállal a város költségvetésének tervezésében, pénzügyeinek és kereskedelmének irányításában és az e területeket felügyelő bizottságok munkájában.
A két város közötti kapcsolatok elmélyítésében alpolgármesterként kezdte meg a munkát, tudatosan keresve olyan – kulturális, oktatási, gasztronómiai – kapcsolódási pontokat, amelyekben Gorizia és Zalaegerszeg kapcsolatai kiteljesedhetnek. Előkészítő munkájának köszönhető, hogy a két város közötti hetvenes évekre visszanyúló kapcsolatokat 2014-ben Ettore Romoli polgármester és Balaicz Zoltán alpolgármester hivatalosan is megerősítette. Ezt követően Gorizia szinte minden évben gasztronómiai standdal képviseltette magát az Egerszeg Fesztiválon, s számos esetben érkezett városunkba a kultúránk iránt, és a helyi gasztronómia iránt érdeklődő csoport. Mindezek mellet pedig városunk delegációja is évről évre ellátogatott a goriziai „Határok Ízei” Fesztiválra, mely alkalmakkor városaink kapcsolatának még szorosabbra fűzésében Fabio Gentile elkötelezett és lelkes hozzáállásával aktív szerepet vállalt.
Fabio Gentile a kulturális kapcsolatok felvirágoztatása érdekében folyamatosan keresi városunkat terveivel, ötleteivel.
A két város szoros kapcsolatának kialakításáért végzett elkötelezett munkájáért Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Őriné Dr. Bilkei Irén
Őriné Dr. Bilkei Irén 1954-ben született Pécsett. A pápai Türr István Gimnázium és Kollégiumban érettségizett, majd az ELTE latin-régészet szakán szerzett diplomát. Egyetemi tanulmányait levéltár szakon folytatta. 2007-ben doktori fokozatot szerzett. 1977-ben a keszthelyi Balatoni Múzeumban kezdett el dolgozni, muzeológusként. Tudományos tevékenységét 1983-tól mai nevén Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltárában folytatta levéltárosként, 1994-ben az intézmény igazgatóhelyettesévé, 1995-ben igazgatójává nevezték ki, 2010-ben főlevéltáros, címzetes igazgatóként dolgozik.
Kiemelkedő munkáját számos publikáció, érdekes kötet, tudományos írás dicséri, szakterülete elsősorban a Zala megyei történeti kutatásokra koncentrálódik, a 16. századdal bezárólag. Feldolgozta többek között Zala vármegye 1555-1711-ből származó közgyűlési jegyzőkönyveit, a zalavári és nagykapornaki konventek hiteleshelyi levéltárak okleveleit, általa nyerhetünk bepillantást a középkori Zalaegerszeg mindennapjaiba, de a római kori sírkövek, feliratok bemutatása is Dr. Bilkei Irén nevéhez fűződik.
Tudományos munkája nem merül ki a kutatás területén, előadásaival számos érdekes témába avatja be az érdeklődőket, közelebb hozva a középkor emberének hétköznapjait.
Zalaegerszeg múltjának feltárásáért folytatott alapos kutatásáért, valamint a Zala Megyei Levéltárban végzett szakmai munkájáért Zalaegerszegért Díjjal jutalmazták.
Képgaléria:
Videógaléria:
Zalaegerszegi Szív- és Érbeteg Egyesület
A Zalaegerszegi Szív- és Érbeteg Egyesület 1988-ban alakult klub formában, ebből nőtte ki magát a jelenleg 120 tagú egyesület.
2012-ig Dr. Zörényi István volt az Egyesület elnöke, azóta pedig a Zala Megyei Kórház kardiológusa Dr. Németh Barnabás látja el az elnöki feladatokat.
A Zalaegerszegi Szív- és Érbeteg Egyesület célja az infarktuson átesett és más szív- és érrendszeri betegségekkel küzdő emberek közösséggé formálása.
Havi rendszerességgel nyitott előadásokat tartanak, ahol az érdeklődők megismerkedhetnek a rizikókkal, felhívják a figyelmet a megelőzésre.
Évente két alkalommal szűréseket tartanak, a vérnyomás, a koleszterin szint, vércukor, testzsír, testtömeg index meghatározására.
Évente több alkalommal kirándulásokat szerveznek a tagok és hozzátartozóik részére hazánk nevezetességeinek felkeresésére. Továbbá a tagok heti szinten tornán, gyalogtúrákon vehetnek részt. Részt vettek a „10.000 lépés az egészségünkért” programban is.
Az egyesület tagja az Országos Szív Egyesületnek, minden év szeptember utolsó hétvégéjén megemlékeznek a Szív Világnapjáról.
Az Egyesület 2013-ban megállapodást kötött a Csány László és a Ganz-Munkácsy Szakközépiskolákkal, továbbá a Kölcsey Ferenc Gimnáziummal, melynek keretében a tanulók a kötelezően előírt 50 órás közhasznú tevékenységet egyesületünknél is teljesíthették.
Rendezvényeik lebonyolítását így ezen program segítségével diákok segítik.
Forrásaikat az adó 1%-ának felajánlásából, pályázati pénzekből és a tagdíjakból fedezik.
2004 óta rendszeresen pályáznak, kiváló pályázataiknak köszönhetően minden évben nyernek is támogatást, amelyet a rendezvényeik költségeinek finanszírozására fordítanak.
Feladataik közé tartozik az egészségügyi felvilágosítás és nevelés, az egészséges táplálkozás elősegítése, valamint a mozgás, fizikai aktivitás szervezése, lebonyolítása Ezenfelül a szenvedélyek, dohányzás, kávé és alkohol fogyasztás befolyásolása, valamint a rizikó tényezők szűrése, ellenőrzése. Továbbá a lelki egyensúly elősegítése és a jövőbe vetett hit és remény fenntartása.
A nyári hónapok kivételével minden hónap utolsó szerdáján ingyenes előadásokat tartanak vendég előadókkal a tagokat érdeklő elsősorban egészségügyi témákról a helyi ÁNTSZ székházban. Továbbá egészségfenntartó tornát is szerveznek heti 2-2 alkalommal a kórház fizioterápiás részlegében gyógytornászok vezetésével a tagok számára.
Tagjaik sikeresen szerepelnek a sakk, teke, asztalitenisz, úszás és atlétika versenyeken.
Rendszeres résztvevői a Nyugdíjas Tízpróba városi versenynek. Minden évben részt vesznek az Országos Orvos-Beteg Konferencia és Sportnapon.
Évente óév búcsúztatót és farsangi bált tartanak színvonalas műsorral egybekötve, amelyen dalkörük is közreműködik.
Mottójuk: „Sorsunk közös, gyakran nehéz, vigaszt nyújt a segítő kéz”
2013 novemberében ünnepelték az Egyesület fennállásának 25. évfordulóját. 2014-ben tevékenységüket Zalaegerszegért díjjal ismerte el a városvezetés.
A díjjal járó pénzből ún. nordic walking botokat vásároltak, amiket a tagság térítés nélkül vehet igénybe.
Az egyesület tisztségviselői:
Elnök: Dr. Németh Barnabás – kardiológus főorvos
Tiszteletbeli elnök: Dr. Zörényi István – ny. kardiológus főorvos
Alelnök: Halász Vincéné
Képgaléria:
Videógaléria:
Zalaegerszegi Diabétesz Egyesület
A Zalaegerszegi Diabétesz Egyesület 1989-ben, Dr. Oroszlán Tamás főorvos, Szabó Gyuláné vezető dietetikus, valamint Szalay Gáborné kezdeményezésére alakult meg.
A szervezet 3 évig klubként, majd 1992 óta bejegyzett egyesületként működik.
Szalay Gáborné elnök asszony vezetésével kiemelt figyelmet fordítanak a cukorbetegségben szenvedők tájékoztatására, a megelőzésre, a veszélyek megismertetésére.
Minden hónap második keddjén mára már közel 100- 110 tag keresi fel a klub összejöveteleit, ahol orvosok és dietetikusok tájékoztatják a jelenlévőket a legújabb kutatásokról, eredményekről, de rendszeresek a vércukor-, vérnyomás- és koleszterinmérések is.
Az egyesület a zalaegerszegi közéletben is aktívan részt vesz, támogatja a városi eseményeket, nagyszabású rendezvényekkel, különféle előadásokkal, tanácsadással hívja fel a figyelmet a cukorbetegség veszélyeire.
Céljaik között szerepel minél több fiatal, köztük minél több gyermek bevonása.
Sajnos még mindig sokszor tapasztalják, hogy a betegségben szenvedő gyermekeknek sok mindenről le kell mondaniuk, sokszor kimaradnak a kirándulásokból, táborozásokból.
Egészségnevelési, felvilágosító tevékenységük, a város közéletében betöltött szerepük, valamint a betegségmegelőzésért, a betegek támogatásáért, segítésért végzett munkájuk elismeréseként 2014-ben Zalaegerszegért díjat kapott az egyesület.
Képgaléria:
Videógaléria:
Zsuppányi Gyula
Középiskolai tanulmányait a Zrínyi Miklós Gimnáziumban végezte, majd építész szakon folytatta tanulmányait az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán.
Megszerzett tudását kamatoztatta a ZÁÉV-nél, a Zala Megyei Tanépnél, jelenleg az Alfaterv 2000 Kft. ügyvezető igazgatója.
Az ő irányításával honosították meg az országban elsőként a NOE variábilis zsalurendszeres technológiát.
Zalaegerszegen a Vadász György által fémjelzett városközpont építése volt nehéz, de szép feladat számára.
Városa iránti elkötelezettsége, tenni akarása a rendszerváltás idejére nyúlik vissza.
1990-től – az első szabad önkormányzati választás óta – 2014-ig volt tagja Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének.
Magas színvonalú képviselői munkásságát, körzetére való gondos odafigyelését, a választópolgárok a tisztségért való induláskor nagy arányban díjazták bizalmukkal.
Ennek köszönhetően Zsuppányi Gyula 24 éven át szüntelenül tevékenykedett városházi képviselőként, s vett részt az előkészítő munkában a Műszaki Bizottság tagjaként.
Nevéhez fűződik a Kisfaludy utca és a Mártírok utca kereszteződésének átépítése, a Kelemen Imre utca felújítása, az Arany János utcai házak járdával és parkolóval történő ellátása, a Dózsa György utca, a Jókai, utca, a Pintér Máté utca, a Virág Benedek utca, a Batsányi utca, a Mikes Kelemen utca, a Gárdonyi Géza utca és a Botfy utca rendbetétele, a Göcseji-Mártírok-Köztársaság úti csomópont átépítése. Ezenfelül közreműködésével számos köz- és lakóépület valósult meg.
Példamutató, kimagasló szakmai tevékenységét, emberi kvalitásait 2013-ban Zalai Príma Díjra történő jelöléssel ismerte el a Vállalkozók Országos Szövetségének Zala megyei szervezete.
Tettrekészségével, terveivel, ötleteivel, az ügyekhez való lendületes hozzáállásával 6 cikluson keresztül volt Zalaegerszeg 8. választókerületének motorja.
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közgyűlése kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét 2014-ben Zalaegerszegért díjjal ismerte el.
Érdemei magas szintű elismeréseként 2022-ben Magyar Ezüst Érdemkereszt állami kitüntetésben részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
.
Varga Kálmán György
Varga Kálmán György 1950-ben született Tófejen.
A család hagyományos paraszti gazdálkodása miatt már kisgyermek kortól számára is természetes volt az állatok körüli foglalatoskodás és a mezőgazdasági munkavégzés. Tanulmányait ennek megfelelően a nagykanizsai Mezőgazdasági Technikumban, majd a sorkatonai szolgálatot követően a keszthelyi Agrártudományi Egyetemen végezte.
1974-től 3 esztendeig a letenyei termelőszövetkezetben, ezt követően pedig a keszthelyi Agrártudományi Egyetem tangazdaság központi takarmánygazdálkodójaként dolgozott.
Az itt töltött évek alatt Gödöllőn takarmánygazdálkodási szakmérnöki diplomát szerzett.
1984-től a Zalacsébi Fehérje-feldolgozó és Takarmánykeverő Közös Vállalat, később a Kft. főmérnöke, szaktanácsadója, majd kereskedelmi és termelési vezetője volt.
Időközben Mosonmagyaróvárott tejipari szakmérnöki diplomát szerzett.
1998-ban a zalacsébi cég beolvadt a Bábolnai Takarmányipari Kft-be, így a helyi menedzsment egy része feleslegessé vált. Ekkor került az Agrokomplex C. S. Rt üzletkötői és szaktanácsadói hálózatához.
A korábban elkezdett számviteli főiskolai tanulmányait már az új munkahelyén fejezte be.
2005-ben a búcsúszentlászlói Széviztáp Kft. vezetője lett, jelenleg nyugdíjas éveit tölti.
Az ezredforduló óta több fórumon jelentkezett írásaival, köztük a Magyar Hagyomány Műhely zárásaként keletkezett dolgozat a Molnár V. József néplélek-kutató 80. születésnapjára, 2010-ben megjelentetett, „Nyolcvan év Isten tenyerén” című kötetben is szerepel.
2011-ben a szűkebb pátria, a neves és névtelen elődök előtti tiszteletadás szép példájaként, a településrész első írásos említésének 800. évfordulójára – kiterjedt kutatómunkát végezve – elkészítette az „Andráshida nyolc évszázada” című kiadvány első kötetét. Ezt a II. világháború végétől 1969-ig terjedő negyed század eseményeinek feltárásával 2014-ben újabb kötet követte, mely jelentős mértékben hozzájárult az andráshidai közelmúlt alaposabb megismeréséhez, megismertetéséhez.
Kiemelkedő helytörténeti kutatómunkája elismeréseként 2014-ben Zalaegerszegért díjat kapott.
Képgaléria:
Videógaléria:
Unyi János
Unyi János 1951. november 5-én született Zalaegerszegen. Általános és középiskoláit szülővárosában végezte.
Majd 1974-ben a szombathelyi Tanítóképző Intézet népművelés-könyvtár szakán, 1978-ban pedig népművelés szakon szerzett diplomát.
1982-ben pszichopedagógus-tanár szakon vizsgázott a budapesti Bárczi Gusztáv Tanárképző Főiskolán. 2005-ben szociális szakvizsgát tett az Eötvös Lóránt Tudományegyetem Társadalomtudományi Tanszékén.
Kezdetben Zalaegerszegen, a közművelődésben dolgozott, 1970-1978 között, mint klubkönyvtár vezető, majd művészeti csoportvezetőként végezte munkáját az Ifjúsági Házban.
1978-tól 36 esztendőn át a szociális ágazatban tevékenykedett 2014-es nyugdíjba vonulásáig.
A gyermekvédelmi szakellátás, illetve a gyermekjóléti alapellátás, családsegítés területén dolgozott.
Munkáját az elhivatottság, a rászorultakon való önzetlen segíteni akarás, a humanizmus és a tolerancia jellemezte mindvégig.
1993-tól 2014-ig önállóan, előbb igazgatóként, majd intézményvezetőként végezte példaértékű segítő és irányító tevékenységét. Nyolc évig a Zalaegerszegi Gyermekotthon igazgatója, majd 2001 és 2014 között a Zalaegerszegi Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ intézményvezetője volt.
1985 óta ír szakmai cikkeket, tanulmányokat különböző gyermekvédelmi témakörökben. Országos pályázatokat nyert, illetve tanulmánykötetben jelent meg munkája az Országos Pedagógiai Intézet szerkesztésében.
1994 óta részt vesz pályázatírásban, illetve projektmenedzseri tevékenységben. A Humánerőforrás Operatív Program, illetve a Társadalmi Megújulás Operatív Program szakmai vezetője, majd projektvezetője volt.
2004-től 6 éven keresztül tanította a jövő szakembergárdáját szociális gyerek- és ifjúságvédelem szakon, a Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközépiskola és Szakiskolában.
Sokoldalúságát és elhivatottságát bizonyítja, hogy e tevékenységek mellett maradt ideje és energiája tréneri feladatok elvégzésére is.
Hét megye szakembergárdáját képezte hatékony kommunikáció, illetve konfliktuskezelés témakörben.
Az általa írt és összeállított, 2011-ben akkreditált (30 órás) képzése a „Változásmenedzselés a szociális szférában” címet viseli. Eddig nyolc alkalommal tartotta meg közmegelégedéssel a megye és a város szociális szakemberei részére.
További tevékenységeit is a szakmai igényesség, a precizitás és a kreativitás jellemzi.
Andráshida városrész 800 éves évfordulóján televíziós interjút készített, verset írt és szavalt, illetve kulturális és sportvetélkedőt vezetett a település lakói részére.
Unyi János a szociális területen végzett sokoldalú és kimagasló színvonalú, egyben példaértékű munkája érdeméül 2014-ben Zalaegerszegért díjat kapott.
Képgaléria:
Videógaléria:
Király Imre
1975-ben költözött a Zalaegerszeghez tartozó Csácsbozsokra. Első feladatai között szerepelt, hogy a szűk lakókörnyezetét rendbe hozza. Felszámolta a háza melletti szeméttelepet és a helyére játszóteret épített. A lelkes lakókkal hintát, a kivágott fákból asztalokat, padokat készítettek. Elkészítettek egy ideiglenes kultúrházat, ahol megtartották az első batyus bált, ismerkedési estet. Ennek a rendezvénynek nagy sikere volt, hosszú évekig megismételték.
Következő feladata a Bozsoki harangláb és kápolna felújítása volt. Társadalmi munkában megszervezte a harangláb bepucolását, tetejének bádogozását, festését, kerítés készítését.
A régi iskolánál szánkópálya építésénél is jelentős részt vállalt.
Éveken át megszervezte a „Fut a Csács” rendezvényt, melyet nagy sikerrel a csácsi arborétumban rendeztek meg.
2005-ben megalakította a Csácsi „Évgyűrűk” Nyugdíjas Klubot, amelyet 14 évig vezetett ez idő alatt rengeteg programon vettek részt szereplőként, szervezőként, sőt versenyzőként is. Így például szerveztek: szüreti fesztivált, beneveztek a Göcseji Prószafesztiválra, ahol mindig előkelő helyen végeztek.
Sütő-főző tanfolyamot szerveztek, ahol rengeteg lelkes nyugdíjas és a településrészen élő háziasszony is részt vett. Immár hagyományosan minden évben májusfát állítanak.
Advent idején Betlehemet állítanak a Szent István szobornál, vasárnaponként pedig színvonalas műsorral teszik meghitté mindenki ünnepét.
Imre nagyon szeret szavalni is, minden ünnepségen hallhatjuk verseit nagyon szép előadásban. 2012-ben arany minősítést kapott Gellénházán, a nyugdíjas korúak szavalóversenyén. Aktivitását mi sem bizonyítja jobban, minthogy 2010-ben a Nyugdíjas Klubok IV. Országos Táncversenyén 3. helyezést ért el táncpartnerével.
Több éve lelkes szervezője a Csácsi-hegyi borútnak, mely ez évben párosult keresztszenteléssel is a Csácsi-hegyi kápolnánál.
A csácsi paplak alsó szintjének felújításánál is segédkezett.
Kiváló szervezőkészségét dicséri az is, hogy minden évben megszervezi a posta előtti terület őszi és tavaszi nagytakarítását, a Bozsoki utcai gömbkőrisek tisztítását.
Nemcsak a helyi, hanem a városi rendezvényeken is részt vesz. Több alkalommal a városi szüreti felvonulásokon feldíszített traktorral szállította a Nefelejcs Klub énekeseit.
2013-ban megalakította a nyugdíjas klubon belül az énekkart, amellyel számtalan rendezvényen fellépnek, szerepelnek.
A sok tennivaló mellett számtalan kirándulást szervezett már belföldre és külföldre is egyaránt. A pünkösdöt már több éve Zalakaroson töltik a klubtagok.
A felsoroltak mind azt bizonyítják, hogy Király Imre rengeteget dolgozott és dolgozik azért hogy a csácsbozsoki településrészen összefogja és megmozgassa a lakosságot, maradandó élményt okozva ezzel mindenkinek.
Közéletben vállalt áldozatos munkáját és érdemeit elismerve 2014-ben Zalaegerszegért díjat kapott.
