Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára
A Levéltár Zala Vármegye legrégebbi közgyűjteménye, közvetlenül az 1732-ben megépült vármegyeház átadása után jött létre. Tudományos munkásságával az elmúlt évszázadok alatt kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy a vármegye és a város története minden lokálpatrióta számára megismerhető legyen.
A 13. század óta őriz, nyilvántart és feldolgoz iratokat. Őrzi a zalai, zalaegerszegi múlt legbecsesebb ereklyéit. Több mint két évtizede külön szerződésben rögzített módon együttműködik Zalaegerszeg városával. Eltünteti a zalaegerszegi múlt fehér foltjait, tudományos konferenciák szervezésével és kiadványok közzétételével ismerteti meg a város lakóit szülőföldjük történetével, legfontosabb eseményeivel. A Zalai Gyűjtemény című kiadványsorozata már meghaladja a 80. kötetet, melyben több önálló műként, ill. tanulmányként kifejezetten a várossal foglalkozik. Tudományos alkotógárdája közreműködik a Zalaegerszegi Füzetek kiadványsorozat létrehozásában, megjelentetésében, amely a 15. köteténél tart. A város által támogatott neves évfordulók tiszteletére (a város első írásos említésének 770. évfordulójára, rendezett tanácsú várossá nyilvánításának 110., 130 évfordulójára) önálló tudományos köteteket adott ki.
Munkatársi gárdája többségében felsőfokú végzettségű, zalaegerszegi kötődésű lokálpatrióta, akik tudományos munkásságukkal, országos ismertségükkel emelik Zalaegerszeg város tekintélyét. Kevés olyan példamutató együttműködés van intézmény és önkormányzat között, mint ami az elmúlt több mint 20 évben Zalaegerszegen kibontakozott a társadalomtudományi intézmény és a város önkormányzata között.
Egyes munkatársai (Molnár András, Káli Csaba stb.) országos kiadványok állandó megbecsült szerzői, tudományos konferenciák előadói. A városhoz kötődő neves személyiségek Deák Ferenc, Csányi László és mások életének, munkásságának országosan elismert kutatói.
Képgaléria:
Videógaléria:
Notre Dame Női Kanonok és Tanítórend
A Notre Dame Női Kanonok- és Tanítórendet képviselő nővéreket 1928-ban hívta Zalaegerszegre Mindszenty József apátplébános, hogy a leányok számára alapított iskolájukkal segítsék elő a város kulturális és hitéletének fellendítését. Az 1929 októberében felszentelt épületben 70 Notre Dame nővér közel húsz éven át szolgálta e célt. A zárdaiskolában elemi népiskola, polgári iskola, valamint tanítóképző működött, az internátusában 100 növendék lakott.
A Tanítórend Tanítóképzője, Polgári Leányiskolája és Elemi Iskolája 1948-ig működött, amikor is az államosítás véget vetett a magas színvonalú oktatásnak, majd következett a Rend tagjainak internálása, ami végül 1950-ben a közösség együttműködését is lehetetlenné tette. Az 1948-as államosításig 400 diák kapott tanítói oklevelet.
Az épületegyüttes a pártállami rendszerben közel 45 évig egyéb, nem köznevelési, közoktatási célokat szolgált. Az 1970-es évektől felsőoktatási intézményt fogadott be.
A 45 év kényszerű „szünet” után, a Rend visszakapta otthonát és 1993. augusztus 28-án ismét megnyithatta kapuit a Notre Dame Zárda és iskolája, ami Mindszenty József Általános Iskola néven kezdett működni. Az egyházi iskolák iránt jelentkező társadalmi igény és az általános iskola elért eredményei lehetővé tették, hogy a fenntartó az intézményben 1999-től kezdődően gimnáziumi képzést is bevezessen, majd pedig 2000-től a vidéki tanulók befogadására, kollégiumi ellátást is biztosítson. A Rend 2007. augusztus 31-től a Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium tagintézményeként átvette a Búcsúszentlászlói Széchenyi István Általános, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda 1-8. osztályának fenntartói jogait.
A Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium római katolikus szellemiségű oktatási intézmény, Zala megye székhelyén, Zalaegerszegen működik. Zalaegerszeg térségében az egyetlen, egyházi jogi szervezet által fenntartott intézmény. Az épületegyüttes így 2016-tól tisztán köznevelési feladatok ellátását tudja szolgálni.
A Miasszonyunk Időskorúak Otthonának helyet adó, kezdetben az idős rendi nővérek, később Zalaegerszeg, és környékbeli idős emberek ápolására, gondozására alapított intézet is a Rend fenntartásában működött. A személyes gondoskodást nyújtó ápoló-gondozó otthon 2015-ben más helyre költözött, de maradt egyházi fenntartásban.
A botfai Erdődy-Hüvös kastély működtetése is a Rend feladata 2012 óta. A kastély jelenleg ifjúsági zarándokszállásként és erdei iskolaként működik. A kastély meghatározó szerepet tölt be a zalaegerszegi közösségek életében.
Az intézmény Zalaegerszeg város életében meghatározó szerepet tölt be mind az egyházi értékközvetítést tekintve, mind a minőségi oktató-nevelő munkát illetően. Az iskola nagy energiát fektet Mindszenty zalaegerszegi emlékének ápolásába is.
A Rend nemzetközi kapcsolatai révén hozzájárul Zalaegerszeg hírnevének öregbítéséhez, mind Európában, mind pedig a tengerentúlon. Zalaegerszeg adott otthont 2013-ban a Tanítórend világi tagjainak találkozójának, 2016 márciusában a Notre Dame Rend által fenntartott francia iskolák vezetői tartották éves értekezletüket városunkban.
A Notre Dame Női Kanonok és Tanítórend 2019-ben Pro Urbe Zalaegerszeg díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
A NYITOTT SZÍVVEL – SZERZETESÉLET MAGYARORSZÁGON -című műsor 30. részében mutatták be a Notre Dame Női Kanonok-és Tanítórend működését:
Szabolcs Péter
(Diósgyőr, 1942. szeptember 22. – )
Szabolcs Péter lengyel származású munkáscsaládban született Diósgyőrött 1942. szeptember 22-én. A nehéz körülmények között nevelkedett művész a Képzőművészeti Gimnáziumba felvételizett, ahova fel is vették.
A főiskola befejezését követően 1967-ben került Zalaegerszegre és a mai napig is városunkban él. Nagy ambícióval, tele energiával érkezett a fiatal művész, hogy megpezsdítse a város művészeti életét, mert úgy gondolta, „friss vérkeringésre” van szükség.
Szabolcs Péter gimnáziumi óraadóként tanította a középiskolás korosztályt, részt vett az egervári művésztelep létrehozásában, valamint évekig vezette a városi képzőművészeti szakkört.
1969-ben a Göcseji Múzeumban rendezte első önálló kiállítását, 1972-ben Letenyén állították fel az első köztéri szobrát (Felszabadulási emlékmű).
Köztéri alkotásai közül városunkban megtalálható többek között:
Zrínyi Miklós portré, Csány László faszobor, Pálóczi Horváth Ádám dombormű, Dísz téri szökőkút és a Tulipán, Király és Királyné (emberpár), Jákum Ferenc dombormű (utcatábla), József Attila dombormű, Tudomány és Művészet, Gizella dombormű.
Műveit nem csak Magyarországon, hanem a határokon túl is, Herszontól Münchenig megcsodálhatjuk. Kiállításokon szerepelt többek között Olaszországban, Németországban, Hollandiában, Bulgáriában, Finnországban.
Zala megyében csaknem másfél tucat településen tekinthetjük meg szobrait.
Tematikája alkotómunkássága során igen sokrétű, az emberi élet minden aspektusára kiterjed. Szülő-gyerek kapcsolat, gyermekség, szerelem, örömök és tragédiák, emberi kapcsolatok, tulajdonságok, hit, öregség, halál – mind végigvonulnak a művészetén. Megdöbbentő dolgokat tud ábrázolni az emberről.
2022-ben, a Borbély György közben adták át „István és Gizella” című domborművét, amely Szent István királyt és Gizella királynét ábrázolja, köztük a keresztre feszített Jézussal.
A mű eredetije bronzból készült és Münchenben található. A dombormű zalaegerszegi felállítását Garamvölgyi György, a Városi Művelődési Központ akkori igazgatója kezdeményezte.
2006-ban a szobrászművészt a közgyűlés Pro-Urbe Zalaegerszeg kitüntető címben részesítette.
Szabolcs Péter példaértékű, magas színvonalú művészeti munkájával hozzájárult Zalaegerszeg város kulturális fejlődéséhez, szépüléséhez, ezért Zalaegerszeg Város Díszpolgára elismerésben részesült.
Díjai, elismerései
1975: Nemzetközi Dante Biennálé, aranyérem
1975: Ravenna; Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület Jubileumi kiállítás, II. díj
1978: III. Dunántúli Tárlat, Somogy megyei Tanács díja
1978 Szocialista Kultúráért kitüntetés
1983: Zala megyei Tanács Alkotói Díja
1984: Munkácsy Mihály-díj
2006: Pro Urbe-díj Zalaegerszeg
2017: Zalaegerszeg díszpolgára
Zala megyei Prima díj
2023: Magyar Arany Érdemkereszt
Fotógaléria:
Videógaléria:
Prokné Tirner Gyöngyi
Prokné Tirner Gyöngyi a Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház vezetője, földrajz-rajz szakos tanárként végzett az Egri Tanárképző Főiskolán. Később ugyanitt művelődési menedzser szakot végzett és népművelőként 2007-től vezeti a gébárti alkotóházat. Előtte volt egy évig tanár Zánkán, az ottani ifjúsági táborban, majd 1982-től 2007-ig a népművelő pedagógusként dolgozott a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. Az MMIK-ban a népi kézművesség területének gondozása volt a feladata. A gébárti alkotóházat az addigi vezetője – Skrabut Éva – nyugdíjba vonulása után a területen való jártassággal, tapasztaltsággal vette át a ház irányítását. Az alkotóház tevékenysége országos hírnevűvé vált, amelyre a környező országokban is felfigyeltek.
Prokné Tirner Gyöngyi a házat népi alkotó házzá, a népi mesterségek tanműhelyévé, oktatóbázisává, kiállítójává tette. A ház ad helyet a GébArt néven annak a Nemzetközi Művésztelepnek, melynek nemcsak hazánkból, de Európa, a Kárpát-medence mellett voltak már Amerikából, Ázsiából és Afrikából is résztvevői. A ház a Zala Vármegyei Népművészeti Egyesület alkotóbázisa is egyben. A Gébárti Alkotóház számos, a népművészet egyes ágaival foglalkozó szakkörnek ad helyet, a faragóktól a hímzőkig, helyszíne népi mesterség bemutatóknak, játszóházaknak, kiállításoknak, hagyományőrző rendezvényeknek, továbbá szakmai konferenciáknak, népi mesterségek területén szakmai képzéseknek, továbbképzéseknek, népzenei táboroknak. Több alkotóközösséget működtetnek: Zalaegerszegi Hímző Stúdió, Zalai Csipkeműhely, Fazekas Szakkör, Bőrtárgykészítő- és Fafaragó Szakkör, Kosárfonó Szakkör, Komplex Szakkör szülőknek és gyermekeknek, Kovács Stúdió néven. 2019-ben az alkotóház jelentős bővítésen esett át pályázati forrásból, melynek elkészítésében meghatározó szerepe volt Prokné Tirner Gyöngyinek. Az alkotóház vezetése mellett 2011-ben megalapította és elnökként azóta is vezeti a Népi Kézműves Alkotóházak Országos Egyesületét.
Többek között alapító tagja a Zala Megyei Népművészeti Egyesületnek, valamint a Zala Megye Népművészetéért Alapítványnak és a Göcseji Falumúzeumért Alapítványnak is. Tagja a Magyar Népművelők Egyesületének és a Zalaegerszeg Turizmusáért Egyesületnek és Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ellenőrző bizottsági tagja.
Publikációs tevékenységet is folytat, többek között megemlítendők: Egy fazekas dinasztia remekei – A Czúgh-család emlékkiállítása Zala Megyei Művelődési, Képzési Központ kiadásában 2004. Zalaegerszeg; – Bereczky Csaba – Prokné Tirner Gyöngyi: Saját örömére, mások gyönyörűségére, Soós Lajos fafaragó a Népművészet Mestere munkássága bemutatása a Zala Megyei Művelődési Pedagógiai Intézet, Szakképző Iskola kiadásában 2007. Zalaegerszeg. Többször jelent meg írása a Pannon Tükörben is.
2021 év végén nyugdíjba vonult, nyugdíjazásával egy kitűnő szakembernek adta át a stafétabotot úgy, hogy az alkotóház lehetőségei a további színvonalas működést biztosítani tudják.
Zalaegerszeg kulturális életében végzett kitűnő és sokrétű tevékenységéért Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dr. Sáska József
Dr. Sáska József Esztergomban született, általános és középiskolai tanulmányait is itt végezte. Az érettségit követően a Semmelweis Orvostudományi Egyetem fogorvos szakán tanult tovább, a diploma megszerzése után, 1981-től a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház rendelőintézetében dolgozott. 1984- ben fog- és szájsebészeten szakvizsgát tett. 1986 és 1992 között a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház szájsebészeti osztályának adjunktusa. A kórházi feladatok mellett magánrendelésen is fogadja a betegeket. A folyamatosan növekvő páciens létszámok és az igények miatt 1995-ben megalapította a NIVODENT Fogászati és Szájsebészeti Bt-t., mely az alapítás évétől fogva 5 vegyes fogászati körzet és 2 városkörnyéki fogászati körzet közfinanszírozott ellátásért felel. Dr. Sáska József folyamatosan bővítette szaktudását, ezért még ebben az évben konzerváló fogászat és fogpótlástan szakvizsgát is tett. 2006-tól megyei fogászati és szájsebészeti szakfelügyelő főorvosként is dolgozik.
NIVODENT Bt. klinikai színvonalú felszereltséggel rendelkezik, aktív vezérlésű CT alapú implantációs berendezés, X- GUIDE rendszer is megtalálható, melyből az országban csak három üzemel. Dr. Sáska József 2021 áprilisában, 44 év munkaviszony után vonult nyugdíjba, fogorvosként fogászati rendelőjében dolgozik tovább.
A zalaegerszegi egészségügyben végzett alázatos munkájáért Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Cziborné Vincze Amália
Cziborné Vincze Amália 1959-ben született Egerváron. Itt végezte általános iskolai tanulmányait, majd a Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Számvitel-gazdálkodás szakára jelentkezett, ahol érettségit tett. Ezt követően a Pénzügyi és Számvitelei Főiskolán közgazdász, mérlegképes könyvelő végzettséget szerzett.
Eleinte üzemgazdasági elemzésekkel, statisztikai adatszolgáltatásokkal foglalkozott a Zalaegerszegi Polgármesteri Hivatalban, később revizorként, a közgazdasági osztály osztályvezető-helyetteseként az önkormányzati költségvetési szervek pénzügyi-gazdasági ellenőrzése is a feladatai közé tartozott. 2002-től osztályvezetőként többek között az önkormányzat költségvetésének tervezéséért és gazdálkodásának irányításáért felelt. 2021 nyarán nyugdíjba vonult, ám tanácsadóként továbbra is segíti a polgármester munkáját.
Példaértékű, elkötelezett munkáját 2004-ben a „Köz Szolgálatáért Érdemjel” bronz fokozatával, 2008-ban a Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszttel méltatták.
Kimagasló tudásáért, szakértelméért, szorgalmáért, több évtizedes munkásságáért Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Darabos Géza
Darabos Géza építészmérnök és a Zalaegerszegi Vívóegylet vezetője, 1971-ben született Zalaegerszegen. A középiskolás éveit a Zrínyi-gimnáziumban töltötte el, diplomát pedig a Műszaki Egyetemen szerzett. A vívás iránti szeretete és elköteleződése gyermekkorából fakad, hiszen vívószülők gyermekeként ebben élte mindennapjait. A későbbi évek során már hivatalosan is a zalaegerszegi vívás egyik elhivatott segítője, hiszen 2014–től a vívóegylet elnökeként sokat fáradozik a sportág népszerűsítésén. A fiatalok testi, lelki fejlesztését, sportolásra, mozgásra ösztönzését céljául kitűző klub élén sokat tett a megfelelő infrastrukturális körülmények kialakításáért, többek között a modern, minden igényt kielégítő az egylet múltjához, hagyományaihoz méltó vívóterem létrejöttéért. Az élsport mellett az utánpótlás nevelés, a tömegsport, az iskolai foglalkozások is a mindennapok feladatai közé tartoznak, további céljaik között szerepel a felnőttvívás és a kerekesvívás népszerűsítése is. A sportklub olyan családias, összetartó közösséggé nőtte ki magát az elmúlt időszakban, melynek értékét nemcsak a kimagasló eredmények, dobogós helyezések adják, hanem a kitűzött célok, az emberi karakterek, az erő, a lendület, mindebben Darabos Géza szerepe vitathatatlan. A Zalaegerszegi Vívó Egylet a Mindszenty Sportcentrumban működik, melynek tervezője is maga az elnök, Darabos Géza volt.
A vívóegyletben nyújtott felelősségteljes munkáján kívül fontos megemlíteni építészmérnöki tevékenységét is, hiszen több zalaegerszegi és Zala megyei épület tervezési munkálataiban játszott fontos szerepet. Építészként számos megyeszékhelyi középület (Csipke Parkolóház, Integrity Magánklinka, Alsóerdei Sportközpont), ipari épület (ADA Matracüzem) és köztér (Dísz tér) megalkotásában működött közre.
A Zalaegerszegi Vívó Egyletben és a városért nyújtott munkájáért Zalaegerszegért Díjjal jutalmazták.
Képgaléria:
Videógaléria:
Horváth Zoltánné Vajda Etelka
Horváth Zoltánné Vajda Etelka tanítói pályafutásának indulását meghatározta szüleitől kapott értékei, mint a gyermekszeretet, alkotómunka, nyitottság, amik életének mozgatórugói lettek.
Generációk sokasága általa szerette meg a matematikát, a magyar népmesék bölcsességét, a rajz és technika órák alkotói élményét, a magyar népi gyermekjátékokat.
Első munkahelye (a zalaegerszegi József Attila Általános Iskola) után 1983-tól különböző feladatkörökben dolgozott abban az intézményben, ahol végül lezárta aktív pedagógiai pályáját, a Zalaegerszegi Liszt Ferenc Általános Iskolában.
Munkaközösségvezetőként szakmai irányítója volt az alsó tagozatnak. A tanítás mellett a munkahelyi csapatépítésben is megmutatkozott elkötelezettsége: szakmai csoportokat szervezett egy-egy nagyszabású oktatási feladatra, gyermekprogramok, nevelőtestületi tanulmányutak lehetőségeit kutatta és valósította meg. Igazgatóhelyettesként kezdeményező szerepet vállalt a szakmai megújuláshoz vezető intézményi minőségirányítási programban. Felmérve a szülői igényeket, vezetőtársaival karöltve egy olyan hosszútávú oktatási projektet dolgozott ki, amely előrelátó volt és a mai napig meghatározza az iskola arculatát. Létrehozta a nevelőtestületen belüli néptánc-oktatói munkaközösséget, és ezzel együtt elindította a néptánc tantárgyi keretben való tanítását. Ebben évekig ő maga is oktató volt, illetve rendezte az évzáró táncesteket. Tagintézményvezetőként az intézményi integráció időszakában (2002.) partner volt az átalakulásban és súrlódásmentesen menedzselte az átalakítás folyamatát, őrizve értékeinket és példát mutatva segítette új kollégák beilleszkedését a tantestületbe. Ez az időszak az oktatási, a kulturális pályázatok időszaka volt számára. Ének-zene tagozatos énekkaruk nemzetközi sikereihez hozzájárult szervezőmunkája. Számos intézményi kapcsolatot épített az országban és az országhatáron túl. Az iskola történetét és pedagógiai hitvallásunkat bemutató kiadványok, kötetek szerkesztőjeként hozzájárult az intézmény megismertetéséhez (Iskola a Varkaus téren, Szülőföldem daloskönyve, Vadkörtefa fehéret virágzik).
Kuratóriumi tagként két iskolai alapítvány létrejöttében vállalt meghatározó szerepet az oktatás-nevelés lehetőségeinek bővítésére. A későbbiekben a „Gyermekeinkért, a Jövőnkért” Alapítvány kuratóriumi elnökeként irányította a támogató munkát, számos alapítványi bál sikerének kovácsaként.
Horváth Zoltánné Vajda Etelka 2001-ben egyéni kezdeményezéssel hozta létre a Zalaegerszegi Liszt Ferenc Általános Iskolában a képzőművészeti teret állandó kiállítások rendezésével: tanítványaink személyiségformálása, művészeti nevelése és a szép iránti igényük fejlesztése céljából.
Nyugdíjazása óta folyamatosan és rendszeresen készíti elő, szervezi, rendezi a mindenkori alkotóművészi prezentációkat, vagyis az események teljes lebonyolítását. Így kötődik aktívan saját iskolájához.
A zalaegerszegi oktatási életben végzett kimagasló munkájáért 2021-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Évgyűrűk Nyugdíjas Klub
Az Évgyűrűk Nyugdíjas Klub Zalaegerszeg Csácsbozsok-i városrészének nyugdíjas klubja, mely 2005. január 21-én alakult. A klub a városrész meghatározó közössége, amelynek tevékenysége kihat az egész városrész kulturális életére. A klubot 14 évig a Zalaegerszegért Díjas Király Imre vezette, majd 2019-ben az elnökséget Nagy László vette át. Mostani vezetője Szabó Gyuláné, Ibolya bár nehéz időszakban vette át az elnöki feladatokat, gondos odafigyeléssel, nagy lelkesedéssel élesztette újra a klub tevékenységét és vezeti a klubot, szervezi programjaikat. A klub baráti-, de egyúttal jelentős kulturális és gazdasági értékeket is létrehozó közösség, amely a város határain túl is ismert dalkört működtet, s különböző programjaira városszerte kíváncsiak az emberek. Ilyenek a májusfa állításhoz kötődő programok, a szőlőhegyeken rendezett borút, a dalos találkozó, vagy a városkapuban, a Szent István szobornál felállított mindenki karácsonyfája és betlehem, vagy a Mindenki karácsonya ünnepség, ahol az Évgyűrűk Dalkör évek óta pásztorjátékot ad elő.
A klub 2021-ben költöztette át székhelyét az Izsák Imre Általános Iskolából a Dán Termelőiskola egyik épületébe. Az épület környékét a klubtagok rögtön parkosították, rendezték.
Az Évgyűrűk Nyugdíjas Klub a csácsbozsoki városrész életében meghatározó közösséget teremtő, kulturális tevékenységéért Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Kereki Zoltán
Kereki Zoltán sportolói életútja a Kőszegi Textiles SE-nél kezdődött. 18 évesen az egyesülettől két évre Körmendre került. Szombathelyen a Haladásnál lett élvonalbeli és válogatott labdarúgó. 1979-ben csapata kiesett az NB I-ből, és ekkor igazolt át Zalaegerszegre. A két klubban összesen 315 élvonalbeli mérkőzésen szerepelt és 50 gólt szerzett. Pályafutását az osztrák FC Wacker Innsbrucknál fejezte be (1984-1986).
1976 és 1980 között a magyar válogatottban 37 alkalommal szerepelt és 7 gólt szerzett. Az 1978-as argentínai világbajnokságon ő is tagja volt a csapatnak.
1986–1987-ben a Nagykanizsai Olajbányász vezetőedzője volt. Ezután három idényen át vett részt a Zalaegerszegi TE utánpótlás életében, mint szakágvezető és edző. 1988 januárjától a felnőtt csapat mellett pályaedzőként tevékenykedett, majd 1989 októberében vezetőedző lett. Sportvezetőként az 1990–1991-es idényben a Haladás VSE labdarúgó szakosztály vezetője, valamint 1992–1993-ban a BVSC utánpótlás igazgatója volt. 1993-ban jelölték az MLSZ elnöki tisztségére.
Utánpótlás igazgatóként dolgozott az MLSZ-nél, valamint 2009-2010 között ő volt a ZTE FC utánpótlás igazgatója.
A zalaegerszegi sportéletben nyújtott aktív és elkötelezett munkájáért 2021-ben Zalaegerszegért Díjban részesült.
