Gecse Péter

Galbavy Zoltán

Domján István

Böjte Sándor Zsolt

Bognár Ákos

Bali Zoltán

Prof. Dr. Palkovics László

(Zalaegerszeg, 1965. február 3. –    )

Palkovics László Zalaegerszegen született. Általános és középiskolai tanulmányait is a vármegyeszékhelyen végezte, érettségit a Zrínyi Miklós Gimnáziumban tett, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karának autógépész szakán tanult tovább. 1993-ban kandidátusi tudományos fokozatot, 1998-ban a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet szerzett.

Palkovics László olyan kiemelkedő tudással rendelkező szakember, akit hivatása, szakmai kihívásainak sora bárhová is szólított, mindig szem előtt tartotta szűkebb pátriájának

fejlődését, aki mindig tenni akart és tett is azért, hogy Zalaegerszeg a jövő városa lehessen. Számos nagyvolumenű, a zalai vármegyeszékhelyen megvalósuló befektetés fűződik a nevéhez, közbenjárásának köszönhetően több olyan neves külföldi cég is idetelepült, mint az AVL, a Rheinmetall, a BOSCH és a TÜV Rheinland, de korábban aktív szerepet vállalt a Flextronics európai autóipari központtá válásában is. Palkovics László szerepe a tesztpálya magvalósulásában is meghatározó, mely azontúl, hogy a modern technológiai megoldások és a kutatások színtere, összekapcsolja egymással az innovációt, az oktatást, a kutatást és a fejlesztést is. Támogatásával jött létre a Széchenyi István Egyetem együttműködésével az egyetemi és vállalati kutatást és innovációt kiszolgáló Science Park, amely több területen a világ legmodernebb eszközeivel rendelkezik.

Miniszterként végzett lobbitevékenysége több területen is erőteljesen megmutatkozott. A Kovács Károly Városépítő Program keretében számos zalaegerszegi út és járda is megújult, a város történetének legnagyobb belterületi útfejlesztésében, a háromsávosra bővülő és kétirányúvá váló Kosztolányi utca átalakításában is oroszlánrészt vállalt, de ő indította el az M76-os út és a zalaszentiváni konténerterminál építésének folyamatát is.

Közreműködésével a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház Szívsebészeti Osztálya több, a legmodern műtéti beavatkozást is lehetővé tévő eszközzel gazdagodott, hiszen, hogy Palkovics Lászlót idézzük: „A high-tech iparral rendelkező városban elvárható, hogy az egészségügy is high-tech legyen.” Emellett az eddig egy mentőautóval rendelkező Koraszülöttmentő és Gyermekintenzív Alapítvány az Innovációs és Technológiai Minisztérium pályázati támogatása révén olyan koraszülöttmentő járművet vásárolhatott, amely egyszerre két ellátásra szoruló újszülöttet is szállíthat. Ő segített kiutat találni a Traumatológia Osztály nehéz helyzetéből, emellett a továbbfejlesztésében is intenzíven részt vett azzal, hogy a kórház a Pécsi Tudományegyetem kihelyezett tanszékévé vált ezen a területen.

A zalaegerszegi szakképzés korszerűsítése ezen belül a Ganz Ábrahám Technikum védelmi ipar szakképzési bázisává alakítása is összekapcsolódik személyével.

Az elmúlt időszakban a városban, olyan gazdasági, oktatási, képzési fejlesztések történtek, melyek Palkovics László nélkül nem valósulhattak meg. Nőtt a foglalkoztatottak száma, fejlődtek a helyi vállalkozások, további munkahelyek jöttek létre, az egyetemi képzés és a szakképzés feltételei jelentősen javultak.

Zalaegerszeg érdekében végzett példamutató tevékenységéért, mellyel elősegítette városunkat, 2023-ban Prof. Dr. Palkovics László Díszpolgári címben részesült.

 

Fotógaléria:

Videógaléria:

Zalaegerszeg Város Díszpolgára kitüntetés kapcsán készült életrajzi összeállítás:

Rövid összefoglaló a 2023-as Ünnepi Közgyűlésről:A „Zalaegerszegért Díj” kitüntetés alkalmából készült összeállítás: Prof. Dr. Palkovics László kinevezése:

Fischer György

(Siklós, 1956. november 5. – Nemesszentandrás, 2012. november 22.)

1956 november 5-én született Siklóson, tanulmányait a pécsi Művészeti Gimnáziumban, majd a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte. 1982-ben költözött Zalaegerszegre. A művész, alkotói tevékenysége mellett tanított is, az Ady Endre Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola művészeti tagozatának alapítói között is ott volt.

Számos egyéni kiállítása nyílt határainkon innen és túl, jellegzetes bronzból készült kisplasztikái több múzeum és képtár gyűjteményében is megtalálhatók. Kisebb méretű szobrain túl érméket és megbízásra portrékat, köztéri szobrokat, emlékműveket is alkotott, de grafikái sem voltak ismeretlenek a közönség előtt. Műveinek alapjául geometriai formák (körök, négyzetek, háromszögek) szolgáltak, ebből bontakoztak ki a sajátos arányrendszerrel megformált, groteszk szemléletű, nyújtott emberalakjai.

Nevéhez több köztéri szobor fűződik a megyeszékhelyen. Leghíresebb alkotása a Millennium téren álló Országépítő, amely Szent Istvánt ábrázolja, de a város egyik legegyedibb szobrát az Ivókutat is ő készítette. Művészetéért 2005-ben kapott Munkácsy-díjat.

Fischer György 2012. november 22.-én hunyt el. 2021-ben munkásságáért posztumusz Zalaegerszeg Díszpolgára kitüntetésben részesült.

 

 

Fotógaléria:

Videógaléria:

Zalaegerszeg Város Díszpolgára kitüntetés kapcsán készült életrajzi összeállítás:

60. születésnapja alkalmából „In memoriam” Fischer György munkásságát bemutató, visszatekintő kiállítás nyílt a Göcseji Múzeumban:

Mányoki Attila

(Zalaegerszeg, 1973. szeptember 3. –   )

Mányoki Attila magyar úszó, nyíltvízi hosszútáv úszó, aki elsőként úszta át hosszában a Balatont.
1973. szeptember 3-án született Zalaegerszegen.

Szülei vitték le a helyi uszodába, asztmája miatt orvosi tanácsra. 1980-tól már a helyi úszóklub tagja lett és medencés számokban versenyzett. 1989-ben egy Balatonfüred-Siófok verseny után tért át a nyíltvízi hosszútáv úszásra. 1991-től már nemzetközi viadalokon vett részt, 1992-től Budapesten készült tovább Tóth Csaba irányítása alatt. 1993-tól a világ számos pontján állt rajthoz Világ Kupa versenyeken, ahol 25-88 kilométereket kellett úsznia változó körülmények között. Utolsó Világ Kupa versenye 2004 szeptemberében volt az amerikai Atlantic City-ben. Ugyanebben az évben kapott díszpolgári címet a görögországi Koroni városában.

2004-től Nikos Gemelos, az Olympiacos Pireus vezetőedzője irányításával készül a versenyekre, akivel az első közös sikerük 2008-ban a Balaton hosszanti átúszása volt Balatonkenese és Keszthely között. A 79,6 km-es távot 25 óra és 32 perc alatt teljesítette.

2011-ben első magyarként, minden idők 3. legjobb idejével átúszta a Balti-tengert Németország és Dánia között, melyet addig csak kilencen tudtak sikeresen teljesíteni a világból. 2013. augusztus 20-án átúszta a „hosszútávúszás Everestjének” számító La Manche-csatornát. A 48 kilométeres távot a 15-16 fokos vízben 10 óra 48 perc alatt teljesítette, beállítva ezen táv magyar rekordját. E rekordon kívül pedig a 2013-as esztendő leggyorsabb férfi átúszója címet is elnyerte a La Manche-csatornán. A csatorna átúszásával pedig hivatalosan is elkezdte az Ocean’s Seven sorozatot, mely a világ 7 legnehezebb csatorna átúszását fogja össze. Az angliai-csatona átúszása után egy héttel már Görögországban 35 kilométeres távon remekelt, megszerezve ott is az első helyet.

A 2014-es esztendőben a világ egyik legnehezebb átúszásának nevezett japán Tsugaru-csatornát sikerült átúsznia, minden idők 2. legjobb idejével, ezzel teljesítve az Ocean’s Seven sorozat 2. állomását is. A Honshu és Hokkaido közötti 37 kilométeres távot 7 óra 29 perc alatt sikerült teljesíteni.

A 2015-es év nagyon sikeres év volt a sportoló számára, a legnagyobb kihívást és célt jelentő Molokai-, valamint Catalina-csatorna sikeres teljesítésével. A Molokai-csatorna átúszáshoz vezető út alatt 54 kilométert kellett úszni, melyet 12 óra 2 perc alatt sikerül teljesíteni, amely idővel sikerült megdöntenie az addigi világrekordot is.

Mányoki Attilát 2016. november 4-én a kaliforniai San Pedroban ünnepélyes keretek között iktatták be a Nemzetközi Marathon Úszók Hírességek Csarnokába. A floridai Fort Lauferdaleban található intézmény a 25 éves sportolói pályafutását díjazta a Tiszteletbeli Úszó kitüntetéssel.

2017 áprilisában az Ocean’s Seven sorozat 5. állomását teljesítette, amely elmondása szerint sportolói karrierjének az egyik legnehezebb úszása volt. Az Új-Zélandon található Cook-szoros 26 kilométeres távjának leküzdését zord körülmények között is sikerült teljesítenie. A déli-szigetről az északi-szigetre való átúszás 6 óra 57 perc 49 másodpercet vett igénybe.

 

2017-ben sportteljesítménye elismeréseként megkapta a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést.

2017 novemberében sikeresen átúszta a Gibraltári-szorost 4 óra 9 perc alatt a spanyolországi Tarifa partjától a marokkói Cires pontig. A marokkói állomás már a 6. volt az Ocean’s Seven sorozat teljesítésében.

2019 augusztusában következett az Ocean’s Seven sorozat utolsó állomása, amely a legnehezebbnek bizonyult az úszó számára. A szakasz teljesítését ugyanis erős köd, hullámok és medúzák nehezítették. Az Észak-Írország és Skócia közötti Északi-csatorna 40 kilométeres távját végül 12 óra 11 perc alatt teljesítette. A világon így 18. személyként teljesítve az Ocean’s Seven sorozatot is.

2019 novemberében mutatták be a róla és az utolsó állomás átúszásáról készült dokumentumfilmet, amely az Ocean’s Seven: Az északi pokol címet kapta.

2020-ban World Open Water Swimming Association jelölte a 2019-es Év Embere címre.

A zalaegerszegi sportember sikereit, példaértékű pályafutását, kitartását és emberi értékeit számos díj és elismerés dicséri:

• 2004 – Koroni város (Görögország) díszpolgára
• 2008 – Zalaegerszegért díj
• 2017 – Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetés
• 2020 – Zalaegerszeg Város Díszpolgára

2020-ban sportolói pályafutása és teljesítménye elismeréseként– a 2008-ban kapott Zalaegerszeg-díja mellé – megkapta a Város Díszpolgára címét is.

 

Fotógaléria:

Videógaléria:

Zalaegerszeg Város Díszpolgára kitüntetés kapcsán készült életrajzi összeállítás:

„Úszni vagy megúszni” címmel beszélgetés Mányoki Attilával:

Mányoki Attila bemutatóvideója az új uszodáról:

Dr. Kustos Lajos

(Kemenesmagasi, 1929. március 14. – Zalaegerszeg, 2009.november 24.)

Dr. Kustos Lajos 36 évesen lett a város első számú vezetője, és több mint 25 éven keresztül töltötte be ezt a tisztséget.

1929 március 14-én a Vas megyei Kemenesmagasi községben született, 1949-től dolgozott az építőiparban. 1952-65-ig – rövid megszakításokkal – a Zalaegerszegi Ruhagyár bérügyi osztályának vezetőjeként dolgozott.

1979-ben a Politikai Főiskola állami vezetéstan szakán végzett és ugyancsak itt lett 1982-ben a politikai tudományok egyetemi doktora. Német nyelvtudással bírt.

1965-90 között Zalaegerszeg Város Tanácsának elnökeként nagy szerepe volt Zalaegerszeg modernizálásában, korszerűsítésében, felemelkedésében. Tevékenységi idejének fontos dátuma volt 1969., amikor tíz városkörnyéki község városhoz csatolása, valamint a zalaegerszegi fedett fürdő üzembe helyezése is megtörtént.

1975. november 13-án Hild-érmet kapott Zalaegerszeg város építéséért.

Elismerés övezte azt a munkát, amelynek ideje alatt a város a maga 25.000 fős lélekszámából több mint 60.000 lakosságú várossá fejlődött, gyarapodott iparában, gazdaságában, intézményeiben, kultúrájában, illetve országos és nemzetközi kapcsolataiban.

Elnöksége ideje alatti kiemelkedő események:

– 1983-ban ünnepélyes keretek között átadták a Hevesi Sándor Színházat,

– 1985. március 7-én a „Szivárvány” kulturális vetélkedő zalaegerszegi győzelemmel zárult

– 1985-ben megünnepelték Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá nyilvánításának 100 éves évfordulóját.

Munkáját 1975-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával és a várossal együtt Hild János Emlékéremmel, 1978-ban a Zala Szolgálatáért Emlékérem arany fokozatával, 1985-ben Pro Urbe Zalaegerszegért, 1989-ben Zala Megye Tanács Alkotói Díj kitüntetéssel ismerték el.

Tanácselnöksége alatt tagja volt Zala Megye Tanácsának – megyei tanácstagként is Zalaegerszeg érdekeit képviselte -, a Minisztertanács Tanácsi Kollégiumának, a Magyar Urbanisztikai Társaság Elnökségének, valamint a VEAB Településpolitikai Bizottságának elnöke.

Dr. Kustos Lajos egykori tanácselnök 1990-ben vonult nyugállományba. Ezután is évekig aktívan részt vett a város közéletében, egyesületek, alapítványok munkáját segítve. 2009. november 24-én hunyt el.

Elnöki tevékenységével hozzájárult Zalaegerszeg városban a kultúra, művészet és a sport fejlődéséhez. Hosszú időn át kifejtett munkásságával elősegítette a város tekintélyének és jó hírnevének növelését.

A közgyűlés 2016-ban posztumusz díszpolgári címet adományozott dr. Kustos Lajosnak, egykori tanácselnöknek, a díjat özvegye, dr. Kustosné Simonffy Zsuzsanna vette át.

Videógaléria:

Pro-Urbe-díjas Kustos Lajos: