Megünnepelték a Magnetic áruház 25 éves jubileumát

Megünnepelték a Magnetic áruház 25 éves jubileumát. A családi vállalkozásként működő bevásárlóközpont ma már az andráshidai városrész meghatározó része. Álláspontjuk szerint a kereskedelemben történő változásokra, és kihívásokra folyamatosan reagálni kell.

A Magnetic Áruházak Kft.-t 1993-ban alapították, melynek részeként ez az üzlet 2001-ben nyitotta meg kapuit. A térségben azóta is jelentős foglalkoztatónak számít, miközben közösségformáló szerepe is van.

Naponta átlagosan 3000 ember fordul meg itt, akik a bevásárlás mellett több szolgáltatást is igénybe vehetnek. A dolgozók teljesítményével az önkormányzat különösen elégedett.

Az eseményen a város képviselői az áruház tulajdonosát több elismerésben részesítették. Ezt követően leleplezték Szabolcs Péter szobrát, amely ezentúl az ide betérőket fogadja.

K.-Sz.Sz./Sz.L.

Képgaléria

További hírek, aktualitások az Egerszegi Hírek oldalon olvashatók.

FIGYELEM! Jelentős időjárási változás érkezik – NARANCS RIASZTÁS!

RENDKÍVÜLI IDŐJÁRÁSI HELYZET – LAKOSSÁGI FELHÍVÁS

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS – FELKÉSZÜLÉS A VÁRHATÓ EXTRÉM TÉLI IDŐJÁRÁSRA

 

A meteorológiai előrejelzések szerint január 9-én, pénteken a reggeli/délelőtti órákban Zala
vármegyét jelentős mennyiségű ónos eső éri el, amely miatt az utak és járdák percek alatt rendkívül
csúszóssá, életveszélyessé válhatnak.
A hóeltakarításban, baleset megelőzésben érintett szervezetek felkészültek a veszélyek elhárítására,
folyamatosan együttműködnek azok csökkentése érdekében.
Kérjük Önöket, hogy az alábbi tájékoztatót olvassák el figyelmesen, és tartsák be a javasolt
óvintézkedéseket!

Fontos teendők:
– A kerti csapokat, vízórákat, külső vízvezetékeket megfelelően védjék a fagyás ellen.
– Készítsék elő a hólapátot, csúszásmentesítéshez szükséges eszközöket.
– Idős, egyedül élő családtagjainkra és szomszédainkra fokozottan figyeljünk a teljes jövő hét
során.
– Kérjük, hogy akinek tudomása van olyan lakosról, akinek támogatásra lehet szüksége, jelezze
az önkormányzatok felé.
– Az időjárás alakulását folyamatosan figyelemmel kísérjük, és szükség esetén további
tájékoztatást adunk.
– Vigyázzunk magunkra és egymásra – egy ilyen időszakban az összefogás a legfontosabb.
Mit tehetünk a balesetek elkerülése érdekében?
Az ónos eső az egyik legveszélyesebb időjárási jelenség, mivel a jégréteg sokszor láthatatlan („fekete
jég”). A kockázatok minimalizálása érdekében javaslom a következőket:
– Maradjanak otthon: Ha megtehetik, pénteken ne induljanak útnak sem autóval, sem
gyalogosan. Halasszák el a halasztható ügyintézéseket.
– Közlekedés autóval: Amennyiben az utazás elkerülhetetlen, csak tökéletes műszaki állapotú,
téli gumival felszerelt autóval induljanak el. Tartsanak a szokásosnál jóval nagyobb követési
távolságot, és kerüljék a hirtelen fékezést vagy kormányzást.
– Gyalogos közlekedés: Ha ki kell lépniük az utcára, viseljenek bordázott talpú, csúszásmentes
lábbelit. Lehetőleg kapaszkodjanak a korlátokba, és kerüljék a meredek lejtőket.
– Ingatlantulajdonosok felelőssége: Kérem az ingatlantulajdonosokat és a társasházkezelőket,
hogy a házuk előtti járdaszakaszt síkosságmentesítsék. Használjanak környezetbarát
anyagokat (például homokot, faforgácsot vagy kőzúzalékot).
– Vigyázzunk az idősekre: Kérem, hívják fel idős szomszédaikat, hozzátartozóikat! Segítsenek
nekik a bevásárlásban vagy a gyógyszerek beszerzésében, hogy nekik ne kelljen a veszélyes
utakra lépniük.

Segítségnyújtás és tájékozódás

Az önkormányzat és a közútkezelő munkatársai folyamatosan végzik az utak sózását és
síkosságmentesítését, azonban ilyen intenzitású időjárási körülmények között a beavatkozások hatása
nem feltétlenül érvényesül azonnal. Fontos: Ha balesetet észlelnek, vagy segítségre van szükségük,
hívják a 112-es segélyhívó számot!
Folyamatosan kísérjék figyelemmel a hivatalos katasztrófavédelmi tájékoztatókat és a helyi híreket.
Érdemes használni a katasztrófavédelem tájékoztató alkalmazását, a VÉSZ-t, amely ingyenesen
letölthető Android és iOS operációs rendszerű eszközökre egyaránt.
Az érvényben lévő meteorológiai riasztásokról a met.hu címen, az aktuális útviszonyokról pedig az
utinform.hu oldalon lehet tájékozódni.

Vigyázzanak magukra és egymásra!
Köszönjük együttműködésüket és felelős hozzáállásukat!

Zala Vármegyei Területi Védelmi
Bizottság

Dr. Marx Gyuláné

Dr. Marx Gyuláné, Dr. Bodó Erzsébet 1961. április 23-án született Budapesten.

Diplomáját a Semmelweis Ignác Orvostudományi Egyetem általános orvosi karán szerezte.

Férjét az egyetemi évek alatt, de nem az egyetemen, hanem egy közös kóruspróbán ismerte meg. A házasságkötésüket követően egy évet dolgozott a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház Szemészeti Osztályán, majd 15 esztendőn keresztül, 8 gyermek édesanyjaként életét elsősorban a gyermekek nevelésének és a családnak szentelte.

2004-ben kérték fel a Notre Dame Női Kanonok- és Tanítórend Miasszonyunk Időskorúak Otthona vezetésére, amely feladatot örömmel vállalta, azóta pedig a Gondviselés Házának intézményvezetője. Lelkiismeretes munkája mellett a közel egy évtized alatt számos szociális szakképzésben is részt vett.

Az idősek mellett a gyermekek, a családok is közel állnak a szívéhez, hiszen tevékenyen részt vett a zalaegerszegi Családfesztiválok szervezésében.

Közéleti tevékenysége, odaadó munkája elismeréseként dr. Marx Gyuláné 1997-ben és 2013-ban is Zalaegerszegért díjban részesült.

 

Képgaléria:

Videógaléria:

Pék József

1927. november 26-án született.
1940-ben érettségizett Nagykanizsán a piarista gimnáziumban és szinte azonnal a palini körjegyzőségre került, mint közigazgatási gyakornok.
Szombathelyen, 1943-ban szerzett jegyzői oklevelet és ezt követően kinevezték a szepetneki körjegyzőség segédjegyzőjének.

Részt vett a II. világháborúban, amerikai, majd francia hadifogságba került. 1945 szeptemberében francia nyelvismerete és a fogságban keletkezett betegsége révén egyénileg szabadult a hadifogságból.
Miután a szülői házban testileg és lelkileg felépült, szolgálatra jelentkezett, újra munkába állt. 1950 és 1954 között a Zalaegerszegi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára volt.

Mindenért ő volt a felelős egy kusza, kiforratlan, politikailag nehezen kezelhető világban, ahol rendkívül erős volt a személyeskedés is, illetve egymás figyelése, de Zalaegerszeg városnak működnie kellett, az élet feltételeinek biztosításával.
Pék József párton kívüli volt, csak szakmai kérdésekkel foglalkozott. Amikor Szabó János vb. elnököt, aki bízott benne, félre állították, érezte, megváltozott körülötte a levegő.
Tisztségétől megfosztották és elbocsátották állásából, ezután került egy megyei vállalathoz, ott dolgozott 1957-es letartóztatásig.

Bár volt lehetősége külföldre menni, de Magyarországot semmilyen körülmények között nem kívánta elhagyni.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején először a városi, majd a megyei forradalmi tanács titkárává választották. A forradalomban betöltött szerepéért első fokon 7, másodfokon 5 évi börtönre ítélték. Végül 3 év után szabadult a budapesti Kozma utcai börtönből.

Ezek után nehezen kapott munkát, a közúti építőipari vállalatnál lesz segédmunkás, majd 1963-ban raktáros, de még ott is szemmel tartották.
Később vállalati beszerző lehetett, majd 1981-ben, mint anyaggazdász ment nyugdíjba, de 1985-ig ott dolgozott a vállalatnál.
Örült a rendszerváltozásnak, bízott a demokratikus átalakulásban, hiszen maga is egész életében a demokratikus jogokért küzdött.

1991-ben őt is rehabilitálták, Zalaegerszeg város közgyűlésének is állandó meghívottja lett.
Évekig, amíg az egészsége engedte személyesen is figyelemmel kísérte az önkormányzat munkáját.

Tagja volt a KÉSZ, a POFOSZ és az ’56-os Szövetség városi szervezeteinek is.
1994-től a Zala Megyei Választási Bizottság választott tagja volt. A választások tisztaságára, törvényességére figyelt társaival együtt. Bár Zalában mindig is a legnagyobb rendben mentek a dolgok, nem történt visszaélés, a jogszabályokat mindenki betartotta. A választási bizottság döntéseit, esetleges észrevételeit elfogadták a pártok is.

Pék József egész életében csak az embert nézte, nem azt, ki milyen párthoz tartozik. Az volt számára a fontos, hogy akivel együtt dolgozik, az tisztességes, becsületes, szókimondó ember-e, aki szeret dolgozni. Olyan időkben kellett helyt állnia és jegyzői munkát végeznie, amit ma már el sem tudunk képzelni.

Pék József a rendszerváltozás óta sok-sok kitüntetés és elismerés büszke tulajdonosa.
A belügyminiszter 1991-ben címzetes belügyminisztériumi főtanácsosi címet adományozott neki. 1992. január 20-án Zala megye címerével tüntették ki.
1994. április 2-án a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetés birtokosa lett.

1996-ban a városi közgyűlés Zalaegerszegért-díj elismerésben, 2001-ben pedig Díszpolgári címben részesítette.

Dr. Lepsényi Imre

1937. október 23-án született a Somogy vármegyei Vízváron.
Apja a 2. világháború áldozata lett így félárván nevelte fel édesanyja.

1948-ban költözött Zalaegerszegre. Általános iskolai tanulmányait a Jókai iskolában, a középiskolát a Teleki Blanka tanítóképzőben végezte kitűnő eredménnyel.

1956. szeptemberében került a Pécsi Állami Pedagógiai Főiskola magyar történelem szakára, és szerzett általános iskolai tanári oklevelet.
1967-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karán középiskolai tanári diplomát szerzett, majd 1980. január 21-én ugyanott Bölcsészettudományi doktorrá avatták.

1963-ban kötött házasságot, melyből 2 gyermeke született.

Tanári pályáját végig Zalaegerszegen végezte. Első munkahelye a Petőfi Sándor Általános Iskola volt, ahol 4 évig tanított, majd a Pécsi Tudományegyetem Tanárképző Főiskola Zalaegerszegi tagozatának tanulmányi vezetője lett.
1964-ben került a Csány László Közgazdasági Szakközépiskolába, ahol tanárként, majd igazgatóhelyettesként dolgozott.
1973-ban az akkor alakuló Pályaválasztási Tanácsadó Intézethez nevezték ki igazgatónak.
Tíz év múlva visszakerült a Közgazdasági Szakközépiskolába tanárnak, majd szakmai életútja befejezéseként 6 évre az iskola igazgatójának nevezték ki.

 

 

Kitüntetések:
1975 – Az oktatásügy kiváló dolgozója
1987 – Kiváló pedagógus
1994 – Zalai pedagógus díj
1994 –  Zalaegerszegért díj
2023 – Pro Urbe díj

1997-ben 40 év szolgálati idő után vonult nyugállományba.
2009. július 6-án kapta meg diplomaszerzésének 50 éves jubileuma alkalmából a Pécsi Tudományegyetemtől az Arany Oklevelet.

2023-ban Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közgyűlése Pro-Urbe kitüntetésben részesítette.

Képgaléria:

Videógaléria:

Összefoglaló kisfilm a díjátadóról:

Dr. Hóbor Erzsébet

(Zalaegerszeg, 1949. február 10. – )

Egyetemi tanulmányainak idejét leszámítva szülővárosában él és itt is dolgozott.

A Ságvári Endre /ma Kölcsey Ferenc/ Gimnázium német-orosz nyelvi tagozatos osztályában érettségizett 1967-ben, majd a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát 1972-ben.

Ebben az évben kötött máig tartó házasságot Horváth Gáborral, aki a Zalaegerszegi Ruhagyárban volt műszaki könyvtáros és idegen nyelvű /német, angol/ fordító.
Két gyermekük született, Gábor 1977-ben, Péter 1980-ban.

Első munkahelye a Zalaegerszegi Városi-Járási Ügyészség volt, ahol fogalmazóként kezdte, majd a bírói-ügyészi szakvizsga letétele után a Zala Megyei Főügyészségen általános felügyeleti ügyészként folytatta munkáját.

Ezt követte 1980. szeptemberétől a Zalaegerszegi Városi Tanács titkárságvezető-helyettesi, majd vezetői, aztán a Zala Megyei Tanács Szervezési és Jogi Osztályán osztályvezető-helyettesi feladatot látott el.

A rendszerváltást követően 1991 februárjától a Fejér-Veszprém- Zala Megyei Köztársasági Megbízott megyei hivatalvezetője volt, majd a Zala

Megyei Közigazgatási Hivatalt vezette nyugdíjazásáig, közel 15 évig.

Főállású hivatása mellett szabad idejében túlnyomóan szeretetszolgálati munkát végzett. Városunkban 1992-ben megalapította a Máltai Szeretetszolgálat ma is működő városi csoportját, amelyet 8 évig vezetett. Tizenhárom évig volt az Egyházmegyei /Zala és Vas megyék/ Caritas Alapítvány elnöke, az akkor működő 89 Caritas csoport és több intézmény munkájának irányítója.

Részese volt az országosan egyedüliként megszervezett Első Magyar-Dán Termelőiskolai Alapítvány létrehozásának annak érdekében,  hogy az élet perifériájára sodródott, „normál” iskolatípusba  nem illeszkedő fiatalok általános iskolai végzettséget és szakmát szerezhessenek. Több mint 25 évig volt az alapítvány kuratóriumi elnöke, majd tagja.

Ezek mellett még tagként segítette a mozgássérültek megyei egyesületének munkáját.

Öt évig volt a Mária Magdolna Plébániatemplom képviselőtestületi tagja, és a gazdasági bizottság elnöke.

Több évig munkálkodott városunk Millecentenáriumi Bizottságában is.

A testvérvárosi kapcsolatok – városlakók és intézmények közötti – aktív ápolása érdekében többekkel megalapította a Zalaegerszeg-Marosvásárhely Baráti Társaság Egyesületet, melynek 5 évig volt az elnöke.

Már díszpolgárként állt annak a mozgalomnak az élére, melynek kezdeményezése nyomán a megyei kórház felvette a Szent Rafael nevet, és a kórházban kápolna létesült.

Hivatali és közéleti munkáját több kitüntetéssel ismerték el. Megkapta a Pro Urbe Hévíz kitüntetést, a Zalakarosért díjat, a Zalaegerszegért kitüntető címet.
Pusztaederics község díszpolgárának választotta.
A Zala Megyei Önkormányzat a Megye Közigazgatásáért díjban részesítette, országosan pedig a Magyar Közigazgatásért díjban részesült.
Elnyerte a Magyar Honvédelemért Emlékérmet, majd a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjét, s végezetül a Magyar Érdemrend Középkeresztjét.

Hivatali ideje alatt Orbán Viktor, akkori miniszterelnök kormányzati főtisztviselőnek nevezte ki.

Mindezen érdemek elismeréséül 2005-ben megkapta Zalaegerszeg város díszpolgára kitüntető címét.

Fotógaléria

Videógaléria

Beszélgetés dr. Hóbor Erzsébettel az állami kitüntetése alkalmából:
Állami elismerésben részesültek köszöntése:

Dr. Szalczer Lajos

1992 május 1. óta osztályvezető főorvosa a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház Szemészeti Osztályának. Munkájának sikerességét mi sem tükrözi jobban, hogy minden évben növekedett a lencsebeültetéssel elvégzett szemmegnyitó műtétek száma.

1993 január óta a legújabb műtéti technikát vezette be a szürke hályogműtétnél, melynek lényege a 3,2 mm-es seben végzett lencsemag eltávolítás, és az ezen a kis seben történő összehajtható műlencse implantáció. Ezzel a technikával 1997-ben az országban a legtöbb műtétet végezte dr. Szalczer Lajos, mellyel az ápolási idő három napra lerövidült. Ennek elismeréséül a Magyar Műlencse Implantációs és Refraktív Sebészeti Társaság (SHIOL) Keszthelyi Kongresszusa diplomával jutalmazta őt.

1992-től beindultak a zöldhályog ellenes műtétek, 1994-ben pedig a szaruhártya átültetés – utóbbiból évente 10-15 ilyen műtétet végez. Ezek mikro sebészeti műtétek, amelyet a főorvos honosított meg Zalaegerszegen.

Műtéti munkája mellett gyakran tartózkodik külföldön, előadásokat tart, kongresszusokon vesz részt, melynek során négy amerikai, és több németországi, franciaországi és svédországi tanulmányúton vett részt.

1997-ben az Amerikai Szemészeti Akadémia Nemzetközi Szekciójának tagjává választották.

1998-ban a SHIOL vezetőségi tagja lett.

1995-től a Magyar Orvosi Kamara Zala Megyei Szervezetének alelnöke.

Kezdeményezésére és szervezésében a Rendelőintézet földszintjén megalakult a Kandikó Optika Kontaktlencse és Szemüveg Szalon. Ez az első kontaktlencse labor Zalaegerszegen, ahol a betegek TB támogatással is kaphattak kontaktlencsét.

A Zala Vármegyei betegellátás színvonalának emelésére létrehozta a Zalai Szemészeti Alapítványt, melynek kuratóriumi elnöke. A pályázati pénzekből a szemészeti ellátáshoz szükséges eszközök, műszerek beszerzése mellett az orvosok továbbképzésére, a betegek felvilágosítását segítő anyagokra, nyomtatványokra is jutott.

1998-ban a Zala Megyei Közgyűlés Egészségügyi Bizottságának külső tagjává választották.

1999 március 18-án a Magyar Műlencse Implantációs és Refraktív Sebészeti Társaság 10. Kongresszusán élő közvetítést adtak a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház Szemészeti műtőjéből. Magyarországon ez az első ilyen rendezvény, melynek Zalaegerszeg város adott otthont.

Dr. Szalczer Lajos az ország több városában (Kecskeméten, Dunaújvárosban, Ajkán, Kisvárdán) bemutató műtétekkel oktatja a szürke hályogműtétek során alkalmazott legújabb technikát. 1999-ben Zalaegerszegért díjat kapott.

Szakmai munkásságáért Zalaegerszeg Város Díszpolgára kitüntető címmel jutalmazták.

Budaházi Tibor

Budaházi Tibor 1954. február 1-jén született az erdélyi Kőszegremetén. Középfokú tanulmányait a szatmárnémeti Képzőművészeti Gimnáziumban végezte, majd Magyarországra telepedése után a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz szakán szerzett diplomát.

1986 óta Zalaegerszegen él, nyugdíjba vonulásáig a Mindszenty József Általános Iskola és Gimnázium művésztanára volt.

1976 óta kiállító művész, városunk mellett munkáival többek közt Székesfehérváron, Győrben, Nagykanizsán, Budapesten, Sopronban, Kecskeméten, Pakson, Szombathelyen, Hajdúböszörményben és Szegeden is bemutatkozott.

 

Emellett külföldi országokba, úgy mint Hollandiába, Ausztriába, Németországba és Szlovéniába is elvitte Zalaegerszeg jó hírét.

Elvont festészetét főként a konstruktív kompozíció jellemzi, nagyon gyakran használ egyszerű síkidomokat (kör, négyzet, háromszög) képelemként, olykor más anyagból ragasztva. Kollázsai azonban nem talált, hanem csinált felületekből készülnek. Egyszerű, szinte motívumszegény képein a szín fokozott jelentőségre tesz szert, noha koloritja nem élénk, de tónusainak skálája széles. Sokszorosított grafikáin a felületek gondos megmunkálásával ér el fakturális hatásokat.

Több ezer képe közül jó néhány gazdagítja a Göcseji Múzeum, a győri Rómer Flóris Múzeum, a németalföldi Hengelo Városi Gyűjteménye, a lendvai Múzeum-Galéria, a maribori Városi Gyűjtemény, a németországi Finnentrop Városi Gyűjteménye vagy éppen a lodzi Kisgrafikai Gyűjtemény anyagát.

Főként a keresztény értékrendre épülő, ennek hagyományából, illetvenemzeti történelmünk eseményeiből táplálkozó művészete meghatározó értéke nemcsak városunknak, de az egyetemes magyar kortárs szakrális festészetnek is. Ennek maradandó emléke, hogy 2000-ben, Mindszenty József halálának negyedszázados évfordulója és a Millennium tiszteletére elkészítette a Zárdakápolna négy ólomüvegablakát, rajta Szent Ágoston, Le Clerc Alexia, Árpád-házi Szent Erzsébet és a néhai esztergomi érsek, hercegprímás képeivel.

Inspirációja nyomán számos tanítványa választotta a művészeti pályát, sőt ő segítette a tehetséges gyermekművész, Vollein Ferenc pályájának indulását is.

Budaházi Tibor több rangos szakmai elismerés, köztük a Vajda Lajos-díj birtokosa, 2013-ban pedig elnyerte a térség alkotóit bemutató III. Ars Pannonica Nemzetközi Képzőművészeti Biennálé festészeti díját.

2000-ben munkáját a közgyűlés Zalaegerszegért díjjal jutalmazta.

2014-ben a város kultúráját is gazdagító keresztény-nemzeti hagyományokra épülő, kiemelkedő alkotói pályája és művésztanári munkája elismeréseként Pro Urbe kitüntetésben részesült a festőművész.

2021. március 15-én – a kiemelkedő képzőművészeti tevékenység elismerésére adható legmagasabb magyar állami kitüntetésben, – Munkácsy Mihály-díjban részesült.

      

      

      

      
      

Dr. Alotti Nasri

(Damaszkusz, 1958. –

Dr. Alotti Nasri Jordániába emigrált palesztin családból származik, Magyarországra orvostanhallgatóként került.

A budapesti orvostudományi egyetemen végzett 1990-ben. A szívsebészet érdekelte és így került kapcsolatba 1991-ben Dr. Papp Lajos professzorral, aki 1994-ben hívta Zalaegerszegre, az újonnan létrejött szívsebészetre dolgozni. A professzor távozását követően 1998-ban Dr. Alotti Nasri lett a szívsebészeti osztály osztályvezető főorvosa.

A  Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Kara Szívsebészeti Tanszékén is tanít, ahol angol nyelven is vezet szemináriumokat, illetve folytat tantermi oktatást. A zalaegerszegi szívsebészeti osztályon Dr. Alotti Nasri több mint 4000 életmentő műtétet végzett el.

Dr. Alotti Nasri rendszeresen publikál szakfolyóiratokban és tart előadásokat szakmai fórumokon, és ismeretterjesztési céllal egyesületek, betegklubok meghívására is.

2001-ben védte meg PhD értekezését. 2004-ben az egyetem tanári testülete címzetes egyetemi docensi címet adományozott részére.

Dr. Alotti Nasri négy nyelven beszél; arabul, magyarul, angolul és németül, felesége magyar. Szívesen kirándul, túrázik, támogat egyesületeket, kulturális programokat. Jelentős összeggel támogatta a Zrínyi Miklós Gimnázium épületének homlokzatára alkotott allegorikus szobrok elkészítését.

A város, a megye, de még a környező megyék közössége előtt Dr. Alotti Nasri nagyra becsült ember, volt betegei szeretettel emlékeznek rá.

Dr. Alotti Nasri 2002-ben Zalaegerszegért díjat kapott, 2005-ben pedig elnyerte az Év Zalai Embere Díjat.

Dr. Alotti Nasri munkássága, oktatói, tudományos tevékenysége, színes egyénisége miatt 2015-ben Zalaegerszeg Város Díszpolgára kitüntető címben részesült.

 

Fotógaléria:

Videógaléria: