Vajda József

Vajda József 1920. január 3-án született Mosonban.

Édesapja, Vajda József kiskereskedő, édesanyja, Luka Anna háztartásbeli volt. Négyen voltak testvérek.
Öt évig járt az elemi iskolába Várdombra, már fiatalon tanítónak készült.
Az elemi iskola után a magyaróvári piarista gimnáziumba került. A gimnázium után a pápai állami fiú tanítóképző intézetbe jelentkezett, ahol az éneket Hatvani János tanította, tőle tanulta meg a szolmizálást és a lapról olvasást is.

1936-ban nagyszülei Pápára költöztek a nagynénjéhez, és őt is odavették magukhoz.
1938-ban Szent István halálának 900. évfordulójára a tanítóképző előadta Sík Sándor: István király című drámáját, amelyben ő is szerepelt regősként. A regölést egy osztálytársától tanulta meg, aki galamboki volt, hiszen Galambokon élt még a regölés, mint népszokás. Ez volt első találkozása a népzenével.
Az 1939-40-es tanévben már próbálkozott a zeneszerzéssel. Ballagásra írt egy dalt, amelyet elő is adtak. A Ballagási nótáit és néhány magyar nótát elküldött a Magyar Zenealbum 1940. évi országos pályázatára. Októberben kapta meg az értesítését, hogy a pályázaton a Ballagási nótát III/b. (nagy ezüstérem) díjjal tüntették ki, majd 1941. januárjában meg is jelent.

Időközben kántortanítói oklevelet szerzett, majd Zalanémetfaluba került kántortanítónak.

1941-ben menyasszonyával, Etelkával Lickóvadamosra pályáztak, meg is nyerték. Itt csak egy hónapig tanított, vasárnaponként pedig Gellénházán kántorizált.

1941. október 11-én vonult be Zalaegerszegre katonai szolgálatra. 1944. júniusában ment ki a frontra. 1945. január 22-én Krasznahorka és Rozsnyó között a lövészárokban egy becsapódó akna elroncsolta a bal lábszárát, melyet Koháriházán, a kórházban amputáltak.
Áprilistól az amerikaiak ostromolták Passaut. Májusban elfoglalták, és a magyarok előjöhettek az óvóhelyekről. Itt, a fogság alatt is minden nap muzsikált, komponált. Kórust alapított az ápolónőkből és a sebesültekből. Többszólamú egyházi műveket, háromszólamú férfikari műveket, vegyeskari műveket tanított. Októberben a többi sebesülttel együtt hazautaztak a kórházvonattal Magyarországra. A csonk sajnos nem gyógyult be, így 1946-ben a bal lábát térd felett újból csonkolták.

1946. szeptemberétől a felső tagozatot tanította Csáfordon, ahol megalakították a Kalászt és a Kalotot.
Fülöp István, a Zalai Táj- és Népkutató Munkaközösség vezetője buzdította először néprajzi anyaggyűjtésére (népszokások, a falu földrajzi neveinek összeírása, azok kutatása). Majd 1947-ben a népdalok gyűjtésére is felkérte. 1947 pünkösdjén gyűjtötte az első népdalokat Alsóhegyen, Kiglics Mátyástól.

1947. augusztus 26-án megszületett harmadik gyermeke, József, későbbi fagottművész.

A csáfordi iskolában vezető tanári beosztást kapott. 1948-49-ben kezdte el a község halámeveinek gyűjtését. A falu történetét is megpróbálta felkutatni.

1950-ben áthelyezték Novára. 1951. szeptemberétől éneket is tanított, iskolai énekkart szervezett, majd nekifogott a népdalgyűjtésnek, illetve a tanulóknak népdalgyűjtési versenyt szervezett. Az így kapott szövegek alapján ment el a családokhoz, és jegyezte le hallás után a népdalokat, hiszen magnó akkoriban még nem volt. Az összegyűjtött dalok kottáját Fülöp István továbbította a Néprajzi Múzeumba. A tetszetősebb népdalokból feldolgozásokat (biciniumokat) is készített.

1952. januárjában megbízólevelet kapott a Zala megyei Tanács Népművelési Osztályától néprajzi munka végzésére.
Közben 1952. júliusában és augusztusában karnagyképző tanfolyamot végzett Alsógödön.

1952. december 16-án a megyei Kodály-ünnepségen a novai iskolai kórus remekül szerepelt. Ennek hatására vetették fel, hogy próbáljon meg egy népi együttest szervezni Nován, amely a község valamely látványos népszokását vinné színpadra, ezért lakodalmas szokások és dalok gyűjtésébe fogott. Ezekből az első bemutatkozás 1953. januárjában volt, hatalmas sikerrel. Júniusban a tanévzáró hangversenyre dr. Kerényi György és Kertész Gyula, a MTA Népzenekutató csoportjának két munkatársa is eljött.

1952. július 15-én megbízást kapott az MTA Magyar Népzene Tára szerkesztőségétől, hogy végezzen gyűjtést Nován és környékén párosító dalok és kosarazó játék témakörben.
Még ebben az évben az Országos Néprajzi Gyűjtőpályázatra a Novai bellehemest és 50 novai népdalt küldött be, amelyekkel első helyezést ért el.

1954-ben és 1956-ban megkapta „Az oktatás kiváló dolgozója” kitüntetést.

1957 őszén alakult a Zala megyei pedagógus művészegyüttes, amelyet Pungor Antal vezetett.

Vannay János zeneszerző a Józsi bácsi által gyűjtött anyagból válogatott népdalokat, és azokból készített kórusművet.
A IV. Országos Néprajzi Gyűjtőpályázaton Babos néni népdalkincse című anyaga 2. díjat nyert.

1958. márciusában rádiófelvétel készült „Egy népdalgyűjtő útinaplója” címmel.
1959-ben jelent meg a Megyei Művelődési osztály megbízásából összeállított kiadvány a „Cserta partján címmel”, amelyben 136 göcseji népdal szerepel.

Dalostalálkozókat szervezett, illetve több hasonló rendezvényre elvitte műsorát „Göcsejről jöttünk címmel”, amely Göcsej népköltészetét és népszokásait mutatta be.

Időközben a zalaegerszegi Liszt Ferenc zenei tagozatos általános igazgatói teendőinek ellátásával bízták meg, de a népzenegyűjtést Zalaegerszegen is folytatta.
Továbbá a megalakult pávakörök munkáját segítette dalcsokor-összeállításaival.

1972-ben a Magyar Rádió Mondókák és gyermekjátékok című munkáját dicséretében részesítette.

1973-ban megismerkedett Badacsonyi Lajossal, aki rengeteg népdalt énekelt neki – később az életútját is megírta „Fekete föld termi a jó búzát címmel”, amelyben az életpálya mellett Badacsonyi Lajos népdalkincsét is ismerteti.

Ugyanebben az évben a „Summásdalok” című pályamunkája is díjat nyert. Szeptemberben megjelent „A zalai zöld erdőben” című népdalgyűjteménye.
A Rádió felkérésére elkészítette a „Kivirágzott a diófa” – mondókák és gyermekjátékok Zala megyéből című munkáját.
1975-ben „Nótafaiskola” címmel felvételt készített a Rádió a Liszt Ferenc Altalános Iskola népzenei csoportjáról. 1977-ben rádiófelvétel készült Daloló, muzsikáló tájak: Göcsej, Egy zalai nótafa: Badacsonyi Lajos, illetve Három göcseji nótafa címmel.

1979-ben „Kiváló népművelő” kitüntetést kapott a Parlamentben.

A Zala megyei Idegenforgalmi Hivatal megbízásából „Göcseji lakodalmas” címmel egy 4 órás játékot állított össze.
1980-ban megjelent harmadik 333 népdalt magában foglaló népdalkiadványa „Hallottad-e hírét Zalaegerszegnek?” címmel.
Még ebben az évben megkapta a Pedagógus szolgálati emlékérmet.

1983-ban a Rádió felkérte a „Szólj, szólj sípom” című műsor készítésére (népdalok, játékok Kandikó-kömyékről, Nováról. Észak-Göcsejről és Zalakomárról).
1985-ben a televízióban bemutatták a „Daloló, muzsikáló tájak” című műsorát.
1987-ben öszszeállította a „Zalai népi mondókák és gyermekjátékok” című gyűjteményét.
1988. május 28-án „Szép Zalában születtem” címmel kiadták hanglemezét.

1988. április 18-án Zalaegerszeg városától „Pro Urbe Zalaegerszeg” kitüntetést kapott. Novemberben megjelent „Új holdfényes nap” című kiadványa, mely gyermekjátékokat és mondókákat tartalmaz.
1988. augusztus 18-án Megyei Alkotói díjjal tüntették ki.
1988. márciusában megjelent az „Édesanyám rózsafája” című könyve, amely 40 népdalcsokrot tartalmaz.

1988. május 13-án „Zalaegerszeg díszpolgára” kitüntetést kapott.

Az 1980-90-es években sem hagyott fel népművelői munkájával, rendületlenül segítette a pávakörök fejlődését, népzenei ismertetőket tartott, táborokba járt mesélni a népzenéről, népszokásokról, a Zenetudományi Intézet tanácskozásain is rendszeresen részt vett.
Népdalköri találkozókra hívták előadónak – volt, hogy ő maga is énekelt saját gyűjtésű  népdalokat. Óvodák, iskolák is rendszeresen hívták rendhagyó népzenei órát tartani.
Emellett továbbképzéseket tartott népzenei együttesek és citerazenekar-vezetők számára. Rengeteg folklór-rendezvényen vett részt zsűriként és nézőkánt egyaránt.
Zala megye népzenei szakbizottságának vezetőjének is megválasztották.

1998-ban hunyt el.A sírban nyugszik a tanárember felesége is. A síremlék védett.
A Kossuth-díjas Németh János domborművet készített sírjára, a rá jellemző anyagból és stílusban.
Göcseji harang, virágok, gondoskodó kezek és hangjegyek is találhatóak a nagy mészkőbe illesztett alkotáson.

1989-ben megalakult a Vajda József Népdalkör, amely a neves népdalgyűjtő munkásságát igyekszik ápolni és tovább örökíteni.

Dr. Németh József

Szombathelyen járt gimnáziumba, először a Premontrei, majd a Nagy Lajos Gimnáziumban folytatta tanulmányait.
Tanári oklevelet 1956-ban szerzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán.

Pályáját a zalaegerszegi Petőfi Sándor Általános Iskolában kezdte, ahol 1956 és 1957 között tanított. Ezt követően – 3 éven át – a Zrínyi Miklós Gimnázium munkatársa volt. Tizenkét évet töltött el a Zala Megyei Tanács Művelődési Osztályán, onnan került a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságára, ahol 20 éven át, 1992-es nyugdíjba vonulásáig igazgatóként vezette az intézményt.

Komoly érdemei voltak a Göcseji Falumúzeum életre hívásában, valamint a Göcseji Múzeum jelenlegi, Batthyány úti épületének kialakításában.
Igazgatói munkája mellett elkezdte gyűjteni a megye még feldolgozatlan irodalmi hagyományait és fontos műemlékeit.
Nagy szerepe volt a múzeum gyűjteményének, valamint szakmai és tudományos tevékenységének bővítésében.
Neki köszönhető a múzeum máig meghatározó, 4 alappillérre támaszkodó gyűjteményi struktúrájának kialakítása, ami magában foglalja a régészet, néprajz, helytörténet, és a művészettörténet pilléreket.

Széles körű tájékozottsággal és kiváló memóriával bíró szakember volt, kutatásai, publikációi, előadásai a zalai művelődéstörténet szinte teljes spektrumát átfogták. Pályatársainak, fiatalabb munkatársainak mindig kész volt segíteni, és ehhez soha nem mulasztotta el a bátorító, erőt adó biztatásait is hozzáfűzni. Emlékét kegyelettel megőrizzük.

Helytörténeti kutatásai is hiánypótlóak, számos tanulmány és könyv szerzője.
Ő írta többek között az 1975-ben megjelent Zala Megye Műemlékei kötetet, majd az Egerszegi örökség című könyvet, ami Zalaegerszeg védett épületeit, köztéri alkotásait, emlékműveit és természeti értékeit gyűjti csokorba.

Dr. Németh József a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT), valamint a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, elnökségi, vezetőségi tagja volt.
Dr. Németh József maradandót alkotott a város kulturális, irodalomtörténeti és közgyűjteményi életében, helytörténeti kutatásai és művei hiánypótló tudáshoz juttatják az olvasót.

Fontos szereplője volt a helyi közéletnek, korrekt személyiségére szeretettel emlékezünk.
Zala Megyei Önkormányzata 1991-ben Alkotói díjjal ismerte el munkásságát.
1994-ben átvehette a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetését, 2000-ben pedig Zalaegerszeg díszpolgárává választották.

Hosszú, türelemmel viselt betegség után 89 éves korában, 2023 áprilisában hunyt el.

Farkas Imre

1934. április 13-án született Zalaegerszegen. Édesapja hentes és mészáros iparos volt, az ő műhelyében alakult meg és kezdte el tevékenységét 1950-ben a Húsipari Vállalat.
Farkas Imre életútja összeforrt Zalaegerszeggel és az ország egyik legnagyobb húsfeldolgozó és élelmiszer-előállító gyárával: a ZALAHÚS Részvénytársasággal, illetve annak jogelődeivel.

A négy polgári elvégzése után szinte természetes volt, hogy a húsipari szakmát választja, hiszen kisgyermek kora óta ebben élt, magába szívta a szakma szeretetét.
A húsipari szakmunkás-bizonyítvány birtokában, kezdetben édesapja felügyeletével annak műhelyében dolgozott majd az államosítást követően a Zalaegerszegi Húsipari Vállalat dolgozója lett. Szakmunkásként a vágástól a feldolgozásig, minden munkafolyamatot megismert, 1960-ig dolgozott fizikai szakmunkásként.
Időközben minőségellenőri feladatokkal bízták meg és hamarosan a vállalat műszaki vezetője lett. Az egyre felelősségteljesebb munkavégzés mellett beiratkozott a Közgazdasági Technikumba, melyet eredményesen elvégzett.

1964-ben főmérnöki megbízást kapott, majd a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolán üzemmérnöki képesítést szerzett.
Óriási szakmai siker és elismerés volt számára, amikor 1977-ben a vállalat igazgatójává nevezték ki. Irányítása alatt a vállalat a város és a megye egyik legnagyobb foglalkoztatójává nőtte ki magát, és fejlődött korszerű, az egész országban és Európában is ismert nagyüzemmé. 1990-ben nevezték ki a vállalat vezérigazgatójává, majd az 1991-től a részvénytársasággá alakulástól ügyvezető vezérigazgató, 1993-tól a társaság elnök-vezérigazgatója.
Mindig az általa irányított cég, és azon túl a magyar húsipar fejlesztését, versenyképességét, színvonalas, gazdaságos és eredményes működését tekintette életcéljának és egyben hivatásának. Termékeivel ez a cég lépte át először a megyehatárt, lehetőséget kért és kapott Budapest élelmiszer ellátásában.

Az ő vezetése alatt itt valósult meg először a vér- és bőrkefeldolgozás és hasznosítás. Nevéhez fűződik a vér- és melléktermék humán célú felhasználásának, valamint a sertéstüdő hasznosíthatóságának kidolgozása. E technológiák szabadalmi oltalom alatt állnak.

Irányításával és tevékeny közreműködésével született meg a ZALAHÚS hírnevét megalapozó Zala felvágott és a közismert és országszerte keresett Piknik sonka. Szakértelmének és kreativitásának köszönhető a zalai szárazáruk (Zalai paprikás és csemege) kifejlesztése.
Több évtizedes pályafutása során társadalmi és szakmai szervezetek sokaságánál töltött be vezető funkciókat. 12 évig volt az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke, 10 évig a Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, leköszönése után pedig megkapta az örökös tiszteletbeli elnöki címet.

A vállalatnál eltöltött több mint 5 évtized alatt, a legkülönfélébb kitüntetésekkel ismerték el mind a Zalahús, mind Farkas Imre úr tevékenységét. Ezek közül is kiemelkedik az 1990-ben kapott Magyar Köztársaság Csillagrendje, de büszkeségnek ad okot a 2000-ben Zalaegerszeg városától kapott Pro Urbe kitüntetés. 2001-ben, pedig az Év Zalai Emberévé választották. Mindig fontos volt számára szűkebb környezete, és ha csak tehette, építette, szépítette, támogatta azt. Pályafutása során magas beosztásokba kapott ajánlatokat, melyek között országos hatáskörű szerv vezetése is szerepelt, de szülővárosa és a vállalat iránti elkötelezettsége miatt nem élt a kecsegtető ajánlatokkal. A zalai vállalat fejlesztését, versenyképességét, színvonalas, gazdaságos és eredményes működését tartotta életcéljának, hivatásának. Megszállott lokálpatriótaként, pedig minden lehetőségét, befolyását felhasználva szűkebb hazája, szülővárosa, Zalaegerszeg fejlődésének elősegítésén fáradozott. Farkas Imre ebben a városban élte eddigi életét, s nem túlzás állítani, hogy azt, amit elért, ezért a városért is tette. Saját cége irányítása és szakmai munkája mellett mindig jutott ideje társadalmi tevékenységre is.

Szakmai jellegű társadalmi tevékenysége mellett aktív résztvevője volt Zalaegerszeg és Zala megye közéletének. A város sportéletének is lelkes támogatója volt, valamint a legkülönfélébb rendezvényeket és szervezeteket támogatta, legyen szó akár művészetről, színházról, sportról vagy akár a szociális szféráról.
Számos alapítvány, egyesület (Nagycsaládosok Egyesülete, Mozgássérültek Egyesülete, iskolák, Hevesi Sándor Színház, Zala Megye Kórháza, Szemészeti Alapítvány) rendszeres anyagi és erkölcsi segítője volt, valamint az Öregek Otthona támogatására alapítványt hozott létre.

Legnagyobb elismerést az jelentette számára, amikor 2004-ben szülővárosa Díszpolgárává avatták. Elismerve ezzel azt a sok évtizedes áldozatos munkát, amit a város fejlődéséért, jó hírének elterjesztéséért önzetlenül végzett.

2023 februárjában, 89 éves korában hunyt el.

 

Olai Szent Anna kápolna

Kórház misézőhely

Göcseji úti köztemető ravatalozó épület felújítása

A régi ravatalozó épület többször bővített épületegyüttese funkcionálisan és műszaki vonatkozásban is elavult, illetve leromlott állapotban volt.

Az áttervezéssel a zalaegerszegi Göcseji úti temető ravatalozó épülete a kor követelményeinek megfelelően működhet a továbbiakban.

A régi, 79,6 m2 alapterületű ravatalozó épület falazott szerkezetű épületrésze bontásra került, helyette új, korszerű ravatalozó épület került kialakításra 132,2 m2 alapterülettel. A nyitott, faszerkezetű ravatalozó épületrész az új ravatalozóépülethez igazodva út tetőhéjazatot kapott, mely természetes pala sötét színben, antracitszürke színű bádog és ereszképzéssel.

Az építés ideje alatt a szertartások kikerültek a főbejárat felé egy ideiglenes ravatalozó épületbe.

Az ideiglenes üzemelés a kerítés mentén elhelyezett mobil konténerekből volt kiszolgálva.

A főbejárattól vezető térkő burkolat felbontása és cseréje, illetve a mára romos állapotúvá vált könnyűszerkezetes virágbolt felújítása is a feladat részét képezte.

Elhelyezésre kerültek új padok, kandeláberek, hulladékgyűjtők.

A zárt ravatalozó térbe érve a világos belső faburkolat összeköti az oldalfalakat és a tetőt a felülvilágítótól a padlóig. A falfülke szerű padok egyfajta semleges háttérként szolgálnak az égbe magasodó kerámia domborműhöz, melyet a Kossuth díjas művész, városunk díszpolgára, Németh János keramikus művész készített.

Az építmény rendeltetése szerint 3 fő funkcióra tagozódik, ami 3 különböző bejáratot eredményez. A látogatók számára használt főbejárat a zárt ravatalozó térbe a fedett ravatalozón keresztül, de ez a teljesen kihajtogatható ajtó csak a temetések alatt lesz használva. Az általános vendégforgalom az iroda és vizesblokk bejáratára koncentrálódik az általános nyitvatartási időszakban. Teljesen elkülönülve az épület másik oldalán nyílik a dolgozók számára használt szociális blokk és a külső tározó bejárata. Az épületen belül is lehetséges az átközlekedés az iroda és a ravatalozó tér között.

Az üzemeltetéshez kapcsolódó helységek teljes belső bútorzata is megújult.

Kivitelezés:

Munkaterület átadás megtörtént 2020. augusztus 12-én

A műszaki átadás-átvétel 2021. július 5-én sikeresen lezárult

Kivitelező: BMT Mérnöki Zrt. és a Zala-Ép Kft.

Vállalási ár: nettó 244.598.600,- Ft ami bruttó: 310.640.222,- Ft, melyhez még a rendelkezésre álló tartalékkeretből nettó 7.162.286,- Ft, azaz bruttó 9.096.103,- Ft került felhasználásra

Műszaki ellenőr: Zalaber Kft.

Tervező: ALFATERV-2000 Kft.

Botfai Kastély átalakítása, fejlesztése

Botfa település nyugati részén, a dombon található, a szabadon álló beépítésű, téglalap alaprajzú, egy emeletes, részben alápincézett Erdődy-Hűvös kastély.  A kastélyt az Erdődy család építette 1750 körül, később a Hűvös család birtokolta. A 19. század végén átalakították, ekkor épült a bástyaszerű toldalék. 1945 után iskola működött benne. 1990-ben felújították.

Napjainkban a kastély szállásépületként működik.

Az épület barokk stílusú műemlék, mely kisebb mértékben a különböző korokban átépítésre került.

A Mindszenty Ifjúsági Ház épületének felújításával és korszerűsítésével, valamint a jelenleg is működő szálláshelyek komfortfokozatának növelésével egy a mai kor igényeinek is megfelelni képes általános zarándokszállás (Mindszenty Zarándokszállás) kialakítása.

Kivitelezés alapadatai:

Munkaterület átadás megtörtént 2019. február 11-én.

A kivitelezés műszaki átadása: 2019. szeptember 16.

Kivitelező: ZÁÉV Építőipari Zrt.

Vállalási ár:  nettó : 233 137 450,- Ft ami bruttó: 296 084 562,- Ft

Műszaki ellenőr: Zalaber Kft.

Tervező: AOD Építész és Grafikus Iroda Kft.

Zarándokszállás fejlesztésének programja:

1. Zarándok szállás komfortfokozatát növelő belső felújítások
2. Tűzvédő bevonat felújítás tetőtérben
3. Fűtés korszerűsítése:
4. Az épület nyílászárói cserére kerülnek.
5. Homlokzat felújítás, bádogozás:
6. Panoráma falépcső újjáépítése
7. Szálláson kívüli fejlesztések:
8. Napelemes rendszer a melléképületen

   

   

   

   
   

A Korona Szálló épületének felújítása

A zalaegerszegi Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpont, valamint a kapcsolódó komplex kulturális és vallási turisztikai fejlesztések megvalósítása tárgyú projekt elemei közé a teljes belváros-rehabilitáció érdekében beemelésre kerül a projekt fejlesztési területének szomszédságában található volt Korona Szálló épületének felújítása.

A történelmi belváros egyik meghatározó jelentős -mára leromlott állapotban lévő- műemlék épülete az egykori Korona Szálló.

Az építéstörténeti kutatások szerint az ingatlan 1858 után épült, hosszú időn át Zöldfa, majd Korona néven szálló és vendéglő működött benne, később a Kaszinónak és a Társaskörnek is itt volt helyisége. 1959-ben helyreállították.

Az épület kiemelkedő értéke a két szintet átfogó díszterem, mely korabeli bálok, társas rendezvények, korabeli mozi vetítések színhelye is volt.

Az utcai homlokzat romantikus stílusjegyekre épült, pontos építési ideje nem ismert. A homlokzat és az épület meghatározó eleme az emeleti kétszint magas nagyterem és annak hatalmas félkör záródású ablakai, az ablak keretezéssel és a félkördíszű szemöldökkel.

A rekonstrukció során a műemlék épület eredeti állapotához, régi fényéhez méltó megjelenítés volt a cél. Kihangsúlyozva mindazon klasszikus elemeket, melyek a műemlék épület értékét képviselték a homlokzati felületeken vagy akár az épületben úgy, mint a díszterem kristály csillárjai, cserépkályhák, impozáns parketta, nyílászárók, stukkók.

a munkaterület átadás időpontja: 2021.08.04.

Az épület MVP forrásból valósul meg:

A beruházás költsége:

Nettó vállalási ár:        377.886.116,- Ft

Tartalékkeret (10 %):  37.788.612.,- Ft

Nettó összesen:          415.674.728,- Ft

ÁFA összege (27 %):   112.232.177,- Ft

Bruttó vállalási ár:       527.906.905,- Ft

Kivitelező: BMT Mérnöki Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Műszaki ellenőr: Zalaber Kft.

Mária Magdolna Plébániatemplom felújítása a hozzá kapcsolódó orgona beszerzésével

A műemlék templom 2002 és 2012 között felújításra került, amely felújítás érintette az épület homlokzatszínezését, lábazat javítását, tetőszerkezet és héjalás javítását és cseréjét, az épület körüli járda felújítását, épületszobrászati elemek felújítását, a rendelkezésre állt források mértékéig.

A korábbi felújítási munkálatok teljes fedezeti forrásának hiánya okán a Mindszenty projekt részeként megvalósult javítási munkák részben a felsorolt korábbi munkálatok befejezését, valamint az időközbeni meghibásodások javítását, további felújítási és rekonstrukciós munkákat jelentettek:

Homlokzat felújítása:

– Festés, vakolatjavítás 3550 m2 felületen

– Lábazat felújítása 140 m2

– Épületszobrászati elemek felújítása (3 homlokzati szobor, két címer és egy dombormű)

– Bádogos szerkezetek felülvizsgálata, szükség szerinti javítása

– Nyílászárók, szellőzőrács részbeni cseréje, illetve javítása (3 kapu, 13 ablak, 14 zsaluzia)

Külső munkák:

– templom keleti oldalán járdafelújítás 72 fm hosszban – az északi oldalon található, támfalakkal megerősített tereplépcső és támfal elbontása – az északi oldali támfal fedkő javítása, a bontott elemek felhasználásával (1,5 m)

– az északi oldalon található, támfalakkal megerősített tereplépcső és támfal elbontása

– Az É-i oldali támfal fedkő javítása, a bontott elemek felhasználásával.

– Az épületről lejövő csapadékvizek gyűjtése, a K-i és D-i oldalon, a zöldfelületben lévő befogadóba történő elvezetése.

– A templom környezetének kertépítési munkái (60 m2 füvesítés, 40 db cserje ültetés, 2 lombos fa ültetés)

Kivitelezés adatai:

Munkaterület átadás: 2020. június 25.

Műszaki átadás: 2021.01.14.

Kivitelező: EVO-KOMPLEX Épületszigetelő és Kivitelező Kft.

Vállalási ár: nettó 135.256.108,- Ft ami bruttó 171.775.257,- Ft

Műszaki ellenőr: Zalaber Kft.

Tervező: Zala Art Építész Iroda Kft.

 

Orgona beszerzése

1998. tavasza óta a zalaegerszegi Mária Magdolna plébániatemplom karzatán digitális orgona volt, mely nem méltó a jelentős műemléki értékkel rendelkező plébániatemplomhoz.

Az új orgona beszerzését Orgona építéstörténeti tudományos dolgozat elkészítése előzte meg, melyet az új orgona diszpozíciójának tervezésével egyetemben Hajdók Judit orgonaművész és tervező készített.

A tervezett orgona elsősorban a liturgikus célokat szolgája, klasszikus értelemben vett hagyományos, kétmanuálos, minden orgonista által könnyen kezelhető hangszer, telt és gazdag hangszínvilággal, Carl Hesse bécsi mesterre jellemző finom intonációval.

A kialakítás:

A tervezett hangszer egy kétmanuálos, 38 szólóregiszteres és 3 segédregiszteres új, mechanikus csúszkaládás orgona. A templom teréhez illő hangszer méretét meghatározta a manuálok és regiszterek száma. A templom karzatának kialakításából adódóan az összefogott tömegű hangszer tűnt jól elhelyezhetőnek. A megközelítőleg 7.70m magas, 4.40m széles építmény úgy foglalja el a karzat középső mezejét, hogy közben sehol nem feszül be a térbe.

Az orgonaházat, az orgona külső megjelenését alvállalkozóként a Fejérdy és Bartók Építészeti Kft. tervezte.

Az orgona beszerzésére közbeszerzési eljárás került lefolytatásra.

A szerződés a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúrával került megkötésre bruttó 162.163.125,- Ft értékben.

Az orgona helyszíni beépítése 2021. novemberében megkezdődött, 2022. február 16-án készült el.

Mária Magdolna Plébániaépület felújítása

A Modern Városok Program keretében, a támogatásban részesült projektek sorában az egyik elsőként, 2018-ban megvalósult elem a zalaegerszegi Mária Magdolna Plébánia épület rehabilitációja.

A beruházás a Homeland Kft. kivitelezésében valósult meg, 8.630.426 Ft támogatás ráfordításával. A Mária Magdolna Plébániatemplomhoz tartozó műemlék épület homlokzatvakolata megújult, új festést kapott, ezzel egyidejűleg az utcai nyílászárók javítása és mázolása is megtörtént. A meglévő lábazat helyett új mészkő lábazat készült, mellyel együtt az épület földszintjén található üzlet bejáratai is megújultak. A kőbábos, konzolokra támaszkodó erkély balusztrád-elemeinek felújítása, illetve cseréje is megtörtént a projekt keretében. A teljes felület betonkorrózió elleni védelmet kapott.

A nyugati szárny középtengelyében lévő timpanon címerdísze és növénymotívumos keretezése felújításra került. Az északi íves bejárat kapuzata teljes mértékben megújult az egyházközség saját beruházásának keretében. Az északi oldali falfülkében lévő Nepomuki Szent János-szobor restaurálás után visszakerült eredeti helyére.

A beruházás a Mária Magdolna Plébániatemplom rehabilitációjának részét képezi, hozzájárul a vendég (zarándok) fogadás feltételrendszerének javításához, a projekt keretében kialakítandó komplex vallási-, és kulturális turisztikai attrakció színvonalának emeléséhez.