Budai Mihály
festőművész, tanár
Buday Mihály 1953-ban született a vajdasági Törökbecsén.
A tanárképző főiskolát Becskereken fejezte be. 1975-ben Zentára költözött és a nyolcvanas évek elején kapcsolódott be a Zentai Képzőművészeti Csoport munkájába.
Alapító tagja a zentai ART-90 festőcsoportnak.
1991 óta részt vesz a magyarországi alkotótáborok munkájában is.
A tragikus balkáni események következtében 1994-ben költözött Magyarországra, családjával Zalaszentgyörgyön talált új otthonra, de munkája, hivatása elsősorban a megyeszékhelyhez kötötte.
A Móricz Galéria művészeti vezetőjeként sok éven keresztül szervezett kiállításokat zalaegerszegi és külföldi művészeknek.
1994 és 2013 között az Ady Endre Művészeti Általános Iskola és Gimnázium tanáraként több fiatal tehetséget indított el a képzőművészeti pályán.
2013 és 2016 között a zalalövői általános iskolában tanított.
2009-ben a Duna Televízió Törékeny buborék címmel portréfilmet készített róla.
Buday Mihály évtizedek óta meghatározó alakja a város kulturális életének, amelyben alkotóként, tanárként és szervezőként is részt vett és részt vesz.
Eötvös utcai galériája egyike volt Zalaegerszeg művészeti zarándokhelyeinek.
Művészi pályáját jellemzi, hogy számos önálló kiállítása nyílt már Magyarország-szerte, természetesen Zalaegerszegen is, valamint Németországban, az USA-ban, Romániában, de képei eljutottak Svédországba, Kanadába, Ausztriába és Horvátországba is.
Alkotói tevékenységében a szürrealizmus, a hiperrealizmus, a szimbolizmus, valamint a szecesszió elemei ötvöződnek, létrehozva egy új egységet és minőséget.
Szervezőként hosszú évek óta munkálkodik azon, hogy a hazai és a határon túli művészek között hidakat teremtsen. Erről tanúskodik a 2006 óta megrendezett Zalaszentgyörgyi Nemzetközi Művésztelep.
A horvátországi Vodicén magyar alkotóknak szervez művésztábort, de több más alkotótábornak is alapító tagja és állandó meghívottja.
Az egerszegi Buday Art Galériában saját művei bemutatásán túl több alkalommal szervezett kiállításokat zalai és külföldi művészeknek, de rendezett irodalmi és zenés esteket, fotókiállítást is.
Az Egerszeg Fesztivál keretében több éven keresztül volt szervezője és résztvevője az „Egerszegi Montmartre – Festők utcája” című rendezvénynek.
Tagja a Stockholmi Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesületnek, a zalaegerszegi Vitrin Képző- és Iparművészeti Egyesületnek, ezenfelül a Magyarucca Összművészeti Egyesület pedig tiszteletbeli elnökévé választotta.
Buday Mihály értékes és megbecsült tagja a zalaegerszegi közösségnek, művészeti alkotó munkájával pedig gazdagítja a város kulturális értékeit, valamint öregbíti annak jó hírét, ezt a tevékenységét ismerték el 2015-ben Zalaegerszegért díjjal.
A zalaegerszegi Göcseji Múzeum egykori múzeológus igazgatója, Kostyál László így jellemezte a művészt: „Buday Mihály képeinek sejtelmes hangulatát a meghatározhatatlan forrásból villódzó, a füstszerű gomolygást izgalmassá tévő színes fények fokozzák, melyek közül, mintegy a tudatalatti szférából bukkannak elő az egyes képi szereplők, helyszínek, illetve tárgyak. Egyes részletek álomszerű természetességgel folytatódnak további tér- és idősíkok lenyomataival, másokra csak hosszasabb szemlélődés után figyelünk fel. A képi szereplők csak ritkán vesznek részt közös cselekményben, egymásmellettiségük inkább gondolati, illetve látszólagos. Arckifejezésük nem tükröz érzelmeket, alapvetően befelé fordulást sugall, amit olykor behunyt szemük is kihangsúlyoz. Alakjuk, személyük önmagában bír szimbolikus jelentéssel. A képek tartalmi rétegeit gyakran jelképes tárgyak (pl. oszlop, toll) vagy motívumok (pl. repülő madarak, írástöredék) árnyalják. Annak dacára, hogy gyakran szándékosan összekeveri vagy egymásba folyatja őket, Buday egyik fő művészi törekvése az egyes idő-dimenziók egymásutániságának, illetve az idő múlásának adekvát művészi megfogalmazása. Különös, szürreális világ az övé, amelyben a legtöbb szemlélő valahogy mégis otthonosan érzi magát, hiszen úgy érezheti, saját gondolatvilága képi kivetülésével szembesül.”
Egyéni kiállítások (válogatás):
1990 – Szabadka, Baja, Művelődési Központ
1994 – Zalaegerszeg, Hevesi Sándor Színház, Bagod faluház, Heiligenstadt Városháza
1996 – Budapest, Balogh János Kiállítóterem, Letenye Fáklya Művelődési Központ
1997 – Zalaegerszeg Móricz Galéria, Budapest Sissi Galéria, Keszthely Goldmark Károly Művelődési Központ
1999 – Zalaegerszeg Göcseji Múzeum, Szekszárd MC Galéria
2000 – Zalaegerszeg Móricz Galéria
2001 – Zalaszentgyörgy, Kultúrház
2004 – Nagykanizsa, Petró-galéria
2005 – Marosvásárhely (RO), Unitárius gyülekezeti terem (ifj. Buday Mihállyal)
2006 – Kaposvár Volksbank Galéria, Zalalövő Salla Művelődési Központ (Farkas Ferenccel és Pezzetta Umbertóval)
2007 – Debrecen Havrics Galéria
2008 – Hévíz Aquamarin Galéria
2010 – Körmend Kulturális Központ, Hernád Művelődési Központ
2011 – Hévíz Magyar Csárda Galéria
2012 – Baja Belvárosi Bemutatóterem, Szombathely Fény-Arany Galéria
2013 – Zalaegerszeg Hevesi Sándor Színház, Császártöltés Közösségi Ház, Budapest Maconkai Galéria
2014 – Zalalövő Salla Művelődési Központ, Budapest Unio Gallery, Nemesnádudvar Művelődési Központ
2015 – Egervár Várkastély pincegalériája (Farkas Ferenccel), Keszthely Balaton Színház, Hévíz Gróf Festetics György Művelődési Központ és Könyvtár (állandó kiállítás)
2016 – Zalaszentgyörgy Porta Tájház (állandó kiállítás), Bugyi Besenyei György Művelődési Központ, Egervár Várkastély
2017 – Újhartyán Faluház, Pécs, Zarándista Galéria, Marosszentgyörgy (RO) Egyházi Közösségi Ház, Csákánydoroszló Kultúrház
2018 – Marosszentgyörgy (RO) Kultúrház, Kunpeszér Művelődési Központ, Pázmánd 7 forrás Művelődési Ház, Tófej Közösségi Ház
2020 – Zalaegerszeg Városi Rendőrkapitányság
Művei közgyűjteményekben: Zalaegerszeg, Göcseji Múzeum
Tartalom megosztása: