Dr. Merő Béla

nyugdíjas rendező, színházesztéta

Dr. Merő Béla 1948. május 20-án született Szekszárdon.

Tanulmányait a Szombathelyi Tanítóképző Intézetben kezdte népművelés – könyvtár szakon 1967 és 1970 között. Ezt követően a Debreceni KLTE-n tanult közművelődés – népművelés szakon 1974-től 1977-ig. 1979 és 1982 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerzett diplomát színházelmélet szakon. 1989-ben orosz középfokú nyelvvizsgát tett, majd 1991-ben a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen szerzett színház-esztétikai doktorátust.

Pályafutása során több munkahelyen is dolgozott. 1966 szeptemberétől novemberéig ásató munkás volt a Magyar Nemzeti Múzeumban Szekszárdon, majd 1966 novemberétől december végéig előadóként tevékenykedett a Soós Sándor Városi Művelődési Központban Szekszárdon. 1967. január 1-től március közepéig módszertani főelőadó volt a Tolna Megyei Népművelési Tanácsadóban, majd 1967 márciusa és augusztusa között előadóként dolgozott a Latinka Sándor Megyei Művelődési Központban Kaposváron.

1970. januárjában ismét a Tolna Megyei Népművelési Tanácsadóban vállalt módszertani főelőadói munkát, majd márciustól népművelő lett a Babits Mihály Megyei Művelődési Központban, Szekszárdon. 1970-től 1971-ig Zalaegerszegen, a Megyei Művelődési Központban folytatta népművelőként, amelyet 1971 és 1973 között sorkatonai szolgálat követett szintén Zalaegerszegen. A katonai szolgálat után, 1974-től 1981-ig főelőadóként, majd csoportvezetőként dolgozott, emellett 1980 és 1982 között megbízott igazgatói feladatokat látott el.

1982-ben a Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház alapító rendezője lett, ahol egészen 2002-ig dolgozott. Ezzel párhuzamosan, 2001-től 2014-ig a Zalai Nyári Színházak Kht. művészeti igazgatói posztját töltötte be. Közben, 2002 és 2006 között a Zalaegerszegi Gönczi ÁMK művészeti tanácsadója volt, majd 2006-tól 2008-ig a Griff Bábszínház művészeti tanácsadójaként tevékenykedett Zalaegerszegen. 2008-tól 2014-ig tanárként dolgozott a Békéscsabai Színitanházban és rendezőként a Jókai Színházban, ahol 2014-től azóta is rendező.

Merő Béla nevéhez több fontos kezdeményezés és pozíció kötődik. Alapítója és vezetője volt az 1970-től 2009-ig működő zalaegerszegi Reflex Színpadnak, amellyel számos hazai és nemzetközi díjat nyert. 1974 és 2002 között alapítója és tanára volt a zalaszentgróti Nemzetközi Színjátszó- és Rendező Tábornak. 1978-tól 1980-ig kidolgozta és vezette az Országos színházi nevelési kísérletet. Az 1982-ben alapított Hevesi Sándor Színház egyik alapítója és rendezője volt 2002-ig.

Alapítója és szervezője volt az 1984 és 2000 között működő Nyílt Fórumnak (drámaírók fóruma). 1988-1989-ben Eötvös-ösztöndíjban részesült színházelméleti kutatómunka végzéséhez. 1988-tól 2003-ig a Kőszegi Várszínház művészeti vezetőjeként is tevékenykedett. Nevéhez fűződik a zalaegerszegi Erdei Színház (1992–2001) és az Egervári Esték Nyári Színház (1996–2001) alapítása és művészeti vezetése is. 1998 és 2000 között alapítója és vezetője volt a Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színháznak Romániában. 2001-től 2008-ig a Zalai Nyári Színházak Kft. művészeti igazgatójaként dolgozott. 2004-ben alapítója lett a zalaegerszegi Griff Bábszínháznak, ahol 2007-2008-ban a művészeti vezetői feladatokat látta el. Végül 2008-tól 2014-ig a békéscsabai Színitanház tanára volt, 2008-tól pedig a Békéscsabai Jókai Színház rendezője.

Vendégrendezőként a hazai színházak mellett Jugoszláviában (Újvidéken), Romániában (Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Temesváron, Székelyudvarhelyen) és a Szovjetunióban, illetve Ukrajnában (Herszonban és Kijevben) dolgozott.

Idáig több mint 200 színházi bemutatója volt és 36 játékteret tervezett.
26 ős- ebből 10 magyarországi és 2 ukrajnai – bemutatója volt, és előadásairól 8 tévé felvétel is készült.

Hat könyve jelent meg:
1995-ben Nagyváradon, a Szigligeti Színház Füzetei sorozatban: A színészi munka elvi alapjai Sztanyiszlavszkij rendszerében, 2002-ben Budapesten, az Új Mandátum Kiadónál: Színjáték– színész, Zalaegerszegen, a Pannon Tükör Könyvekben: 2018-ban Volt egyszer egy… Reflex Színpad, 2019-ben Egy színházalapítás viszontagságai és 2021-ben Találkozások, 2024-ben Színházi törekvések Zalában.

Főbb kitüntetései:

Kulturális Miniszter Eredményes munkájáért dicsérő oklevél (1974),
Radnóti-díj (1978),
Zalaegerszeg Város Címere emlékplakett (1984),
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Kulturális nívódíja (1995),
Fehér Rózsa-díj (1996)
Zala Megyei Alkotói-díj (1997)
Nemes Vitéz Lovag Oklevél – Nemzetközi és Kárpát- Medencei Szent Korona Apostoli Nemes- Vitéz Lovagrend (2017)
Művészeti Életpálya Elismerés (2021-től)
Magyar Arany Érdemkereszt (2024)

Két cikluson keresztül vezette a zalaegerszegi kulturális bizottságot. Munkáját mindig a legnagyobb szakmai alázattal végezte, amelyhez – köszönhetően emberi kapcsolatainak – mindig együttműködő csapatot sikerült építenie. Személyisége valamennyi munkakörében biztosítéka volt a jó munkahelyi légkörnek. Zalaegerszeg, Békéscsaba és Szarvas városának vezetőivel is eredményes kapcsolatokat ápol, beosztottjaival remekül szót ért, ennek köszönhetően egy emberként kiállnak mellette.

A tények azt bizonyítják, hogy túlzás nélkül állítható: Dr. Merő Béla Zala megye és Zalaegerszeg kulturális életében meghatározó szerepet játszott az elmúlt évtizedekben, s mind a mai napig a kultúra-művészet egyik legfontosabb menedzsere. Az ország érdekében végzett kulturális tevékenységét az elmúlt évben Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetéssel ismerték el.

Merő Béla több évtizede meghatározó alakja a zalaegerszegi és a magyarországi kulturális életnek. Alapító tagja a Hevesi Sándor Színháznak, a Griff Bábszínháznak, az Egervári Várszínháznak és a zalaegerszegi Erdei Színháznak. Írói munkássága is elismerésre méltó, amelyet megjelent 6 könyve bizonyít, tudományos tevékenyégével pedig 1991-ben bölcsészdoktori címet szerzett.

Neve és munkássága összefonódott Zalaegerszeggel, szakmai munkássága elismeréseként méltó a 2025-ös Zalaegerszegért díjra.