Az elásott kincsesláda (mese)
Egyszer csak azt hallja, hogy létezik egy elásott kincsesláda. Nosza, máris megszületett az ötlet: meg kell keresni a ládát!
El is indult, és csak ment, ment. Végül betért egy faluba. Látta, hogy egy néni segítséget kér, mert nem bírja el a farönköket, de senki sem ment oda hozzá. A szegény ember azonban segítségére sietett, elvitte a rönköket a nénike házáig. Az idős asszony köszönetet mondott, s kijelentette: bármit kérhet tőle. De az ember csak ennyit kérdezett:
– Tudja, hol keressem a híres kincsesládát?
– Igen- felelte az asszony. – El kell menned a királyi piramishoz, mert mellette van elásva a kincs. –
A legény megköszönte az útbaigazítást, és elbúcsúzott.
Aztán ismét csak ment, mendegélt, eltelt száz esztendő is, mire végre megpillantotta a piramisokat. Szerencsére vitt magával ásót. Így rögvest ásni kezdett. Ám az út igen kimerítette, lepihent hát egy kicsit. Másnap folytatta a munkát. Késő este lett, mire megtalálta a kincseket rejtő ládát!
Uccu, gyorsan hazaszaladt! Olyan gazdag lett –lehet, hogy a leggazdagabb azon a kerek világon! Talán még ma is él, ha meg nem halt.
Nemes Márton 5.b
Landorhegyi Sportiskolai Általános Iskola
Tartalom megosztása: