Olyan társaságot kerestünk fel, amely magyar (zalaegerszegi) tulajdonú, saját gyártással, kutatásfejlesztéssel és mérnöki apparátussal rendelkező termelő vállalat. Ezt követően a város legnagyobb foglalkoztatójánál, a Flextronicsnál jártunk, majd ismét a helyi tulajdonú kis- és középvállakozások következtek, így többek között ellátogattunk egy másik gépipari céghez, az Anton Kft.-hez is – sorolja Gyutai Csaba.

– Milyen benyomásokat szereztek?

– A Flextronics vezetőinek például az a véleménye, hogy Zalaegerszegen nehezebb munkásokat találni, inkább a magasan kvalifikált szakemberek jelentkeznek náluk. A benyomásaink mindenhol nagyon jók voltak, ezért folyamatos kapcsolattartást szeretnénk a helyi vállalkozásokkal.

Jó lenne legalább havonta egyszer véleményt cserélni, akár elektronikus úton is, és negyedévente személyesen találkozni. Az a tervünk, hogy a legfontosabb várospolitikai ügyekről szót váltsunk, de minden összejövetelnek lenne egy kiemelt témája is. Így például a szakképzés helyzete, vagy a támogatási rendszer átbeszélése.

– Ez utóbbi izgalmas kérdés, különösen az újra induló Széchenyi terv elképzeléseinek ismeretében. Milyen lehetőségei vannak egy önkormányzatnak?

– Valóban fontos kérdés, hogyan tudnak a cégek, a kis-és középvállalkozások csatlakozni a Széchenyi terv forrásaihoz. Ennek az előkészítése nálunk már megkezdődött, továbbá keressük azokat a lehetőségeket is, melyeket az önkormányzati mellé be tudnánk építeni.

Ennek érdekében tárgyalunk a Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal, hogy velük együtt akár egy kibővített támogatási csomagot tudjunk biztosítani. Természetesen ezeken kívül még keresünk egyéb fejlesztési alapok lehetőségeit, melyek szintén a városi támogatás mellé állítható. A jogi konstrukció kidolgozása folyamatban van.

– Mi indokolta Szombathely, Nagykanizsa és Zalaegerszeg összefogását? Ez a gazdasági övezet, amelyben mintegy félmillióan élnek, meghatározó erőt képviselhet Nyugat-Magyarországon. Minden bizonnyal ez is az egyik cél.

– Ahogyan mi a városépítő programunkat lefordítjuk a Széchenyi terv nyelvére, a vasi-zalai gazdasági tengely is arról szólna, hogyan tud a régió csatlakozni az országos tervhez. Cseresnyés Péter nagykanizsai polgármesterrel kezdeményeztük ezt az összefogást, mert úgy érezzük, a befektetők térségbe vonzása egyedül nehezebb.

Ha ránézünk a térképre, jól látható, hogy a korábbi kormányzat pólusfejlesztésekben gondolkodott, de ebből igazán kimaradt a nyugat-dunántúli térség, és a három nagyváros is. Az a célunk, hogy gazdaságfejlesztési értelemben mi is a térképre kerüljünk – magyarázza a polgármester, és hozzáteszi:

– A városfejlesztési elképzeléseinket egyeztetjük, de az öt legfontosabb prioritást már megfogalmaztuk. Ezek az ipari befektetések elősegítése, nagy integrátor cégek letelepítésében gondolkodunk. Ha bármelyik nagyvárosban megjelenik egy ilyen befektető, az feltétlenül jó a másik kettőnek is. Lehetnek kapcsolódási pontok, és ez húzza az egész régiót. Aztán a kis-és középvállalkozások fejlesztése terén szintén össze tudunk dolgozni, ugyanúgy, mint a megújuló energiaforrásokra épülő helyi programokban.

Nagykanizsán már van mintaprojekt, Zalaegerszegen van geotermális közműrendszer, biogáz felhasználás, erre pedig később a tömegközlekedés is ráépíthető. Prioritást élvez a helyi turisztikai vonzerő kialakítása, a kutatásfejlesztés, innováció és a műszaki termékfejlesztési projektek és központok segítése. A kormánytól elsősorban nem pénzt kérünk, hanem lehetőségeket, információt, kiemelt figyelmet.

Azt kérjük, irányítsanak hozzánk minél több befektetőt, mi pedig ezért cserébe egy versenyképes régiót tudunk ajánlani. Amennyiben a kormány tíz év alatt egymillió munkahelyet szeretne létrehozni, akkor a két megyének és a három városnak húszezret kell teremtenie belátható időn belül. Jó kapcsolatokat kívánunk kialakítani az ITD Hungary-val, a befektetés ösztönző szervezet a külföldi vállalkozások megnyerésében lehet segítségünkre.

– Németországban járt a közelmúltban, találkozott a gazdasági élet meghatározó szereplőivel?

– Természetesen, több befektetői csoporttal is tárgyaltunk. Az Észak-Rajna Vesztfália tartománynak (fővárosa: Düsseldorf) közvetlen magyar kormányközi kapcsolata van, amely elsősorban a gazdasági kapcsolatok élénkítését szolgálja. Szeretnénk az ottani lehetőségeket a törekvéseink mellé állítani.

– Az embereket változatlanul a legjobban érintő téma a munkanélküliség. Mit mutatnak a legújabb számok Zalaegerszegen?
– A céglátogatások során is kiderült, hogy a helyi gazdaság legfontosabb szereplőibe kezd visszatérni a jövőbe vetett bizalom. Ez az optimizmus már megjelenik a munkanélküliségi adatokban is. 2003-ban Zalaegerszegen mindössze három százalékos volt a munkanélküliségi ráta, 2007-ben öt és hat százalék között volt, 2010 elején 7,9, most a legújabb adatok szerint ez visszahúzódott 6,5 százalékra.

Innen kellene most egy nagy lendülettel lemenni öt százalékra. Megjegyzem az országos átlag 11 százalék körül van.

Gyutai Csaba azt mondja: amennyiben megerősödik a helyi gazdaság, erős vállalkozások dolgoznak, az több bevételt jelent a városi büdzsébe és ezáltal több juthat mindenre Zalaegerszegen.

Zala-Lap, V. Zs.