Tűvarázs – zsinagógák gobelinben
A zsidó templomokat fotók alapján saját kézzel rajzolja elő, amely technika egyedülálló Magyarországon, ahogy maga a téma is. A már elpusztult épületeket szürkére színezi, a még meglévőket jelenlegi színükben örökíti meg – mondta el az alkotás folyamatáról Boncz Barnabás.
Judit gobelinjei a közvetlen szemlélet szülöttjei. A színek együttesében a fehérek, a bársonyos barnák, a szétsugárzó pirosak, rőtvörösek, az erőteljesen komorló mélykékek, a csöndben villogó sárgák, zöldek, a remegő lilák igéző látványt kölcsönöznek – jellemezte a gobelinképeket a művészeti író, aki azt is mondta, hogy Judit munkái a gobelinkészítés türelmet kívánó folyamatát, a művész páratlan kifejezőkészségét példázzák.
– Este hétkor nekiállok, és éjfélig varrok – válaszolta kérdésre Siklósiné B. Judit az autogramkérők gyűrűjében. Második gobelinje a zalaegerszegi zsinagóga volt, amely viszont első volt a templomok sorában, majd ezt követte a lendvai, amit 2004-ben azért vart meg, mert akkor halt meg az utolsó zsidó túlélő a szlovén településen.
A harmadik a pécsi zsinagógát örökíti meg, amit Schönberger András főrabbi tiszteletére vart. Jelenleg a 34.-nél és a 35.-nél tart; e két félkész gobelint is elhozta a kiállításra, hogy szemléltesse készítésének technikáját.
Az első zsinagóga-gobelinjét egy festőművész is látta, aki rácsodálkozva a technikára, javasolta a folytatást, mesélte. A rajzolás és a hímzés szeretetén túl az is ösztönzi, hogy a megsemmisített vidéki zsidóságnak, a lerombolt, elpusztult zsidó templomoknak emléket állítson a zsinagógák gobelinbe varrásával, tette hozzá.
Zala-Lap, A. L.
Tartalom megosztása: