Ezután elkezdődött a vetélkedő, amit már izgatottan vártunk. A csapatok hat főből álltak, fiúk, lányok vegyesen. A feladatok inkább viccesek, mint nehezek voltak, de azért ügyesnek kellett lennünk.

Az első feladatban labdával a kezünkben kellet átjutni a medencén. Én átfutottam, mert könnyen leért a lábam! De ne gondoljátok, hogy egyszerű volt, mert csúszott a medence alja. Izgalmas volt a matracon evezés, aki nem jól feküdt rá, az bizony beleesett a vízbe! Az alagútúszásnál mindenkinek le kellett merülni, hogy át tudjon bújni a hullahopp karikán. A kicsik néha lemaradtak, de mi nagyok szerencsére behoztuk a hátrányt.

Így csapatom holtversenyben végzett első helyen a Liszt- iskola csapatával. Hogy mégiscsak legyen nyertes, nevelőink kitaláltak egy utolsó, mindent eldöntő feladatot.

Laci bácsi fehér kavicsokat dobált a medencébe, nekünk pedig időre kellett megkeresni, és felhozni azokat. Mi tíz másodperccel hamarabb végeztünk, így a Landorhegyis csapat nyert ezen a délutánon, mindannyiunk nagy örömére!

A verseny után persze senki sem maradt jutalom nélkül, hiszen nem a győzelem volt a legfontosabb, hanem a mozgás, a játék. Szerintem minden gyerek jó élményekkel ment haza, én legalábbis kitűnően éreztem magam, mert szeretek úszni is, meg játszani is. Sajnos jövőre már nem jöhetek, mert ötödikes leszek. Remélem, hogy azok a gyerekek, akik majd akkor vetélkednek, ugyanilyen jól érzik magukat, mint most mi!

Kuba Jázmin 4.a
Landorhegyi Sportiskolai Általános Iskola