Túránk során megismerkedhettünk egy olyan világgal, amit már az ősember is felfedezett magának. Hatalmas termek, képződmények sokasága jellemzi a barlangot, függő és álló cseppkövek, cseppkőoszlopok között vezet az út. A különös formák természetesen megmozgatták az emberek fantáziáját. Így született, tehát a cseppkő formájáról a híres Anyósnyelv, a Mikulás, a Tigris elnevezés. A Baradla-barlang legismertebb részeit bemutató túra 1 km-es útvonala kiépített, villanyvilágítással ellátott, bejárása körülbelül egy órát vett igénybe.

A barlangba az 51 méteres sziklafal tövében nyíló főbejáraton keresztül jutottunk be, egy lépcsősoron keresztül pedig az úgynevezett Pitvarba érkeztünk. Továbbhaladva a Csontváznak nevezett terem mellett haladtunk el. Az Acheron-patak felett elhelyezett hídon átsétálva eljutottunk a Teknősbéka-terembe. Egy keskeny folyosón keresztül a Fekete-terem lábához érkeztünk. Az 1968-ban kialakított mesterséges alagúton át először a Tükörterembe -ahol nagyobb esőzések esetén a mennyezet gyönyörűen visszatükröződik a patak vizében-,majd a Hangversenyterembe érkeztünk. Itt egyesül a két alvilági patak, az Acheron és a Szlovákiából érkező Styx. Pár lépcsőn lesétálva beértünk magába a Hangversenyterembe, ami koncertek helyszínéül szolgál. Meghallgattunk két zeneszámot, ami nagyon kellemes volt. Ezután a Fekete terembe érkeztünk, mely nevét a koromtól elszíneződött kőzetei miatt kapta. A túra a Tigris terem felé folytatódott, ahol a terem falában a tengerekben élt élőlények mészvázainak maradványai figyelhetők meg. Néhány lépcsőn lefelé elértük a barlang egyik oszlopokban leggazdagabb termét, az Oszlopok csarnokát. Innen egy 1960-ban létesített járaton átjutva először az Éléskamrát tekintettük meg, ahol fokozott figyelmet kellett fordítani a cseppkövek védelmére azok közelsége miatt, majd egy keskeny,hasadékszerű járaton kanyarogva a Díszterembe értünk, ahol egykor barlangászokat avattak fel.

A túra utolsó állomását, a Csipke termet egy 1967-ben készített mesterséges járaton keresztül értük el, melyben a fekete szín nem jellemző, mivel feltárásakor már nem használtak fáklyát. A teremből egy lépcsősoron felsétálva a szintén 1967-ben elkészített mesterséges kijáraton keresztül jutottunk a felszínre.

Dávid Martin 4.a
Landorhegyi Sprtiskolai Általános Iskola