A Harry Potter könyvsorozat hatása az életemre
A Harry Potter könyvekben nem csak a képzeletbeli izgalmas világ fogott meg, hanem a szereplők személyisége is. A könyv szereplői és más világirodalmi alkotások szereplői között rengeteg párhuzamot tudnánk húzni. A Harry Potter könyveknek ugyanúgy három főszereplője van – Harry, Ron és Hermione -, mint ahogy a legtöbb népmesei történetnek is. Bibliai párhuzamokat is találhatunk a könyvekben: a két részre szakadt varázslóvilág az ördögöket és az angyalokat jelképezi. Az ördögöket Voldemort nagyúr és az ő csatlósai, az úgynevezett Halálfalók testesítik meg, míg az angyalokat az összes többi varázsló jelenti, akik hűen követik az ő vezetőjüket – a legnagyobb varázslónak elismert -, Albus Dumbledore-t. A könyv olvasása közben a Szentháromságnak is találtam megfelelő személyhármast: Dumbledore, Harry, és a professzor főnix madara, Fox pont olyan imádatot váltottak ki a varázsvilágban az emberekből, mint a való életben az Atya, a Fiú és a Szentlélek személye. Természetesen semmiképpen sem kezdtem el ezt a személyhármast úgy imádni és tisztelni, mint az utóbb említetett, de hívő létemre jó volt találni egy ilyen párhuzamot a két világ között, ami talán csak még valósághűebbé tette a kitaláltat.
Visszatérve a szereplőkhöz, J. K. Rowling ugyanolyan pontossággal és logikával alkotta meg őket, ahogy a helyszíneket is a könyvben. Ahogy ez lenni szokott, a főszereplők nem gazdagok, nem tökéletesek, és nem kedveli őket mindenki. Harry elvesztette a szüleit, és amíg nem kezd el járni a Roxfortba, egy fikarcnyit sem hall a mágiáról. Ron, mivel sokgyerekes családból származik, eléggé szegényes anyagi háttérrel rendelkezik, így minden iskolai felszerelésből a legrosszabb van neki, amiért gyakran csúfolják is. Hermione muggli, vagyis varázstalan családból származik, ami hatalmas szégyennek számít a varázsvilágban. Mindezek ellenére, hogy mindhármuknak megvan a tökéletlensége és a hibája, ha jobban megismerjük őket, akkor rájövünk, hogy nagyon is különlegesek. Harry, míg a muggli világban csak egy átlagos gyerek, addig a varázsvilágban egy igazi hős. Ron hihetetlenül jó humorérzékkel van megáldva, nem beszélve a baráti hűségéről és a kiemelkedően jó kviddics képességéről. Hermione pedig korának a legokosabb boszorkánya, rettentően szorgalmas és precíz, ami nem csak az ő világában, de miénkben és példaértékűként szolgálhat. Az a tudat, hogy egy bizonyos közösségben átlagosnak számítanak, egy másikban azonban különlegesnek, arra buzdított, hogy ne adjam fel a reményt, hogy megtaláljam az igaz barátaimat, és hogy megtaláljam azt a tevékenységet, munkát, amiben igazán sikeres vagyok.
Talán kicsit furcsán hangzik, de a Harry Potter könyvek nagyon sok emberségre is tanítottak engem. Megtanítottak szeretni, ahogy Harry szerette a társait. Megtanítottak arra, hogy hogyan kell hűséges barátnak lenni. Megtanítottak arra, hogy a bátorság nem a félelem hiánya, hanem egy döntés, hogy fontosabb az előttünk lévő célunk, mint a félelmünk. Ha nem olvastam volna Harry Potter könyveket, akkor talán sose ismerkedtem volna meg néhány emberrel, akik most az életem fontos részei, mert nem lett volna bátorságom vagy önbizalmam kapcsolatot kezdeményezni velük.
Egy szó, mint száz, a Harry Potter könyveknek és velük együtt J. K. Rowlingnak nagyon sokat köszönhetek. Mindenki máshonnan merít inspirációkat az élethez: valaki filmekből, valaki zenékből, valaki más emberek életéből, és vannak azok, akik könyvekből, egy képzeletbeli világból. A könyv örökre megmarad, ha jól vigyázunk rá. Újra fel lehet lapozni, bele lehet olvasni, és fel lehet töltődni a belőle áradó energiából. Szívből kívánom mindenkinek, hogy aki még nem találta meg a legkedvesebb könyvet a számára, az keressen és kutasson tovább, mert egy olyan kincs birtokába fog jutni, amiért hálás lesz egész életében.
Kucséber Erika (12.b)
Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium
Tartalom megosztása: