Uncategorized

Göcseji Múzeum

Európai uniós támogatás, valamint Modern Városok Program támogatás segítségével 2022-re megújult a Göcseji Múzeum műemlék épülete, valamint a benne található állandó és időszaki kiállítások.

A turisztikai fejlesztés közvetlen célja Zalaegerszeg meglévő kulturális turisztikai attrakciójának állagmegóvása, modernizálása, a 21. századi látogatói igényekkel harmonizáló, interaktív és innovatív kiállítás életre hívása, valamint a tartózkodási időt és fajlagos költést növelő kiegészítő kényelmi szolgáltatások és programok feltételrendszerének megteremtése volt.

A Zalaegerszeg központjában elhelyezkedő Göcseji Múzeum épületének rehabilitációjával, illetve kiállítási tereinek és a bemutatott témaanyag modernizálásával a település elismert kulturális turisztikai attrakciója újult meg, amely új köntösében a térség egyik húzó kínálati elemeként szolgálja a modern látogatói igényeket, emellett a helyi lakosok számára új közösségi színteret biztosít.

A fejlesztés főbb elemei

• TELJES homlokzat felújítás,
• tetőjavítás, az épület eredeti tetőfelépítményeinek helyreállítása,
• nyílászárók cseréje,
• szigetelési munkálatok,
• gépészeti rendszer megújítása,
• kiállítási helyiségek felújítása, térkapcsolataik rendezése,
• kiállítások megújítása: várostörténeti és megyetörténeti kiállítás
• és új kiállítások létrehozása: Németh János és Fekete György munkáit bemutató tárlatok;
• ajándékárusító hely kialakítása,

A fejlesztéssel létrejövő új és megújuló termékek, szolgáltatások

• Várostörténeti kiállítási egység,
• Megyetörténeti tárlat;
• Helyi kötődésű művészek (Németh János; Fekete György) munkáit bemutató tárlatok;
• Multifunkcionális közösségi és kiállítótér:

a szerződött támogatás összege: uniós forrásból: 1 300 000 000,- Ft, MVP forrásból: 670.283.340,- Ft

Tervező: TSPC Mérnökiroda Korlátolt Felelősségű Társaság és Konkrét Stúdió Építészeti Korlátolt Felelősségű Társaság         

Kivitelező: ZÁÉV Építőipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság és Dunántúli Magasépítő Kft.

Tervező: TSPC Mérnökiroda Korlátolt Felelősségű Társaság és Konkrét Stúdió Építészeti Korlátolt Felelősségű Társaság        

Mindszentyneum

Zalaegerszeg, Mindszenty városaként, méltó módon kívánt tisztelegni a XX. század egyik legmeghatározóbb magyar egyházi vezetője és lelkipásztora előtt, különös tekintettel születésének 125. évfordulója alkalmából. A Modern Városok Program keretein belül valósult meg a Mindszentyneum épületének kivitelezése.

A 2022. októberében átadott, 4130 négyzetméteres épületben kiállítótermek, 120 fő befogadására alkalmas konferenciaterem, közösségi tér és múzeumpedagógiai helyiségek is helyet kaptak, illetve a központ zarándokhelyként is látogatható.

A Mindszentyneum létrehozásával a cél a kezdetektől egy nyitott, befogadó épület létrehozása volt, amely önmagában egyfajta stratégiai elem, a város egyik jelképe, építészeti és kulturális értelemben is igazodási pont. Folytatja azt a szociálisan is érzékeny városfejlesztési szemléletet, amelyet a város nagyjai, többek között Mindszenty is ránk hagytak.

A Mindszenty Zarándokközpont épülete a Göcseji Múzeum közvetlen szomszédságában került elhelyezésre. Az épület telepítése és tömege igazodik a meglévő műemléképülethez, és annak beépítési módjához.

A szigorúan vett alapfunkciók mellett a „nyitott ház” szemléletből következően az épület sokféle kapcsolt tevékenységnek is helyet ad. Nem egyszerűen csak múzeum, hanem a közösség által intenzíven használt tér, amely változatos kulturális események befogadására alkalmas.

A Mindszenty múzeumhoz tartozik egy közel száz autó és három busz számára helyet biztosító parkoló is.

A Mindszentyneumban 3 állandó kiállítást tekinthetnek meg az ide látogatók. A Pinceszinten a Téglától temploming – Válogatás Zala vármegye középkori emlékeiből című kiállítás látható. Ennek célja a Mindszentyneum építését megelőző régészeti feltárás során előkerült, a középkori téglaégetés emlékét őrző kemencék bemutatása, amelyeknek jelentős szerepük lehetett Zalaegerszeg építéstörténetében. Emellett a kiállítás mesél más, Zala megye területén előkerült – elsősorban vallási vonatkozású – kincsekről, épületekről és izgalmas helyszínekről is, amelyek mentén a középkor világába pillanthatnak be a látogatók.

Az első emeleten tekinthető meg a Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek életútját bemutató kiállítás, melynek célja Mindszenty személyének bemutatása, megemlékezve arról, hogy a későbbi érsek 1919 és 1944 között, negyed évszázadon keresztül Zalaegerszegen volt plébános és részt vett az akkori városi társadalmi életének szervezésében is. A kiállításban a rendszerváltás előtti és körüli egysíkúbb, elvont kategóriákban gondolkodó Mindszenty-kánont szeretnék árnyalni; a főpap történeti szerepvállalásának sokrétű érzékeltetésén túl tehát az ember bemutatására is fókuszálnak. Mindszenty nem csupán az elmúlt évszázad képviselője – a fiatalabb generációkat is éppúgy megszólíthatja.

A második emeleti kiállítás az „Egyházüldözés a kommunista diktatúra alatt (1945-1990)” címet kapta. A kiállítás legfőbb célja és üzenete bemutatni azt, hogy a korszak egyházakhoz kötődő áldozatai hogyan élték túl a megpróbáltatásokat, a jól felépített ellenük szőtt „harcban” hogyan tudtak talpon maradni, emellett érzékeltetni azt, hogy ők is emberek voltak, különböző emberek, akik különböző módokon viszonyultak a diktatúra egyházellenes tiltásaihoz. A megközelítés egy ökumenikus jellegű bemutatás, szubjektív nézőpontból, mintha egy túlélő egyházi személy naplójából olvasnánk a történetet.

A Mindszentyneumba látogatóknak lehetősége van időszaki kiállításokat megtekinteni, tárlatvezetésen, illetve számos különböző kulturális programon részt venni.

Az épület kivitelezésének alapadatai:

Munkaterület átadás megtörtént 2020.01.07-én.

A kivitelezés a sikeres műszaki átadással 2022.július 22-én lezárult.

Kivitelező: ZÁÉV Építőipari Zrt.

Vállalási ár: nettó 6 154 532 862,- Ft + 163.473.168,- Ft tartalékkeret

Műszaki ellenőr: TSPC Mérnökiroda Kft. és Konkrét Stúdió Építészeti Kft. konzorciuma, helyszíni megbízott a Zalaber Vállalkozási Kft.

Tervező: TSPC Mérnökiroda Kft. és Konkrét Stúdió Építészeti Kft.

Korábbi városvezetők

További Zalaegerszegért Díjjal kitüntetettek

További Zalaegerszegért díjjal kitüntettek

Szent Sebestyén templom

Videógaléria:

Zalaegerszegi Református-templom

Az 1930-as évek végén a kisszámú református közösség kezdeményezte a templom építését (az akkori 13 ezres lakosságból alig nyolcvanan gyakorolták e vallást).
Ahhoz, hogy gyarapítsák a munkálatokhoz szükséges tőkét, 2000 levelezőlapot küldtek szét az országban a felépítendő templom ábrázolásával.
Szeghalmy Bálint tervei 1937-ben készültek el, a templomot 1942-ben avatták fel.
Az erdélyi építészet hagyományait felhasználó épület is őrzi a titkát: festett üvegablakait a háború idején – hogy védjék őket – eltávolították, s csak a 20. század utolsó évtizedében helyezték vissza Zsellér Imre festőművész történelmi családok címereit ábrázoló festményeit. Virágos cserépkályhája Németh Gábor kályhásmester munkáját dicséri.

PRESBITÉRIUM

Hodánics Péter lelkipásztor
Koncz János kurátor
Avas Ernő
Ferenczi Andrea Emese Dr.
Ferenczi Csongor Dr.
Gaál Dezső
Koncz Lehel
Lemle Zoltán Dr.
Süléné Tuboly Noémi
Szabó Ágnes Dr.
Szegedi Adrienne Dr.
Tolvaj Márta
Tóth Tibor
Gyenese Balázs
Sárgáné Heindl livia
Scmidt Csaba Ernő
Kustán Gyula
Hajdu-Baracskai Piroska

MISSZIÓI MUNKACSOPORT

Hodánics Péter lelkipásztor
Tóth Tibor presbiter
Dr. Lemle Zoltán presbiter
Dr. Ferenczi Andrea presbiter
Gyenese Balázs presbiter

Elérhetőség:

Cím: Zalaegerszeg, Rózsák tere 2.
Telefon: 92/596-969
Email: zalaegerszeg@reformatus.hu

Honlap: http://www.zalaegerszeg.reformatus.hu/

 

Zalaegerszeg-Andráshida (Szent Kereszt felmagasztalása) fília

Az Andráshidai településrészen található Zalaegerszeg legrégebbi épített öröksége, a római katolikus templom, mely 2013-as ásatásakor országos hírnévre tett szert.

A templom első okleveles említése 1278-ból való, de feltehetően előbb, a 13. század közepén épült román stílusban, ebből a korból való tornya, illetve hajója a kapuval. A török időkben romossá vált templomot 1746-ban átépítették, a toronyra sisak került, a déli kaput befalazták. 1785-ben újjáépítették, ekkor készült szentélye és boltozata is. 1830-ban renoválásra került sor, 1949-ben pedig felújították.

Az andráshidai templomban már 1973-ban végeztek feltárásokat, mégis 40 évvel később került elő a román kori oltár alapja, majd egy sír. A benne elhelyezett férfi csontjait 2014-ben ismét elhelyezték a templomban, a padlón a következő felirat emlékezik rá: „Hitünk szerint e kő alatt a XIII. században élt kegyúr Fábián fia, András csontjai pihennek”.

A templomot 2014. szeptember 7-én, felújítását követően újraszentelte Veres András akkori megyéspüspök.
A templom titulusa is megváltozott, Mindenszentekről Szent Kereszt felmagasztalására.

A templomkertben található a Nepomuki Szent János kápolna, mely a XVIII. században épült, barokk stílusban.

 

Weboldal: https://andrashida.hu/szent-kereszt-felmagasztalasa-templom/

Szűz Mária Szeplőtelen Szíve Plébánia

A zalaegerszegi Szűz Mária Szeplőtelen Szíve Plébánia a Szombathelyi Egyházmegye legfiatalabb plébániája.
Megalapítására 2013. augusztus 1-jén került sor Dr. Veres András szombathelyi püspök rendelkezésével.

Plébániánk története azonban természetesen nem itt kezdődik, hiszen korábban a kertvárosi városrész a Mária Magdolna Plébániához tartozott. Az ottani lelkipásztorok lelkes munkájának és az itt élők elkötelezett hitének köszönhetően egy olyan lelkes közösség alakult ki az elmúlt években-évtizedekben, amely mind számban, mind lelkületben dinamikusan fejlődött. Ennek eredményeként kezdődtek el a városrészi szentmisék 1993-ban. Ebben az időben még nem volt temploma a közösségnek, ezért a vasárnapi szentmisékre az Apáczai Csere János ÁMK-ban került sor.

A Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templom 2004-es felszentelése új lendületet adott a kertvárosi hitéletnek. A szép templom Stróber László c. apát, esperesplébános irányításával készülhetett el, akinek irányításával a lelkipásztori munka is folyt a Mária Magdolna Plébániához kapcsolódóan.

Püspök atya 2013-ban látta elérkezettnek az időt arra, hogy egy olyan időszakban, amikor leginkább plébániák összevonásáról lehet hallani, új plébániaként megalapítsa Zalaegerszeg kertvárosi városrészének plébániáját. E döntés meghozatalában személyes tapasztalata, valamint a kertvárosi hívők kitartó kérése segítette. Az új plébánia meglapítása rendkívüli ajándék az itt élők számára, hiszen ezzel új lehetőséget kapott a kertvárosi katolikus közösség a hit elmélyítésére, az Egyházhoz tartozás megerősítésére, valamint helyi közösségek további kialakítására.

A püspöki rendelkezés szerint az új plébániához tartozik Zalaegerszeg bazitai városrésze, annak templomával, az Avilai Szent Teréz templommal együtt. A bazitai egyházközség korábban a nagylengyeli, majd a gellénházi plébániához tartozott. A püspöki rendelkezésnek köszönhetően a Zalaegerszeg közigazgatási határain belül található városrészek most már mind zalaegerszegi plébániákhoz tartoznak.

A plébánia megalapításához kapcsolódóan sikerült megvásárolni az Átalszegett utca 100. szám alatt található ingatlant, amely a megalapítástól fogva plébániai központként működik. Itt kapott helyet a lelkipásztor lakása, a plébánia hivatal, valamint a közösségi ház, amely a plébánia közösségeinek igazi otthona.

Fotógaléria

 

Weboldal: https://zeg3.martinus.hu/

Jézus Szíve Ferences Plébánia Templom

A kolostort a templomot Pehm József zalaegerszegi apát-plébános, a későbbi Mindszenty József (1892-1975) építette a megyés főpásztor, gróf Mikes János kérésére Kotsis Iván tervei alapján a huszárlaktanya lovardájának helyén.

A templomot 1925 júniusában kezdték építeni az utolsó magyar király, Boldog IV. Károly (1887-1922) emlékére, ami egyedülálló a világban. A szerzetesi élet 1926 őszén kezdődött és ünnepélyes felszentelésre 1927. szeptember 25-én került sor. A templomszentelésen részt vett sok neves ember. A szentelést Mikes János, szombathelyi megyéspüspök végezte. 1942. január 1-jén nyilvánították plébániatemplommá.

A neobarokk templom védőszentje Jézus Szentséges Szíve. A főoltáron a Jézus Szíve szobor mellett Alacoque Szent Margit és Szent Bonaventura szobra látható.

A padokat az 1930-as években készítették, az orgonát 1958-ban. A templomot 1996-ban belülről kifestették, a padokat 1997-ben lecsiszolták. A hangosítást P. Tornyos Kálmán provinciális ekkor újíttatta meg. Ekkor került a templomba az új márvány oltár és ambó is. 2001-ben új keresztelőkút került a templomba Németh János helyi kerámiaművész adományaként.  2000-ben kialakították a Szent Ferenc téli kápolnát, ahol októbertől áprilisig a liturgiát, szertartásokat végezzük hétfőtől szombatig. 2003-ban faragott tabernákulum került a kápolnába, 2005 májusában elkészült az oltár.

2003 őszén kezdték felújítani kívülről a templomot és a kolostor együttest, amelyet 2004 szeptemberére fejeztek be. A kolostor és templom jubileumának 76. évfordulóján Szendi József ny. veszprémi érsek úr áldotta meg a felújított épületegyüttest. Erre az alkalomra a torony alatti vaskapu mintázatáról készült az új kerítés. 2004 elejére a kripta felújítása is elkészült. 2004 tavaszán új stallum (pad) készült az oratóriumba és a templom szentélyébe is. 2005 húsvétjára 10 új szék és egy papi szék (sedes), valamint négy új térdeplő került a templomba.

Az állam 1950 nyarán a szerzetesrendektől megvonta a működési engedélyt, így a zalaegerszegi ferenceseknek is el kellett hagyniuk kolostorukat és az épületbe a megyei hadkiegészítő parancsnokság költözött. A templomot a szombathelyi egyházmegye vette gondozásába. 1989. szeptember 15-én Dr. Konkoly István szombathelyi megyés püspök úr adta vissza a templomot a Szűz Máriáról nevezett Ferences Tartománynak, hogy végezze a lelkipásztori feladatokat.

Az első lakók P. Dr. Kovács Bánk – aki a Mária Magdolna plébánián kapott szállást, – P. Zsiga Kerubin és Fr. Fekete Teobald voltak. P. Kerubin hamarosan visszatért Esztergomba, és helyére P. Dr. Huszár Jeromos érkezett, aki hosszú éveken át az esztergomi kolostor lakója, a gimnázium igazgatója és tanára volt. Jeromos atya 2002-ben az oktatási minisztertől Eötvös József díjat kapott oktató-nevelő munkájáért. 2004-ben elnyerte az év zalai embere címet.

A kolostort 1990. május 9-én kapta vissza a Rendtartomány, ünnepélyes átadására Jézus Szíve ünnepén (június) került sor, melyen a hívők sokaságán kívül a papság, a szerzetesség, a megyei és helyi állami vezetőkön kívül dr. Habsburg Ottó – Boldog IV. Károly fia – is részt vett.

A templomhoz plébánia is tartozik. Filiái: Ebergény, Egerszeghegy, Szenterzsébethegy, Neszele és Vorhota.

Weboldal: http://www.ferencesekzeg.hu/

Fotógaléria:

Mária Magdolna Plébánia

Zalaegerszeg első plébániatemploma – névadója már ennek is Mária Magdolna volt – a XIII. sz. első felében épülhetett.

A kis román kori épületet a XIV.-XV. században gótikus stílusban építették át. Minden valószínűség szerint e korszakban emelték mellette azt a szintén gótikus temetőkápolnát, melynek alapfalait 1976-ban a mai templom déli oldalán tártak fel. A törökkel folytatott harcok idején ezek az épületek megsérültek, a XVIII. század első évtizedeiben azonban még kisebb-nagyobb javítások után még használták.

1745-ben az energikus Padányi Bíró Márton (1696-1762) kerül a veszprémi püspöki székbe, s ezáltal ő lett a város földesura is. A püspök nagy lendülettel és kitartással látott hozzá a protestantizmustól szétzilált egyházmegyéje lelki életének fellendítéséhez, az elhagyott plébániák újjászervezéséhez, a romos templomok renoválásához és újak emeléséhez.
A templom alapkövét 1747-ben tették le. A templom építése kezdetben lassan haladt. 1757-ben még mindig csak a szentély volt tető alatt.

1760. május 18-án borzalmas erejű tűzvész volt a városban, ez a tragikus esemény felgyorsította az építkezést. 1769-ben – Padányi Bíró Márton püspök halála után – Koller Ignác püspök rendelte meg a belső freskódekorációt Johann Ignaz Cimbal bécsi mestertől.
1777-ben Mária Terézia apostoli királynő megalapította a Szombathelyi Egyházmegyét, Zalaegerszeg városa is az újonnan alapított egyházmegyéhez került.

1803. július 9-én Harrasi Herzan Ferenc bíboros, szombathelyi püspök szentelte fel a templomot.

1826-ban tűzvész rongálta meg az új templomot, de a pusztítás jeleit hamar eltüntették. A külsőleg megújult templom a város egyik legnagyobb ékessége lett.

A templom alaprajza a római jezsuita Il Gesu templom népszerű típusát követi. A két torony között két pilléren nyugszik az orgonakarzat, a hajót három-három oldalkápolna bővíti. A kissé megnyújtott egyenes záródású szentély északi oldalán a keresztelőkápolna, a déli oldalon a sekrestye található, mindkettő felett egy oratórium van, szentélybe nyíló ablakokkal.
A templom külső homlokzatán a felső szoborfülkében helyezkedik el Szent Mihály szobra. Két alsó fülkében – a templom és a város védőszentje – Szent Mária Magdolna, illetve a feltámadt Krisztus szobra látható. Három kőfaragvány is díszíti a homlokzatot: középen Isten szeme, kétoldalt Padányi és Koller püspökök címere látható.
A templombelsőben a védőszent életéből vett jeleneteket ábrázolják a freskók. A mellékoltárok festményei közül kiemelkedik a Szeplőtelen Fogantatás gyönyörű ábrázolása.
A templom hangsúlyos eleme az ún. Aranyos Mária oltára.

A templom déli oldalán került 1998-ban elhelyezésre a templom egykori plébánosának, Mindszenty József hercegprímásnak a bronzszobra.

Weboldal: http://www.mariamagdolna.hu/

Fotógaléria: