Sejtette, hogy második lesz
2004 szeptember 03 - péntek
Nauratyill Zita egy mappával, benne a még csak hároméves, de annál tartalmasabb zenei ténykedésének dokumentumaival, meghívókkal, értesítőkkel és számos oklevéllel érkezett beszélgetésünkre. Természetesen magával hozta a legújabb díjáról szóló oklevelet is; a tízéves zalaegerszegi kislány korcsoportjában 2. helyezést ért el a IV. bécsi nemzetközi zongoraversenyen.
– Nyolcéves korom óta zongorázom, most már mint magántanuló, mivel tanárom, Serfőző Józsefné nyugdíjba vonult. De, hogy ne szakadjon meg a kapcsolatom a zeneiskolával, felvettem a fuvola szakot – mondja Zita, és az őt kísérő édesapa, Nauratyill József, aki hozzáteszi, azért alakult mindez így, mert tanár és diákja kölcsönösen ragaszkodott egymáshoz.
Zita tartalékként ugyan bejutott az országos zongoraversenyre, de mivel emiatt ott nem volt lehetősége megmérettetni magát, a család körülnézett az interneten, és Serfőző Józsefné volt tanítványa, Mátyás István is, aki jelenleg a Bécsi Zeneakadémián tanul, hozott egy tájékoztatót erről a nemzetközi meghívásos zongoraversenyről.
– Kitöltöttem a jelentkezési lapot, majd augusztus 12-én Bécsben egy elődöntőn kellett bemutatkoznom. Két kötelező darab, Mozart- és egy Haydn-szonáta közül lehetett választani, én az utóbbit játszottam, és ezzel sikerült továbbjutnom a gálára. Az augusztus 19-i bécsi döntőn egy közel 12 perces műsort kellett előadnom, Händel-, Chopin-, Debussy- és egy Moszkowski-darabot választottam.
A harminc év alattiak nemzetközi zongoraversenyén idén első ízben hirdettek kiskorcsoportban (8-12 életév között) versenyt, amelyen Zita, aki egyébként a gála legfiatalabbja volt, a második helyet szerezte meg.
– Helyezésem nagyon feldobott. Sejtettem, hogy második leszek, mivel az első helyezett japán kislány megérdemelten győzött – foglalja össze sikerével kapcsolatos gondolatait Zita, aki nagyon szorgos, a zongoraórák mellett naponta legalább másfél órát szán a gyakorlásra, és a nyári szünidejét is feláldozta erre a versenyre.
– Zita három éve tanul nálam zongorázni, a hihetetlenül szorgalmas, rendkívüli képességű gyermek e rövid idő alatt komoly szintre jutott el – mondja róla tanára, Serfőző Józsefné -, szinte hibátlanul képes leolvasni a kottát a harmadik-negyedik eljátszásra. Nagyon sok örömöm van benne, az órákon nem figyelünk az időre, amíg el nem fárad, addig zongorázunk. Nagyon szeret szerepelni, és tisztában van azzal, hogy csak állandó gyakorlással és szinten tartással lehet előrelépni, jelesül egy-egy versenyre bejutni.
Zita tartalékként ugyan bejutott az országos zongoraversenyre, de mivel emiatt ott nem volt lehetősége megmérettetni magát, a család körülnézett az interneten, és Serfőző Józsefné volt tanítványa, Mátyás István is, aki jelenleg a Bécsi Zeneakadémián tanul, hozott egy tájékoztatót erről a nemzetközi meghívásos zongoraversenyről.
– Kitöltöttem a jelentkezési lapot, majd augusztus 12-én Bécsben egy elődöntőn kellett bemutatkoznom. Két kötelező darab, Mozart- és egy Haydn-szonáta közül lehetett választani, én az utóbbit játszottam, és ezzel sikerült továbbjutnom a gálára. Az augusztus 19-i bécsi döntőn egy közel 12 perces műsort kellett előadnom, Händel-, Chopin-, Debussy- és egy Moszkowski-darabot választottam.
A harminc év alattiak nemzetközi zongoraversenyén idén első ízben hirdettek kiskorcsoportban (8-12 életév között) versenyt, amelyen Zita, aki egyébként a gála legfiatalabbja volt, a második helyet szerezte meg.
– Helyezésem nagyon feldobott. Sejtettem, hogy második leszek, mivel az első helyezett japán kislány megérdemelten győzött – foglalja össze sikerével kapcsolatos gondolatait Zita, aki nagyon szorgos, a zongoraórák mellett naponta legalább másfél órát szán a gyakorlásra, és a nyári szünidejét is feláldozta erre a versenyre.
– Zita három éve tanul nálam zongorázni, a hihetetlenül szorgalmas, rendkívüli képességű gyermek e rövid idő alatt komoly szintre jutott el – mondja róla tanára, Serfőző Józsefné -, szinte hibátlanul képes leolvasni a kottát a harmadik-negyedik eljátszásra. Nagyon sok örömöm van benne, az órákon nem figyelünk az időre, amíg el nem fárad, addig zongorázunk. Nagyon szeret szerepelni, és tisztában van azzal, hogy csak állandó gyakorlással és szinten tartással lehet előrelépni, jelesül egy-egy versenyre bejutni.
Tartalom megosztása: