Kocsisné Koszorús Anikó

Kocsisné Koszorús Anikó a  hímzés szeretetét édesanyjának köszönheti, tőle tanulta meg kislánykorában a népművészet szeretetét, azokat a hímző technikákat, amire a későbbi ön- és szakmai képzéseket építhette.

Kocsisné Koszorús Anikó 1973-ban költözött Zalaegerszegre, azonnal bekapcsolódott a Horváth Terézia vezette hímző szakkör munkájába. Őt és Keszei Sándornét országosan kiemelkedő hagyományőrző hímzőt tartja mestereinek és példaképeinek.

1977-től tanulva tanított, 1980-ban kapta meg a „C” kategóriás szakkörvezetői engedélyt.

1978-ban alapított szakkört a Zala Volánnál, ami később a Helyőrségi Művelődési Otthonban működött.

2004 óta a Kézművesek Háza alkotócsoportjaként működik az  általa  vezetett 28 éves hímző szakkör.

Szakmai, közösségépítő és gyűjtő-feldolgozó munkájának köszönhető, hogy ez a hímző közösség az egész országban ismertté tette a zalai és ezen belül is a Hetés vidéki hímzéseket.

Kutató-gyűjtő munkáját a 80-as években Zobor-alján kezdte, ahová máig rendszerességgel visszajár, szenvedélyesen gyűjti és feldolgozza, szakkörén keresztül továbbtanítja ennek a csodálatos, régies, szálon varrott határon túli magyar hímző kultúrának a hagyományait.

Az 1990-es évek közepétől megyénk a mai Szlovéniába is áthúzódó kistájegységének, Hetés és vidékének hímző kultúráját kutatja és tanítja.

Dr. Kerecsényi Edit etnográfus felkérésére 1999-2000-ben részt vett a Zala Megyei Népművészeti Egyesület kiadásában megjelent, Hetés férfi és női viseletét bemutató két kötetben publikált anyag felgyűjtésében és feldolgozásában.

Majd összeállított egy mintalap gyűjteményt „Hetési női viseleti hímzések a lendvai-, muraszombati-, a zalaegerszegi múzeumok és magángyűjtők anyagából”, melyet a Honvéd Kaszinó Kulturális Egyesület jelentetett meg 2001-ben.

Rendszeresen tanít az egész országban, több helyre hívják a Zobor-aljai és a zalai hímzések tanítására.

Szakkörével együtt rendszeresen részt vesz hazai és külföldi kiállításokon.

A Zalaegerszegi Hímző Stúdión kívül szakkört vezet: Zalaistvándon, valamint Szlovénia három magyar településén is (Dobronak, Kapca, Radamos).

Kiemelkedő társadalmi-kulturális tevékenysége, elhivatottsága elismeréseként 2006-ban Zalaegerszegért díjat kapott.