Díszes kovácsoltvas kapun jutottunk a szökőkúttal díszített udvarba. De ez még csak a kezdet, a kastély belseje elmondhatatlan élmény volt. Hadd meséljek néhányat!

A kastély ékessége a dúsan aranyozott zeneterem, ahol valaha Joseph Haydn, kiváló osztrák zeneszerző muzsikált. Innen a díszterembe léptünk. Érdekesnek találtuk, hogy a mennyezeten lévő Apolló a Nap szekerén freskóról a négy ló minden irányból nézve ránk tekint. A négy sarokban az évszakokat ábrázoló életnagyságú szobrok márványtalpazaton állnak. Látogatásunkkor restaurátorok dolgoztak a szobrokon. A kastély szobáit végigjárva egyik ámulatból a másikba estünk.

A szalonokban korabeli bútorok, porcelánok, díszórák, tükrök, festmények, falikarok, csillárok vonták magukra a figyelmet. Szinte mesében éreztük magunkat. Csodáltuk a gobelinhuzatú bútorokkal, festményekkel berendezett lakosztályt, ahol Mária Terézia királynő is vendégeskedett. Nagyon tetszettek a kínai lakktáblák és a velencei tükrök is.

A földszinten található nyári ebédlő ezüst virágfüzérei felújítva, régi pompájukban várják a látogatókat.

Ezt követően egy kellemes csárdában finom ebéd mellett pihentünk meg. Délután a Fertő tó felé vettük az irányt, amely Közép-Európa harmadik legnagyobb tava.
Hajóutunk során a növényekkel, nádassal körülvett part csodálatos látványában gyönyörködhettünk.

A hatalmas nádrengeteg és a nyílt vízfelület sokszínű madárvilág élettere. Sokféle ritka madárfaj, gázló, úszó és bukó vízi madarak élnek itt.

A Fertő- Hansági Nemzeti Park területe madarak ezreit vonzza táplálékbőségével, valamint a fészkeléshez és a fiókaneveléshez szükséges háborítatlan környezettel.

Hajónkat sirálycsapat követte, mellettünk vadkacsák úszkáltak kicsinyeikkel. Még Ausztriába is átmentünk, bár az igazat megvallva sokkal jobb levegő volt Magyarországon.

Sopronnal való ismerkedést elkezdve az egykori római település romjaiba botlottunk, s a várfalat követve a Fő térre jutottunk.

Megtekintettük a város jelképét a Tűztornyot, ahonnan régen a toronyőr trombitával jelezte, ha tüzet észlelt, vagy előkelő vendég közeledett a városkapu felé.

Megcsodáltuk a városháza gyönyörű épületét, a Szentháromság-szobrot, a Storno – házat barokk és rokokó díszeivel, amely Mátyás királynak is adott szállást.

Elkápráztatott bennünket a híres Kecsketemplom gótikus íveivel, kőcsipkés tornyával.

Sétánk egy hangulatos soproni cukrászdában ért véget, ahová egy finom fagyira tértünk be.

Fáradtan, de sok élménnyel gazdagodva tértünk haza. Emlékezetes kirándulás volt.

Németh Imola, Kósa Gergely 3.c osztály
Ady Endre Általános Iskola, Gimnázium és AMI