Harmatos László
a „Vitézi Rend” tagja
Harmatos László 1943-ban született Szakonyban.
Édesapját korán, tíz éves korában tragikus körülmények között veszítette el.
A szomorúsággal, nélkülözésekkel és viszontagságokkal teli esztendők után édesanyja újból férjhez ment, így a család Zala megyébe költözött.
Az 1960-as évek elején befejezte az ipari iskolát, ahol bádogos szakmunkás képesítést szerzett, majd később Pécsett mestervizsgát is tett.
1965-ben megnősült, egy lánygyermeke született.
Az elmúlt évtizedekben kisiparosként dolgozott, emellett feleségével meghatározó szerepet töltött be szűkebb hazája, Andráshida közösségi életének formálásában.
A rendszerváltás eseményeit nagy örömmel fogadta, részt vett a vasfüggöny lebontásában, a Páneurópai Pikniken Sopronkőhidán, valamint Nagy Imre és társai újratemetésén.
1989 karácsonyán pénzadományt gyűjtött a román forradalom miatt szenvedő erdélyi magyaroknak, társaival élelmiszert, vérplazmát, gyógyszert szállítottak Kolozsvárra és Marosvásárhelyre.
Harmatos László és felesége kezdeményezésére 1996-ban Zalaegerszegen elsőként állítottak emléket Szent Istvánnak az andráshidai településrészen.
A településrész lakóinak példaértékű közösségi összefogása, elhivatott és áldozatos tenniakarása a házaspár munkájának is köszönhető.
1993 óta tevékenykedett a Zala Megyei ’56-os Hagyományőrző Egyesületben, a Zala Megyei Nemzeti Szövetségben és a Magyar Királyi Csendőrség Országos Egyesületében is.
Zalaegerszeg közéletében betöltött, a polgári civil társadalom összetartozásának erősítése érdekében végzett önzetlen munkássága példaértékű.
Harmatos Lászlót 2013-ban Esztergomban, a Szent Anna templomban a magyar nemzetért tett kiemelkedő szolgálataiért a „Vitézi Rend” tagjává avatták.
Példaértékű tevékenységét 2016-ban Zalaegerszegért díjjal is elismerték.
Harmatos László 77. életévében, 2020-ban hunyt el.
Tartalom megosztása: