keresés a weboldalon

A bizalom az itt élőkre épül

Zalaegerszeg címer
Hírek

A bizalom az itt élőkre épül

2006 május 15 - hétfő
Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá nyilvánításának 121. évfordulója alkalmából a szokásokhoz híven először a város első polgármesterének, Kovács Károlynak az emlékművét koszorúzták meg az önkormányzat vezetői. A város napja tiszteletére a Széchenyi téri díszteremben az ünnepi közgyűlés résztvevőit – a kitüntetetteket és családtagjaikat, Zalaegerszeg megjelent díszpolgárait, a megyei közgyűlés elnökét és alelnökét, a testvérvárosi delegációkat – dr. Gyimesi Endre polgármester köszöntötte. Külön szólt az ünnepségen megjelent 85 éves Ódry Lajos nyugalmazott honvéd karmesterhez, aki, mint a polgármester fogalmazott: 80. születésnapján megígérte, hogy megírja Zalaegerszeg indulóját. A szerzemény elkészült, melyet felvételről, a kaposvári fúvószenekar tolmácsolásában meg is hallgattak.

Ünnepi beszédében dr. Gyimesi Endre megemlékezett három kiváló, zalai közéleti személyiségről, akik hazánk sorsában meghatározó szerepet játszottak: Zrínyi Miklós költő és hadvezérről, Csány László reformpolitikusról és Deák Ferencről, a haza bölcséről.
– Nagyon sokan látogatnak Zalaegerszegre. Van, aki hiányolja a régi házakat, a városmagot, ugyanakkor még többen az épített világ mögé tekintenek, és ilyenkor rengeteg a pozitív visszhang. Hiszen az alkotók fontosabbak, mint az épületek, és Zalaegerszeg bővelkedik ilyen személyiségekben. Helytörténészi kutatásaim során többször is feltettem a kérdést: minden kor kitermeli a jeles magyarokat, de mi van a több ezer névtelen hőssel? Büszkék vagyunk rájuk is, mert gyönyörű örökséget kaptunk tőlük: hitet, méltóságot, a család szeretetét, és ez az örökség kötelez bennünket – fogalmazott a polgármester, majd arról szólt, hogy kíván megfelelni mindennek a mában a város.

– Jó gazda módjára próbálunk gazdálkodni, nem éljük fel tartalékainkat. A nehézségek ellenére is előre tekintünk. Nem lehet gazdasági társaság módjára működtetni az önkormányzatot. A közgyűlés munkájával erősíti a városhoz való kötődést. Támogatjuk a történelmi egyházak léleképítő munkáját, a „Nemzedékek kézfogása” programmal, a „Zalaegerszeg-kártya” bevezetésével és a „Tiszteletbeli polgár” cím adományozásával fűzzük szorosabbra a kapcsolatokat. Bízom városom jövőjében, az optimizmust az itt élőkre alapozom – folytatta dr. Gyimesi Endre. – Az itt élők szeretik a városukat, bár esetenként elégedetlenek ezzel-azzal, és ez így van rendjén. Olyan Zalaegerszeget szeretnénk, amely átlátható, otthonos, szép, és amelyet szeretünk. Amely megélhetést biztosít, gondoskodó kezet nyújt, ahol az emberek egymásra mosolyognak, és kezet ráznak.

A Canterina kamarakórus Bartók: Bolyongás című művének előadása után dr. Gyimesi Endre Zalaegerszeg Város Díszpolgára kitüntető címet adományozott a 81 éves Rosta Sándornak. Életútját felvillantva elhangzott: az ELTE jogi karáról 56-os tevékenysége miatt eltávolították, majd 1957-ben első fokon 7 évre ítélték, teljes vagyonelkobzással, másodfokon a Budapesti Népbíróság 8 évre emelte fel a büntetését. 1962-ben feltételesen szabadult. A rendszerváltás után Zala megyében megszervezte a Magyar Politikai Foglyok Szövetségét, majd részt vett az 1956-os Szövetség és az 1956-os Hagyományőrző Egyesület szervezésében. Számos újságcikke jelent meg a rendszerváltás és az 56-os forradalom témáihoz kapcsolódva. A volt ÁVH épületében (a jelenlegi Kaffka- kollégiumban) állandó kiállítást szervezett. Kezdeményezője volt több utca- és intézménynév megváltoztatásának, valamint 56-os kopjafák és emléktáblák elhelyezésének. „A zalai 1956-os események leghitelesebb vezető személyisége” – fogalmazott a polgármester.

Pro Urbe-díjat kapott Igazi István pedagógus, az Öveges ÁMK igazgatója. Dr. Gyimesi Endre a kitüntetett sporttevékenységét méltatta: a ZTE-ben először a tartalékcsapatnak, majd 1963-tól az első csapatnak lett a tagja. Matematika-fizika szakon szerzett diplomát, és 1998-ig a Hamburger-iskolában tanított. Kezdeményezője volt a Landorhegyi-iskolában egy nagyméretű tornacsarnok megépítésének, ezzel megalapozták a testnevelés tagozat működésének alapjait. Közel félszáz labdarúgónak alapozta meg sportpályafutását. 1998-tól az andráshidai Öveges ÁMK-ban dolgozik.

Ugyancsak Pro Urbe-díjat kapott Szabolcs Péter Munkácsy-díjas szobrászművész, aki 1967-től él Zalaegerszegen. Kiemelkedő szerepe volt az egervári művésztelep létrehozásában. Első önálló kiállítása 1969-ben volt a Göcseji Múzeumban, 1975-ben megkapta a ravennai II. Nemzetközi Dante Biennálé aranyérmét. Zala megyének mintegy másfél tucatnyi településén állították fel szobrait. Művész-eszköztára széles: dolgozott fémmel, kővel, fával. Tematikája sokrétű, az emberi élet minden aspektusára kiterjed. 2005-ben került felavatásra Királyi pár című szobra a Falumúzeum bejáratánál. Idén is újabb alkotásával gazdagítja a várost: a Hősök kertjében az általa készített kőtábla állít emléket a trianoni szerződés tragikus következményének.

Az elismerések átadása után a testvérvárosok küldöttei tolmácsolták üdvözletüket. Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere bejelentette, hogy június 21-én Marosvásárhelyen Zalaegerszeg polgármesterének Pro Urbe-díjat adnak át. Az ünnepi közgyűlésen a lendvai polgármesterrel és a varasdi alpolgármesterrel testvérvárosi szerződést írt alá dr. Gyimesi Endre.

* * *
Ünnepi esemény színhelye volt a Táncsics utcai Dél Hercegnője is, az épület falán Ruszt József Kossuth-díjas rendezőre emlékező domborművet avattak. A zalaegerszegi színház alapítója élete utolsó éveit töltötte a társasházban. Tisztelői és a ház lakóinak nevében Matyéka István vállalkozó állíttatta a bronz domborművet, melyet Béres János szobrászművész készített. Dr. Gyimesi Endre polgármester avatóbeszédében felidézte Ruszt József életútját, zalaegerszegi kötődését. Megemlékezett a színházért dolgozó és rajongó szakemberről. Gálffy László színművész a barátok nevében elevenítette fel a nyughatatlan művész sokoldalúságát, és személyes élményeiről is szólt, az utolsó látogatások egyikéről. Végül a ház híres lakójáról meghatott szavakkal beszélt Matyéka István, és mondott köszönetet Béres Jánosnak az alkotásért.

* * *
Benépesült a Vizslapark is. A testvérvárosi küldöttségek tagjai közösen ültették el a „Testvérvárosi park” fáit, cserjéit. Földbe tűzött fatábla jelzi az ültető város nevét és a növény fajtáját.
– Az alapötlet néhány testvérvárosból származik, ahol hasonló alkalomkor és hasonló rendezvénnyel a barátságot és az együvé tartozást szimbolizálták – válaszolta érdeklődésünkre Gyutai Csaba alpolgármester. – Úgy gondoltuk, a város kiterjedt kapcsolatrendszerét, az európai gondolatot is ezzel a szép gesztussal lehet szimbolizálni. Nem beszélve arról, hogy botanikai értéke is van az ötletnek, hiszen minden település a saját térségére jellemző, meghatározó fafajtát, növényt hozott. A park gondozása a Városgazdálkodási Kft. feladata lesz. Megjegyzem, a cég jelentősen erősödött szakmailag, hiszen egy tájépítő mérnök állt munkába, és ez már meglátszik a város közterületein.

Dr. Gyimesi Endre a fa és cserje elültetése után elmondta: készek bővíteni a park állományát, kérésre bármikor további növényeket ültethetnek. A résztvevőket, pedig meghívta 2007 májusára, az Egerszeg-fesztivál idejére, egy közös piknikre. (Zala-Lap Kft., V. Zs. Z. A.)

Tartalom megosztása: