keresés a weboldalon

Költőiség és ősiség a 60-as évekből

Zalaegerszeg címer
Hírek

Költőiség és ősiség a 60-as évekből

2006 július 13 - csütörtök
Méltó helyre került az egykori MMIK évtizedek óta „parlagon heverő” domborműve. Andrássy Kurta János szobrászművész „Zene, dráma” című alkotása 1961-től díszítette az akkori megyei művelődési ház falát. Az épületből aztán némi átalakítás után Hevesi Sándor Színház lett, a dombormű viszont nem került vissza a helyére.

Hosszú évekig a Városgazdálkodási Kft. (és jogelődjei) egyik helyiségében hevert a mű, mígnem Németh János keramikusművész és Tolvaj Márta, a belvárosi körzet önkormányzati képviselője elő nem állt ötletével: kerüljön az alkotás a Kossuth utca 32. szám alá, az egykori Tulipán presszó melletti üres falra.

A dombormű felújításának terveit Szerdahelyi Károly készítette, a kivitelezést, pedig a Reneszánsz Kft. vállalta, így az elmúlt héten felavatásra kerülhetett – immár másodszor – Andrássy Kurta János köztéri munkája. Az ünnepségen a 95 éves szobrászművész is részt vett, akit dr. Gyimesi Endre polgármester köszöntött. Mint mondta, Kurta János olyan a magyar képzőművészetben, mint a Bartók és Kodály a zenében. Sorsa, legalább olyan kalandos, mint a felújított alkotásé.

A művész Erdélyből került a fővárosba a 30-as években, s mindenféle előtanulmány nélkül nyert felvételt a képzőművészeti egyetemre. A Magyar szobrászat története című könyve miatt azonban tizenöt éves „hallgatásra” kényszerítette az akkori hatalom, ám mégis volt ereje az újrakezdéshez.
Németh János örömét fejezte ki az iránt, hogy a városban a Kálvária tértől egészen a Deák térig szebbnél szebb köztéri alkotásokkal találkozhat a járókelő, és hogy ezt csak erősíti ezután a régi-új dombormű. A „Zene, dráma” alkotásnak valóban dallama és ritmusa van. A forma egyszerűsége és lágysága megfogja a járókelőt, a tiszta művészet varázsa, pedig marasztal.

Andrássy Kurta János elmondta, hogy alkotás közben mindig a költőiség vezette, valamint a népművészet, és az ősi formák iránti tisztelet, aminek valóban Kodály és Bartók volt az ihletője. A közel fél évszádos dombormű ezért egyszerre viseli magán az ősiség, és a modernség jeleit. (Zala-Lap Kft., P. P., Z. A.)

Tartalom megosztása: