Czobor Mátyás

Zalaegerszeg 1918-1936 közötti polgármestere

(Pusztakovácsi, 1875. február 22. – Zalaegerszeg, 1957. április 27.)

2022-ben emlékeztünk Zalaegerszeg nevének 1247-es, első írásos említésének 775. évfordulójára. A másik neves évforduló pedig, hogy 137 évvel ezelőtt, 1885. május 13-án lett rendezett tanácsú város, amely egyben a Város Napja is. Ez alkalomból minden évben ünnepi közgyűlés keretében kerül odaítélésre a díszpolgári cím.

2022-ben posztumusz díszpolgári címben részesült néhai Czobor Mátyás polgármester (1918-1936), aki a leghosszabb ideig töltötte be választott tisztségviselőként a városvezetői posztot, továbbá ő volt a Virágos Zalaegerszeg program ötletgazdája, a Göcseji Hetek rendezvénysorozat megálmodója.

A két világháború közötti korszak városvezetőjének a Május 1. ligetben szobrot is állított a városvezetés. Béres János alkotását szintén a Városnapi ünnepség keretében avatták fel.

Czobor Mátyás Antal Kaufmann Mátyás néven született római katolikus családban a Somogy vármegyei Pusztakovácsin 1875. február 22-én. Édesapja Kaufmann Mátyás, édesanyja Szátner Mária volt. Középiskoláit és a jogi akadémiát Pécsett végezte.

1899 június 25-én lépett közigazgatási szolgálatba Zalaegerszegen, mint árvaszéki ülnök. Még ez év decemberében vármegyei aljegyző lett, ezt követően gyorsan emelkedett a hivatali ranglétrán, s már 1913. májusától másodfőjegyzői posztot töltött be.

1918. áprilisában meghívták Zalaegerszeg rendezett tanácsú város polgármesteri székébe, ahol több mint 18 éven át töltötte be a polgármesteri posztot.

Nevéhez fűződik a két világháború közötti Zalaegerszeg városképének kialakítása, és szinte valamennyi jelentős fejlesztés. Tevékenysége nyomán új városrészek alakultak ki, többek között a Páter-domb, a Jánkahegy, s közel 40 új utca nyílott. Új középületek sora, mint például a postapalota, a vasútállomás emelkedett, valamint jelentősen megnövekedett a magánépítkezések száma is. Új köztemető létesült, szeretetház, bérlakások sora épült, s bővült a közkórház is. Támogatta egyházi intézmények és épületek létesítését is, ekkor épült a ferences templom, valamint a Notre Dame Zárda is.

Nevéhez kötődik a „Virágos Zalaegerszeg” programjának végigvitele, s tevékenysége időszakában lett a közigazgatási reform kapcsán Zalaegerszeg megyei jogú város 1929-ben. A város legnagyobb tereinek kialakítása, parkosítás, új piac létesítése is ezekben az években történt meg. Számos irodalmi, kulturális és gazdasági egyesület elnöke, díszelnöke volt. Több közgazdasági és közérdekű szakcikk írója. Az 1938. szeptember 11-én megalakult zalaegerszegi Baross Szövetség fiókjának alapító elnöke volt az akkor már nyugalmazott zalaegerszegi polgármester.

Czobor Mátyás 1957. április 27-én hunyt el Zalaegerszegen.