Dr. Keresztury Dezső

Széchenyi-díjas író, költő, irodalomtörténész, kritikus, műfordító, egyetemi tanár

(Zalaegerszeg, 1904. szeptember 6. – Budapest, 1996. április 30.)

Keresztury Dezső Zalaegerszegen született 1904. szeptember 6-án.
Édesapja Dr. Keresztury József, ügyvéd, édesanyja eőri Eöry Etelka.
Tanulmányait Eötvös-kollégistaként a budapesti, a berlini és a bécsi egyetemeken végezte. 1928-ban szerzett magyar-német szakos tanári diplomát.

1929 és 1936 között a berlini egyetem magyar lektora, illetve a Magyar Intézet könyvtárosa volt, majd 1945-ig az Eötvös József Collegium magyartanára, közben 1937-től 1943-ig a Pester Lloyd című német nyelvű napilap irodalmi, később kulturális rovatvezetője volt.
1945-ben a budapesti egyetem magántanára és a Magyar Írók Szövetségének alapító tagja.

1945 és 1947 között a Nemzeti Parasztpárt tagjaként vallás- és közoktatásügyi miniszter, valamint 1945-től 1948-ig az Eötvös József Collegium igazgatója volt.

1948-tól 1950-ig a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárosa volt.
1950-től 1971-es nyugdíjba vonulásáig az Országos Széchényi Könyvtár tudományos főosztályvezetője volt.
1982-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett.
1988-tól a Veres Péter Társaság tiszteletbeli elnökségi tagja, 1994-től a PEN Club tiszteletbeli elnöke volt.
Költészete mellett, mint Arany János életművének kutatóját emlegetjük, ám műfordítóként és a Goethe Társaság magyar tagozatának elnökeként is funkcionált.

1975-ben szülővárosa díszpolgára lett. 14 éves koráig ugyanis Zalaegerszegen élt, s bár tanulmányai majd munkája és hivatása hosszú időre elszólította, a ’70-es évek elejétől ismét szorosabbra fűzte kapcsolatát szülővárosával. Jó viszonyt ápolt egykori iskolájával, a Zrínyi Miklós Gimnáziummal, de a város kulturális- és közéletének szereplőivel is.
Többször tett látogatást például Németh János keramikusművész műhelyében.
Támogatta a kimagasló teljesítményt nyújtó diákokat, a család egykori Jánka-hegyi pihenőházát pedig a városnak adományozta. Ekkor jött létre a Keresztury Ház Kuratórium.
Utoljára 1996 februárjában járt Zalaegerszegen, két hónappal később, április 30-án – 92. életévében – Budapesten elhunyt.
Halála után nem sokkal a kuratórium Keresztury Emlékbizottsággá alakult.
A Zalaegerszeg belvárosi „Centrum tér” felvette a nevét, és ugyanitt Szórádi Zsigmond alkotásaként szobor is felidézi jellegzetes vonásait.
A Városi Művelődési Központ szintén Keresztury nevét viseli, de a megyei könyvtár is évente megrendezi a költőről elnevezett szavalógáláját.

Emlékezete
Emléktáblája van egykori lakóhelyén, az V. kerületi Semmelweis utca 4. számú házon, továbbá Tapolcán és Balatonfüreden is van portrédomborművel.
Mellszobra van Zalaegerszegen kívül abban a faluban is, amelyet igazi otthonának tekintett Nemesgulácson. A nemesgulácsi Eőry-kúria, ahol ifjú éveit töltötte, ma az óvodának ad otthont.
A nevét viseli a településen lévő iskola, amelynek udvarán a bazalttéglából készült mellszobra található.
Általános iskolát neveztek el róla a főváros X. kerületében, Kőbányán is.
A zalaegerszegi Általános Művelődési Központ 2007 óta az ő nevét viseli.
Sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben található.

Díjai, kitüntetései
Magyar Köztársasági Érdemrend (1946)
Szocialista Munkáért Érdemérem (1954)
Batsányi-díj (1966)
József Attila-díj (1968)
A Munka Érdemrend arany fokozata (1970)
Felszabadulási Emlékérem (1970)
A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1974)
Grillparzer-gyűrű (1974)
Herder-díj (1976)
Ady-jutalomdíj (1978)
Állami Díj – több évtizedes kulturális, tudományos munkásságáért, a magyar kultúra külföldi népszerűsítéséért (1978)
Az Osztrák Köztársaság ezüst Érdemrendje (1979)
A Magyar Népköztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendje (1984)
SZOT-díj (1985)
A Magyar Népköztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendje (1989)
Akadémiai Aranyérem (1989)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (1994)
Széchenyi-díj – életműve elismeréseként (1996)

Művei

• A nemzeti klasszicizmus essay-irodalma. Fejezetek egy nagyobb tanulmányból; Dunántúl Ny., Bp., 1928 (Minerva-könyvtár)Arany János (tanulmány, 1937, 1971)

• Ungarn. Ein Novellenbuch; szerk. Keresztury Dezső; Korn, Breslau, 1937
• Balaton; összeáll. Keresztury Dezső; Officina, Bp., 1940 (Officina képeskönyvek) (franciául, németül is)
• A német irodalom kincsesháza; szerk. Keresztury Dezső; Athenaeum, Bp., 1941 (Az európai irodalom kincsesháza)
• Alt Budapest in Text und Bild; Officina, Bp., 1942 (Officina Hungarica)
• Balogh József–Illyés Gyula–Keresztury Dezső: Hírünk a világban; Hungária Ny., Bp., 1944
• Helyünk a világban (tanulmány, 1946)
• A magyar irodalom képeskönyve (szerkesztette, 1956)
• Dunántúli hexameterek 1946-1956 (versek, 1956, 1974)
• Lassul a szél (szonettek, 1957)
• A német elbeszélés mesterei. 1-2.; vál., szerk., bev. Keresztury Dezső, jegyz. Walkó György; Európa, Bp., 1957 (A világirodalom klasszikusai)
• A magyar irodalom képeskönyve; összeáll. Keresztury Dezső; Magvető, Bp., 1957
• Arany János 1817-1882. A költő halálának 75. évfordulójára; szerk. Keresztury Dezső, V. Nyilassy Vilma, Illés Lászlóné; Magyar Helikon, Bp., 1957 (A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványai)
• A német líra kincsesháza (szerkesztette, 1959)
• A magyar zenetörténet képeskönyve (szerkesztette Vécsey Jenővel és Falvay Zoltánnal, 1960)
• Balaton; Panoráma, Bp., 1960
• Német költők antológiája (szerkesztette, 1963)
• Emberi nyelven. Keresztury Dezső versei 1930-1965 (versek, 1965)
• „S mi vagyok én…?”, Arany János 1817-1856 (tanulmány, 1967)
• Európai pillanatok (versek Gink Károly fotóira, 1968)
• Festbeleuchtung auf dem Holzmarkt und andere ungarische Erzählungen; szerk., utószó Keresztúry Dezső, németre ford. Bruno Heilig et al.; Goverts, Stuttgart, 1968
• „S két szó között a hallgatás …”. Magyar mártír írók antológiája; vál., szerk. Keresztury Dezső, Sík Csaba; Magvető, Bp., 1970
• Üzenet. Szemelvények a magyar irodalom századaiból; vál., jegyz. Margócsy József, szerk. Keresztury Dezső; Tankönyvkiadó, Bp., 1970
• Örökség. Magyar író-arcképek; Magvető, Bp., 1970 (Elvek és utak)
• Arany János; Akadémiai, Bp., 1971 (A múlt magyar tudósai)
• A szépség haszna (tanulmányok, 1973)
• Balaton (fotóalbum; kísérőszöveg Balla Demeter felvételeihez, 1974) (angolul, franciául, németül, olaszul, oroszul is)
• Így élt Arany János (1974)
• Arany és az MTA (1975)
• Égő türelem (versek, 1975)
• A magyar opera- és balettszcenika (Staud Gézával és Fülöp Zoltánnal, 1975)
• Nyitott kör (versek, 1976)
• Változatok Bartók színpadi műveire (versek Gink Károly fotóira, 1976)
• Szelényi Károly: Balaton és vidéke. Táj változó fényben; bev., versek Keresztury Dezső; Corvina, Bp., 1978 (angolul, németül is)
• A viaskodás szonettjeiből; rajz Szalay Lajos; Keresztury Dezső, Bp, 1979
• Válogatott versek (válogatott versek, 1979)
• Így éltem (versek, 1979)
• A viaskodás szonettjeiből (versek, 1979)
• Hat tétel a nyelvről (versek, 1979)
• Istenek játékában (versek, 1981)
• Híres magyar könyvtárak (Gyarmathy László fényképeivel, 1982)
• Pásztor (versek, 1982)
• A kedves után. Egy verses napló töredékei (1984)
• Állandóság a változásban (versek, 1984)
• Árnyak nyomában. Válogatott színikritikák (tanulmányok, 1984)
• Helyünk a világban. Tanulmányok. Új válogatás; Szépirodalmi, Bp., 1984
• Pannonhalma; fotó Meződy Ö. István. szöveg Keresztury Dezső; IPV, Bp., 1984
• A palota foglya. Arany János utolsó pályaszakasza; s.n., Bp., 1985
• A magyar önismeret útja (esszé, 1985)
• A keszthelyi Helikon Könyvtárról; szöveg Keresztury Dezső, fotó Gyarmathy László; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1985
• „Csak hangköre más.” Arany János, 1857-1882 (tanulmány, 1987)
• Keresztury Dezső: Babits. Levelek, tanulmányok, emlékek; szerk., vál., szöveggond., jegyz. Téglás János; Ságvári Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet–Zrínyi Ny., Bp., 1988 (A nyomdaipari szakközépiskola és a Zrínyi Nyomda Babits-sorozata)
• Kapcsolatok (visszaemlékezések, 1988)
• Határok, frontok (versek, 1989)
• A közelítő csönd; ill. Szalay Lajos; s.n., s.l., 1989
• Mindvégig. Arany János 1817-1882 (1990)
• Önarcképek, 1904-1991; előszó Major Ottó; Zalai Nyomda–Magyar Bibliofil Társaság, Bp., 1991
• „S mik vagyunk mi?”. Tanulmányok, esszék, cikkek; Mikszáth, Salgótarján, 1992 (A Magyar Irodalomtörténeti Társaság kiskönyvtára)
• Keresztury Dezső 57 verse; Magyar Bibliofil Társaság–Magyar Irodalomtörténeti Társaság–Zalai Nyomda, Bp., 1992
• Emlékezéseim. Szülőföldeim (emlékezés, 1993)
• Nehéz méltóság. Tragédia; utószó Kovács Sándor Iván: A hadvezér és a polgármester. Élmény és tragikum Keresztury Dezső Zrínyi-drámájában; Argumentum, Bp., 1993 („Csak tiszta forrásból”. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság „Szövegkiadások”-sorozata)
• Féktelen idő. A szerző válogatása életművéből; Trikolor–Intermix, Bp.–Ungvár, 1994 (Örökségünk)

• Imádság békességért. A költő kilencvenedik születésnapjára; Zalaegerszeg Város Önkormányzata–Magyar Bibliofil Társaság, Zalaegerszeg–Bp., 1994
• Valaki tenyerén. Keresztury Dezső istenes versei; vál. Monostory Klára, rajz Szántó Erika; Magyar Bibliofil Társaság, Bp., 1994
• Haza, nagy ég alatt. Magyarország; kép Palotás Rezső, szöveg Keresztury Dezső; Aerofotó, Bp., 1995
• Válogatott műfordítások; sajtó alá rend., bev., jegyz. Monostory Klára; Európa, Bp., 1997
• Balaton. Táj változó fényben; fotó Szelényi Károly, bev., versek Keresztury Dezső ; Magyar Képek, Bp., 1998 (angolul és németül is)
• Menschen, Werke, Verbindungen. Literatur- und kulturgeschichtliche Studien; szerk. Eva-Marie Kallen; Jelenkor, Pécs, 1999
• Imádság békességért; Tótfalusi Kis Nyomdaipari Műszaki Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola, Bp., 2000 („Génius” könyvek)
• Önismeret. Esszék, tanulmányok; Argumentum, Bp., 2001
• Batsányi János, 1763-1845; Tapolcai Városszépítő Egyesület, Tapolca, 2004 (Tapolcai füzetek)
• Szétbogozhatatlan. Válogatott versek a szerelemről, 1930-1995; József Attila Városi Könyvtár, Zalaegerszeg, 2004
• Keresztury Dezső dedikál; szerk., előszó Szemes Péter; Keresztury Könyvtári Alapítvány, Zalaegerszeg, 2009