Öveges József (posztumusz)

piarista tanár, Kossuth-díjas fizikus

1895. november 10-én a Zala megyei Pákán született Öveges József piarista tanár, Kossuth-díjas fizikus.

Tudományos munkássága mellett rádiós és televíziós ismeretterjesztő sorozatai által vált országszerte ismertté.

Öveges József ősei apai ágon a családi hagyomány szerint legalább kétszáz évig visszamenően népiskolai tanítók voltak. Öveges József az elemi iskola első 5 osztályát a Győr vármegyei Péren végezte, szülei ezt követően a győri bencés gimnáziumba adták.

1912-ben, 17 évesen felvételt nyert a piarista rendbe, szerzetesi újoncévét, a noviciátust a váci rendházban töltötte. A gimnázium 7-8. osztályát kitűnő eredménnyel végezte a kecskeméti piaristáknál, és 1915-ben hasonló eredménnyel érettségizett.

Érettségije után a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult matematika-fizika szakos tanárnak.

Ezzel párhuzamosan a piarista rend pesti hittudományi főiskoláján teológiai tanulmányokat folytatott. Közben 1917. december 24-én letette az örökfogadalmat. Szaktárgyaiból az összes vizsgát kitüntetéssel végezte el, a későbbi Nobel-díjas Hevesy György professzor egyetemi tanársegédi kinevezésre terjesztette fel.

1919. december 16-án tette le a tanári vizsgát és megkapta a tanári oklevelet. 1946-ig folyamatosan oktatott a piarista rend különböző iskoláiban, így Szegeden, Vácott, Tatán és Budapesten is.

1919. július 4-én szentelték pappá.

1929-ben jelent meg első könyve Időjóslás – időmeghatározás címmel.

Volt tanítványai legendákat meséltek óráiról. Öveges titka valószínűleg az egyszerűség volt. Erről azt tartotta: „A legegyszerűbb a legművészibb.”
Népszerűsége abban rejlett, hogy a legbonyolultabb kísérleteket is olyan nemes egyszerűséggel tudta elmondani, hogy azt még az iskolázatlan ember is megérthette. Beleképzelte magát a közönség helyébe, és csak azt mondta, amit ő is szívesen hallott volna. Óráin egyébként ötöst csak az kaphatott, aki nem vett krétát a kezébe, és a legbonyolultabb levezetést vagy jelenséget is maga elé képzelve tudta elmondani.

1946-tól 1948-ig a Közgazdasági Egyetem Tanárképző Intézetében tanított fizikát, majd 1955-ig a Budapesti Pedagógiai Főiskola tanszékvezető főiskolai tanáraként dolgozott.

1948-ban Kossuth-díjjal jutalmazták munkásságát.

1953-tól az Élet és Tudomány című hetilap szerkesztőbizottsági tagja, 1958-tól a Magyar Televízió 100 kérdés – 100 felelet című műsorának főszerkesztője volt (az adás 135 alkalommal volt műsoron).

A Magyar Rádióban 256 előadást tartott. Több mint 30 éven keresztül a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) országos elnökségének is tagja volt.

Szórakoztatva mutatta be játékos, a jelenségek lényegének megértését segítő kísérleteit, s a magyarázat közben maga is fellelkesült.

Hitt az élő szó hatásában, a tanári magyarázat erejében. Színészi fogásokkal fűszerezte mondanivalóját. Csak olyan kísérleteket mutatott be, amelyeket a nézők bármelyike utánozhatott otthon.

Könyveivel, cikkeivel, rádiós és televíziós sorozataival a médiában közvetített természettudományos ismeretterjesztés megalapozója volt.

Több mint 30 ismeretterjesztő könyve látott napvilágot, emellett több száz cikke jelent meg szaklapokban és napilapokban.
Művei – melyeket így emlegetett: „a gyermekeim” – a természet, közelebbről a fizika jelenségeit magyarázzák az áltudományoskodást kerülő, választékos magyar nyelven.

Öveges József 1962-ben Bugát-emlékérmet kapott, 1976-ban pedig első ízben neki ítélték oda az Eötvös Loránd Fizikai Társulat által alapított kitüntetést, a Prometheusz-érmét a fizikai ismeretterjesztésért.

A piarista fizikus 1979. szeptember 4-én hunyt el Budapesten. A zalaegerszegi temetőben nyugszik.

Szakmai életpályája elismeréséül posztumusz díszpolgári címet adományozott neki Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közgyűlése.

Kitüntetései:

1948: Kossuth-díj
1962: Bugát-emlékérem
1963, 1964, 1968: Rádió és Televízió nívódíja
1964: Tata város díszpolgára
1970: SZOT-díj
1972: TIT aranykoszorús jelvény
1974: Prométheusz-érem (Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat által alapított díjat elsőként kapta meg)
2022: Magyar Örökség díj (posztumusz)
2025: Zalaegerszeg Város Díszpolgára (posztumusz)