Németh János

keramikusművész

Németh János (Zalaegerszeg, 1934. március 16.–) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar szobrász, keramikus.

Zalaegerszegen született, 1934-ben, régi, neves „agyagos” családba. Nagyapja kályhásmester volt, a nála szerzett tapasztalatok alapján írta le Malonyay Dezső a múlt század elején híres néprajzkönyvében a cserépkályha készítésének folyamatát. Apja és nagybátyja is az agyagiparban dolgozott, így természetes volt, hogy a fiatal János már korán érdeklődni kezdett a mesterség fortélyai iránt. 1953-ban került az Iparművészeti Főiskola kerámiai tanszékére, ahol Borsos Miklós és Gádor István tanítványa volt. Diplomamunkája, a Háry János c. színes mázas kerámia cégér.

Tanulmányai befejeztével, 1958-ban visszatért szülővárosába, és a Zalakerámia gyáregységében kezdett dolgozni.

1961-ben Zalaegerszegen rendezte első kiállítását, melyen szerepelt a főiskolán készült Vörös kakas c. korongozott szobra, melyet a szakmai közvélemény első fő művének tart. Első nagy megbízatása a Harkányfürdőn 1970-ben felállított, 35 négyzetméteres samott dombormű volt, amit az évek során tárlatok, köztéri művek, utazások követtek. Első külföldi útja Olaszországba vezetett ahol a reneszánsz kerámia alkotásai mellett az etruszk agyagszobrok nyűgözték le: „Robbia előtt fejet hajtottam, de előttük letérdeltem.”.

A nemzetközi kerámia találkozókon több alkalommal szerzett rangos elismerést magának és hazájának. Litvániai, csehországi és romániai szakmai útjait hazai és nemzetközi kiállítások sora követte. A Ljubljanai magyar nagykövetségre készült szobra után sokasodtak itthoni (Szombathely, Hévíz, Zalaegerszeg, Vonyarcvashegy, Nemesgulács, Galgamácsa) közterületen elhelyezett művei. Állandó építész munkatársával, barátjával, Szerdahelyi Károllyal Százhalombattán felállították monumentális Csodaszarvas legenda című domborművét.

2010-ben önálló, állandó kiállítása nyílt Zalaegerszegen a Göcseji Múzeumban. Németh János a folklór gyökereiből repíti fel munkásságát az autonóm grand art magasságába. Szobrászatának tüneményes, ironikus atmoszférája természetesen következik figurái, állatai anatómiai „elmintázásának” arányaiból. Épületplasztikái, domborművei életművének esszenciáját adják.

A művész tucatnyi díjban, elismerésben részesült: megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést, odaítélték neki a Munkácsy-díjat, 2014-ben elnyerte a Kossuth-díjat és a Nemzet Művésze megtisztelő címet.

Művészetére erőteljesen hatott a göcseji népi fazekasság szellemisége és formavilága. Alkotásainak anyaga jellemzően agyagmázas samott. Legjelentősebb alkotásai az épületekhez kötődő kerámia relief-ek (faliképek), illetve kerámia domborművek. Az AIC és a Hungária 24 művészcsoportok tagja.

Művészetében azok a vonások erősödtek fel, melyekkel aztán el is kötelezte magát: nem a szobrászi megoldás módszerei érdeklik, hanem a fazekaskoronggal való művészi átalakítás lehetőségei. Arra törekszik, hogy a látványt forgástestekből építse fel. Az ő útja is – miként a fejlődésé általában – az egyszerűtől a bonyolult felé haladt. Az egyalakos figurákat két-, majd többalakos kompozíciók követték.

A Zalaegerszegi Kályhagyár tervezőjeként korán, már indulásakor, csempék tervezésével is foglalkozott. Alakos csempéin a gótika reminiszcenciái érződnek, de a kezdeti években még nem vitte át csempére a forgástestes figura-kialakítás módszerét.

Fejlődésének második szakaszát – kb. a 60-as évek közepét – a két technika szerencsés ötvöződése jellemezte.

Újabb fejlődési szakaszát bizonyos intellektuális elmélyedés, az élet-, természet-, társadalom törvényszerűségeinek kutatására, értelmezésére és megmutatására való törekvés jellemzi: megragadni a rend lényegét, a törvényszerűségek meghatározottságát, s megfogalmazni mindezt a művészet nyelvén – a művészeti törvényszerűségek eszköztárával.

A XX. század utolsó évtizedeiben a fali kerámia sajátos stílusát alakította ki. Síkból kidomborodó alakjai, a fák, házak és más tájelemek mind-mind a látvány forgáselemekre redukált változatai. Ezzel az eljárással nemcsak fogalmazásmódja válik sommásabbá, összefoglalóvá, hanem – elemeinek korongoltsága következtében – sikerül a kerámia anyagszerűségén belül maradnia és alakjainak olyan kifejezést kölcsönözni, mely úgy népi, hogy egyben klasszikus is.

Művészete nem pusztán a látvány pillanatnyi erejével bűvöl el, hanem összefüggéseket közöl, az események, történések között felsejlő ok-okozati kapcsolatok felderítésére ösztönöz.

A plasztikus falképek formájában találta meg gondolatainak legmegfelelőbb közlésmódját. Korongolt kis- és nagyplasztikái, vagy plasztikus falképei a valós élet tükröződései, bár munkái között a görög és római mitológiai figurák is egyaránt szerepelnek. Előadásmódja a klasszikus figurákon is megőrizte népies hangvételét. Állatfigurái sommás megfogalmazásuk ellenére anatómiailag hitelesek, bár érződik rajtuk, hogy alkotójuk a népművészet tradícióin nevelkedett.

Kerámiáin a rend, a szigorú törvényszerűségek uralkodnak. Tiszteletben tartja a művészi szerkesztés, a kompozíció törvényeit, munkái összefogottak, tömören komponáltak.

Németh János emberként és művészként az maradt, aminek a 60-as évek elején indult. A vidék, a hegyes-dombos zalai tájak szerelmese. Kerámiáin a vidéki élet szépségei tárulkoznak fel. Korongolt, figurális plasztikáin megmutatkozik vidám, derűs egyénisége. A természeti formák ereje, szülőföldjének növény- és állatvilága. Formavilága számos asszociatív hozzáadás ellenére a természeti elemekből formálódik és alakul műalkotássá.

Jelentős alkotásai

• Háry János 1958. Műv. tul.
• Pásztor (plasztika) 1972. Műv. tul.
• Teremtés (relief) 1973. Műv. tul.
• Trójai faló (plasztika) 1968. Műv. tul.
• Házaspár (kettős korsó) 1970. Műv. tul.
• Európa elrablása (plasztika) 1973. Műv. tul.
• Vénusz születése (relief) 1971 Műv. tul.
• Korpusz (fali plasztika) 1971. Műv. tul.

Köztéri művei

• Szala vármegyei koronaőrző című műve a zalaegerszegi Kvártélyház utcafrontján
• Göcsej című domborműve a budapesti Népligetben
• Az ördög szántotta hegy legendája (dombormű és plasztika (1969, Harkányfürdő)
• Megyetérkép (dombormű (1965, Rédics, határállomás)
• Göcsej-dombormű (1973, Budapest, Népliget, Centenáriumi park)
• A gyógyítás története (dombormű,1975, Zalaegerszeg, Megyei Kórház)
• Szülőföld (dombormű, 1983, Zalaegerszeg, Keresztury-ház)
• Föld és ég (díszkút,1985, Nagyatád)
• A török elleni küzdelmek emlékműve (harangtorony térfallal, 2001, Zalaegerszeg, Rózsák tere)
• Csodaszarvas legenda, díszkút (díszfal, terv. Szerdahelyi Károly. 2001. Százhalombatta)
• Életfa – Keresztury emlékére, 2002, Nemesgulács Keresztury Dezső Ált. Iskola)
• Zalai allegória ( dombormű, Zalaegerszeg, Forest Hungary Kft., 2002)

Kitüntetések, díjak

• 1968: I. Országos Kerámia Biennálé, Pécs, III. díj
• 1970: Munkácsy Mihály-díj
• 1970: Nemzetközi Kerámia Biennálé diploma, Vallauris. (A zsűri tagja volt Picasso is.)
• 1970: Elismerő Diploma Faenza
• 1973: SZOT-díj
• 1975: Zalaegerszeg, Pro Urbe érem
• 1978: Érdemes művész
• 1980: Kulturális Minisztérium nívódíja
• 1981: Művészeti Alap díja
• 1984: Nemzetközi Kerámia Akadémia tagja
• 1994: Magyar Keramikusok Társasága díja;
• 1994: Zalaegerszeg Város Díszpolgára
• 1996: Gádor István-díj
• 2008: A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje
• 2013: Magyar Művészeti Akadémia tagja
• 2014: Kossuth-díj
• 2014: A Nemzet Művésze
• 2014 Zala megye díszpolgára