Beregszász

Zalaegerszeg címer
Testvérvárosok

Beregszász

Kárpátalja, Ukrajna


A város a Beregszászi járás és Beregszász község székhelye. A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Beregszászi járásának központja, Munkáccsal felváltva rövidebb-hosszabb ideig a vármegye székhelye volt. Kárpátalja délnyugati részén fekszik, Ungvártól 72, Munkácstól 28, az ukrán-magyar határtól 6 kilométernyire. Kárpátalja települései közül Beregszászban él a legnagyobb magyar közösség, így a város jelentős magyar kulturális központ is egyben. 1504-től írják az okmányokban a várost következetesen Beregszásznak. 1946-tól hivatalosan ukránul Berehove-nak, oroszul Beregovo-nak nevezik a Vérke-parti, Kárpátalja egyetlen magyar többségű városát. 1991-ben kapta vissza történelmi nevét. 2020-ig Beregszász Megyei Jogú Város volt, majd kistelepülések hozzácsatolásával Beregszászi Kistérség lett.

Kevés olyan vidék van a világon, amely az évszázadok során annyi viszontagságon, rendszerváltozáson esett át, mint a Beregvidék.

A város alapítója Lampert herceg, I. Béla király fia volt, akinek 1063-ban jutott birtokába a vidék. Később az Árpád-házi királyok, és azok fiai birtokolták. IV. Béla király 1247-ben városi rangra emelte a települést. A középkorban Nagy Lajos és Erzsébet királyné uralkodása éveiben élte fénykorát. Később Bethlen Gábor erdélyi fejedelem tulajdonába került, aki kastélyt épített a városban. Beregszász kiemelkedő szerepet játszott a Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharcban, 1703. május 22-én a város főterén bontotta ki Esze Tamás a felkelés zászlaját. Itt adta ki Rákóczi Ferenc 1705. december 20-án a felkelésre buzdító jelszavát. A város aktív szerepet játszott az 1848-1849-es szabadságharcban. A Trianoni békeszerződés értelmében a város Csehszlovákiához került; 1945 júniusában, akárcsak egész Kárpátalját, Ukrajnához csatolták.

A hivatalos kapcsolat Zalaegerszeggel 2007-ben jött létre.

Tartalom megosztása: