Herszon

Ukrajna

Herszon kikötőváros, az azonos nevű tartomány adminisztrációs központja, a Krímtől északnyugatra, az alsó Dnyeper jobb partján terül el, kb. 25 km-re a fekete-tengeri torkolattól. A várost 1778-ban alapította a híres állami és katonai vezető, Grigorij Patyomkin.

A település helyén levő Sándor erődöt eredetileg az oroszok építették a kozákok számára, akik az Orosz Impérium déli határait védték a török és tatár támadásokkal szemben. Hasonlóan Ukrajna más déli részéhez, a tartomány gazdag bronzkori régészeti leletekben.

Az időszámítás előtti századokban a herszoni puszta a Szkíta Állam része volt, az időszámítás utáni századokban szláv települések jelentek meg a területén. A XX-XIII. században a Kijevi Oroszország része lett, de a tatár-mongol invázió után a Krími Kánság ellenőrzése alá került, amellyel együtt a XV. században az Oszmán Birodalom részévé vált. A XVIII. század folyamán a kozákok, az ukrán nép legkiválóbb harcosai számos erődöt alapítottak a szlávok lakta területek déli peremén, a törökökkel és tatárokkal vívott harc bázisaiként. Ennek köszönhetően a muzulmán ellenőrzés egyre gyengült és 1774-ben a terület az Orosz Impériumhoz került. 1778-ban megalakult Herszon városa, 1803-ban pedig Herszon tartomány székhelye lett. Az ukrán, orosz és német telepesek nagy szerepet játszottak a régió további fejlesztésében.

Jelenleg a 280 ezer lakosú Herszon város lakosságának nagy része ukrán, de mellettük szép számban élnek oroszok, beloruszok és lengyelek is. A város fontos folyami, tengeri és ipari központ, főleg hajó-, gép-, és konzerviparáról híres.

Herszon és Zalaegerszeg közötti kapcsolat városunk legrégebbi testvérvárosi kapcsolata. 2022-ben 60 esztendős a két város közötti együttműködés, ami 1962-ben vált hivatalossá. A landorhegyi városrész is ekkoriban kapta a Herszon lakótelep nevet, melyet a rendszerváltás évéig viselt. A kapcsolat nemcsak a két városra koncentrálódott, hanem megyei szintre is; Herszon Terület és a Zala Megyei Tanács is partnerséget kötött. A két város a nyolcvanas évek elején abban állapodott meg, hogy Magyarország felszabadulásának 40. (1985) és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 70. (1987) évfordulója alkalmából képzőművészeti alkotásokkal ajándékozzák meg egymást. Így került a Városi Művelődési Központ, mai nevén Keresztury VMK, előtti térre Tarasz Sevcsenko költő – vagy, ahogy akkoriban nevezték az „ukrán Petőfi” – szobra. Ivan Belokur alkotását a tervezetthez képest egy éves csúszással, 1986 novemberében avatták fel. 1987 novemberében pedig egy népes zalai delegáció indult Herszonba az ottani Zalai Napok rendezvénysorozatra. Részben a már említett októberi forradalom hetvenedik, részben pedig a testvérvárosi kapcsolat 25. évfordulóját ünnepelték. Zalaegerszeg ebből az alkalomból ajándékozta az ukrán városnak Szabolcs Péter szobrászművész Petőfi Sándorról készült alkotását.