Szényi Zoltán

Sopronban a Széchenyi  István Gimnáziumban érettségizett, majd a Pécsi Tanárképző Főiskola földrajz-rajz szakán  általános iskolai tanári, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskolán művészi rajz, szerkesztő- és ábrázoló geometria és művészettörténet szakos középiskolai tanári  diplomát szerzett.

Tanulmányai befejezését követően 1972-ben érkezett Zalaegerszegre, ahol  találtak két olyan tanári állást, mely megfelelt a pályakezdéshez.

Édesapja órásmester volt, szakmájának művésze.

Szényi Zoltán ma is azt vallja , hogy mindenki a maga területén művészi fokon  űzheti azt amit csinál, legyen bármi is a szakmája. Az órásmester édesapa azonban minden hétvégén elővette a vázlatfüzetét és rajzolt, festett , így Szényi Zoltán tulajdonképpen órák és festékek között élte gyermekkorát, ami azt eredményezte, hogy az ő életéből sem maradt ki egyik mesterség sem.

1972-től 1997-ig a Dr. Hamburger Jenő majd a Landorhegyi Általános Iskola tanára, munkaközösség vezető, osztályfőnök, a közalkalmazotti tanács elnöke, majd igazgató helyettes lett.

Tanárként igyekezett mindig „dizájner” is lenni, szépítette a környezetet, színesedett  általa 25 éven át a Hamburger Iskola.

1992-től 2002-ig Megyei Szaktanácsadó, 1978-tól 2002-ig a Képzőművészeti Stúdiót vezette az MMIK-ban.

1990-től tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének.

25 éves általános iskolai oktató-nevelő munka után mondott igent 1997-ben a Zrínyi Miklós  Gimnázium felkérésére.

A gimnáziumban eltöltött  10 év alatt tanítványai közül  sokan nevezhetik mesterüknek , hiszen nagyon sok tanulót készített fel különböző, rajzhoz kötődő, képzésre. Dekoratőrök, rajtanárok, képző és iparművészek, kert és tájtervező mérnökök, építészek, formatervezők, amatőr alkotók rendszeresen részt vettek, mind egykori tanítványok, az iskola folyosógalériájának kiállításain.

A folyosógaléria házigazdájaként évente több kiállítást szervezett. Véleményével segítette az intézmény belső tereinek kialakítását.

Alkotásaival 1975. óta szerepel önálló és csoportos kiállításokon.
Önálló kiállítással szerepelt Zalaegerszegen, Sárváron Szekszárdon, Lendván és Grácban. Csoportos kiállítással az ország számos helyén  túl Varasdon, Lendván, Krosnóban szerepelt nagy sikerrel.

1990 óta tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. Alkotómunkáját több alkalommal díjazták (pl: Pedagógus Képzőművészetek tárlata, Soproni őszi tárlat).

Műveit a zalaegerszegi Göcseji Múzeum, a lendvai Múzeum Galéria, a sellyei Ormánsági Múzeum őrzi.

Általános  iskolai tapasztalata nagy segítséget jelentett a nyolc évfolyamos képzés bevezetése során.

Osztályfőnökként és szaktanárként is elismerés kísérte munkáját, mind a tanítványok mind a szülők részéről.

Oktató-nevelő munkája mellett művészi tevékenysége is több alkalommal részesült elismerésben.

Tagja volt a „szivárvány” TV vetélkedő zalaegerszegi csapatának 1985-ben.

1999-ben Zalaegerszeg Kultúrájáért kitüntetést kapott.

A képzőművészet területén kifejtett évtizedes alkotómunkájáért, az ifjúság vizuális nevelésében betöltött szerepéért, környezeti kultúrájának kimagasló, példamutató ápolásáért 2007-ben Zalaegerszegért díjat kapott.