Zenica

Bosznia-Hercegovina

Zenica városa Zenica-Doboj Kanton székhelye, lakosainak száma kb. 145.000 fő A Bosna folyó völgyében terül el, amely a város közepén keresztül különösen szép kanyarulatot ír le. Zenica városi része különböző történelmi korokban alakult ki, időrendben a neolit, az illír, a római, a Bistua Nuova korában. A legjelentősebb régészeti lelet, a II-IV. századból származó korai keresztény kettős bazilika romja.

A középkorban Bosznia politikai függetlensége szorosan összefonódott Zenicával. A közeli Vranduk város, a bosnyák királyok székhelye volt. A török uralom ideje alatt (1463-1878) a kereskedelmi útvonal irányának megváltozása határozta meg a város szerepét, így Zenicában számos mecsetet, érdekes sírhelyeket, karavánszerájt építettek. Egy 1697-ből származó útleírásban Zenicát a Nílus Deltájához hasonlították, ahol dinnyék teremnek. Feltételezik, hogy Zenica lakosainak száma a meghatározó bosnyák etnikai csoporttal kb. 2.000 fő volt. A szerbeket és horvátokat a történelmi források a 18. század végén, míg a zsidókat a 19. században említik. Savoyai Jenő 1697-es támadását és pusztítását követően a stabilizáció korszaka jött, amelynek során megteremtődtek az adminisztráció, a városiasodás, az üzleti élet és a topográfia feltételei, és létrejött egy városias központ. A 20. század elején nagy fellendülés volt tapasztalható.

1941-1945 között, a fegyveres felkelés előkészületeinek idején aláírták a híres Zenicai Nyilatkozatot (1942), amelyben a muzulmánok szót emelnek a cigány lakosság megmentése érdekében a fasiszta üldöztetéssel szemben. Ez világosan mutatja, hogy Zenica lakossága kölcsönös toleranciát mutatott, miközben saját életéért is küzdött. Zenicában több évszázadon keresztül éltek egymás mellett a különböző kultúrák és vallások, amely ma a várost az interkulturális párbeszéd és együttélés helyszínévé teszi.

1999-ben került sor a hivatalos szerződés aláírására. A kapcsolatok felvételét Zenica kezdeményezte, miután Zenica-Doboj Kanton képviselői Zala megyével már előző évben megállapodtak. A két város közötti együttműködéstől Zenica elsősorban gazdasági tapasztalatok megszerzését, valamint a háború okozta zűrzavar utáni újjászervezés, újjáépítés segítését remélte. Zenica rendkívül sokszínű kulturális és idegenforgalmi környezetben fekszik, amely Zalaegerszeg számára is számos érdekes lehetőséget rejt.