Klagenfurt

Klagenfurt 800 éves történelmi múltra tekint vissza. Nevét először a XII. sz. végén említik, városként 1279-ben. 1518-ban I. Miksa császár a karintiai rendeknek adományozta a várost, ekkor vált a Karintiai Hercegség központjává. Virágkora is erre az időszakra tehető. A mai napig jellegzetes délies külső, az árkádos udvarok és átjárók olasz reneszánsz építőmesterek munkái.

A gondos restaurálásnak köszönhetően a történelmi óváros eredeti fényében pompázik. Klagenfurt több kitüntetést is átvehetett az értékei megőrzéséért tett erőfeszítésekért.

A város nemcsak oktatási, sport és közigazgatási központ, hanem az Alpok Adria térség három különböző kultúrkörének (germán, szláv, latin) metszéspontja is.

A tudomány, művészetek, a kultúra és a gazdaság területén jeles személyiségek teszik Klagenfurtot világhírűvé. Itt született Robert Musil és Ingeborg Bachmann, itt komponált Johann Brahm és Gustav Mahler.

Számos nemzetközi kapcsolatán keresztül Klagenfurt jelentős mértékben hozzájárul az egyesült Európa képének megteremtéséhez. Tekintet nélkül határokra, kultúrákra és politikai rendszerekre Klagenfurt 14 testvérvárossal tart kapcsolatot. Wiesbaden és Klagenfurt testvérszerződése egyedülálló a világon: 69 éves múltra tekinthet vissza. Számos várossal még a vasfüggöny leomlása előtt létesített kapcsolatot, így pl.: Dessau (egykori NDK), Dusanbe (egykori SZU), Rzeszow (Lengyelország), Nova Gorica (egykori Jugoszlávia, ma Szlovénia) és Zalaegerszeg. Tevékenységéért Klagenfurt 1986-ban az Európai Bizottság Európa-díját vehette át.

Zalaegerszeg és Klagenfurt 1986-ban kötötte meg testvérvárosi szerződését.

A hivatalos szintű, intenzív önkormányzati és ifjúsági kapcsolatok mellett (Városháza különböző szakterületein dolgozók továbbképzése, tapasztalatcseréje) számos művész, művészeti együttes és szervezet járt Klagenfurtban vagy fogadott Zalaegerszegen osztrák művészeket.