Krosno

A Kárpátok legszelídebb hágóján átjutva, a szlovák határtól 40 km-re festőien szép környezetben a Wislok és a Lubatowka folyó elágazásánál fekszik Krosno. Lakosainak száma 50.000, a településről az első feljegyzés 1282-ből származik.

Nagy Kázmér király uralkodásának idején, a XIV. század közepén nyilvánították várossá. Jól fejlődő kereskedelmének és kézműiparának köszönhetően Lengyelország legnevezetesebb városai közé tartozott. Gazdag nemesség és művelt polgárság formálta évszázadokon keresztül a város képét, így nem csoda, ha gyakran a "parva Cracovia" elnevezést használták Krosnora.

A belső város ma is különleges hangulatot áraszt, itt található a Püspöki Palota, amely 1626-ig a przemysli püspökök ideiglenes lakóhelye volt. Az épület jelenleg a Kerületi Múzeumnak ad otthont, szép gazdag petróleumlámpa gyűjteménynyel. Az utca másik oldalán a régi Toronyóragyárban a galíciai kézműipar története látható.
Krosno legrégibb temploma, a Szentháromság plébániatemplom a város fényes időszakának emlékét idézi. Itt található Lengyelország legnagyobb harangja, az "Urban". A Ferences templom sírkápolnáját egy tragikus szerelem legendája lengi át.

A valamikori védőfallal körülvett várost elhagyva a "magyar borútra" térünk rá. A környező szelíd dombokon a Krosnora oly jellemző olajkutakat láthatjuk. A város a lengyel üveggyártás fellegvára, 4 jelentős üveggyára működik.

Krosno napjainkban is kedves, sokszínű kulturális élettel rendelkező város. Kétévente augusztusban a Nemzetközi Lenfesztiválnak ad otthont, amely rendezvény egyedülálló Közép-Európában. A sport kedvelőinek Sportcentrum áll a rendelkezésére.

Testvérvárosi kapcsolatot a németországi Edewecht-tel és 2000. májusa óta Zalaegerszeggel tart fenn.