Hírek

1998 márciusa sötét volt és hideg. Az időjárás inkább a tél közepét idézte, nem a tavaszt, a természet borzasztóan szenvedett. Ezen a márciuson jöttem világra, és aki jelen volt, úgy emlékszik vissza, hogy azon a délutánon kisütött a nap, és az egész Kolozsvárt fényben fürdette meg néhány röpke óra erejéig.

Az EMMI által támogatott Határtalanul pályázat keretében idén is volt lehetőség arra, hogy iskolánk 7. osztályos tanulói ellátogassanak Erdélybe. Ezáltal is ápolva az eddigi kapcsolatokat és megtekinteni a nevezetességeket.

Először rendeztek közgazdász bált a Budapesti Gazdasági Egyetem zalaegerszegi gazdálkodási karán. A rendhagyó eseményen a résztvevők egy rövid tárlatvezetésen tekinthették meg az intézmény kreatív munkatársainak alkotásait.

Napok kérdése csupán, és itt van a nyár! Egészen pontosan már itt van, legalább is az időjárást illetően. De nekünk, diákoknak az utolsó tanítási nap jelenti a nyár kezdetét. Az a mámoros pillanat, amikor otthon letesszük a táskát, és tudjuk: holnap nem kell bepakolni a könyveket, füzeteket. Sőt, nemcsak holnap, hanem egy jó darabig egyáltalán nem lesz szükségünk ezekre a dolgokra.

Mostanában egyre gyakrabban jut eszembe, hogy valószínűleg valami varázslat lehet a dologban. Igen, ez az egyetlen megoldás. Másként hogyan lehetne, hogy nyolc hosszú év, számtalan hónap, felfoghatatlanul sok óra és néhány óraközi szünet egy szempillantás alatt véget ér. Az élmények egyetlen perccé sűrűsödnek. Furcsa, érdekes, hosszú és mégis rövid perccé, melyben annyi minden megfér egymás mellett: az álmos hétfő reggelektől a pénteki napok véget nem akaró óráin keresztül az otthon töltött nyári estékig. Színek, illatok, ízek, arcok, emberek.

A magyar hősökre emlékeztek országszerte, így Zalaegerszegen is. A Hősök kertjében Vadvári Tibor alpolgármester a történelem jelentősebb eseményeit felidézve emlékezett azokra a katonákra, akik életüket adták hazájukért.

Idén 131 éve, hogy Zalaegerszeget rendezett tanácsú várossá nyilvánították. Ennek emlékére május 13-án ünnepeljük a város napját.

Ebben a tanévben is megrendeztük hagyományos országismereti vetélkedőnket, melynek címe: „Ki tud többet az angol nyelvet beszélő világról?”

Május 20-án, csütörtökön reggel a pályaudvaron találkoztunk osztálytársaimmal és kísérő tanárainkkal. Vonattal indultunk felfedezni a főváros és környéke néhány nevezetességét. Az utazás három órán át tartott.

Kanizsai István Hazámon belül című versével nevezett a Virtuális Városi Diákújság pályázatra.

Nagyon szeretem a tánc minden formáját, azon belül is különösen a néptáncot.

A sátrat a völgyben állították fel. Hogy mikor, arra már senki nem emlékezett. A hatalmas építmény a szivárvány összes színében pompázott, kitűnve a környék piszkos-fehér, kocka házai közül. Az előadás szokás szerint napnyugtakor kezdődött, de már délben tekergett a sor a pénztár előtt. Ezt csupán megszokásból tették, ugyanis fizetniük nem kellett. Az emberek emlékei, a pénztár funkcióját illetően, egyre halványodtak, így jobb híján a lehető legkorábban odamentek, és türelmesen várakoztak. Néha teljesen belefeledkeztek ebbe, és csak az 1. számú cirkuszigazgató rekedt hangja juttatta eszükbe, hogy mire is várakoznak tulajdonképpen. Ezt követően a 2. számú cirkuszigazgató kinyitotta a kaput, és már vonult is befele a nép.

A XXI. században megfigyelhető az emberi kapcsolatok háttérbe szorulása, a technika gyors fejlődése és a fogyasztói társadalom egyre szélesebb körű elterjedése, amelyek meghatározzák az emberek életét. A környezetünkben lévő embertársaink, a minket körülvevő tárgyak hasonlóképpen lényegileg végigkísérik az egész életünket. Egyre nagyobb probléma, hogy elveszítjük az egyéniségünket, és azokkal az anyagi dolgokkal azonosítjuk magunkat, amelyek körülvesznek minket.

Obervellach egy kisváros Ausztriában, Karintia tartományban, az Alpok lábánál. Lakosainak száma kétezer fő körül van. Május 8-án én is oda utaztam. Iskolánk hosszú ideje szervez németet tanuló diákok számára alpesi erdei iskolát. Idén angolosok is csatlakoztak hozzánk, ők a helyi iskolában az angol nyelvi órákat látogatták.

Iskolánkban már több, mint 25 éve működik fotókör. Elsőként az eszközök használatát sajátítjuk el. Amikor már biztos kézzel bánunk fényképezőgéppel, kamerával, akkor Tamás bácsi különböző feladatokat ad nekünk. Sokszor az iskolánk udvarán, a folyosón, esetleg- engedély birtokában – tanítási órán látnak bennünket társaink, amint különböző témákhoz keresünk minél jobb helyet, kameraállást, fényeket, látószöget.

Fél évszázada együtt élő párok erősítették meg házassági fogadalmukat pénteken a Díszteremben. A kulturális műsorral színesített ünnepi esemény Harmatos Lászlóné nevéhez fűződik, akinek ötletét a város vezetése karolta fel.

Speciális libikókával bővült a kertvárosi Bóbita játszótér. A pillangó hinta a Magik Me egyedi játékokat gyártó cég és a General Electric zalaegerszegi telephelyének együttműködésével valósult meg.

Átadták az Eötvös-iskola felújított könyvtári olvasótermét. A beruházás közös összefogással, csaknem egy millió forintból valósult meg.

Alig hallható kopogás törte meg a kórterem fullasztó csendjét, s az ajtó fáradtan nyikorgott, mikor egy fiatal lány résnyire nyitotta és bekukkantott. Alig múlhatott el 16 éves. Szemei –melyek most fürkésző kíváncsisággal mérik fel a terepet- furcsán csillogtak a visszafojtott könnyektől. Nem kellene itt lennie. Mindenki megmondta, nem neki való hely, csak árt magának. Ő mégis eljött. Eljött, mert tudta, hogy el kell jönnie.

Györe Bendegúz Otthonom című versével nevezett a Virtuális Városi Diákújság pályázatra.

– Óvó néni, levenné nekem azt a játékot a polcról?!
– Hát persze!

Nem alakítják sétálóutcává és nem bővítik kétsávossá a Kossuth utcát. Így határozott a lakosság. Mintegy 7500 embert kérdeztek meg arról, hogy elégedettek-e a belváros forgalmával. Többségük nem akar változást. Ennek értelmében Salgótarján mellett Zalaegerszeg marad az egyetlen olyan város, amelynek nincs sétálóutcája.

Környezetszépítő pályázatot indít az önkormányzat és a Városgazdálkodási Kft. A „Virágos Zalaegerszegért” versenyt 13. alkalommal hirdették meg a szervezők.

Osztályunk május 23-án roppant izgalmas kalandra indult. Hétköznapi néven osztálykirándulásnak hívjuk ezt az évente ismétlődő programot. Úti célunk Kislőd volt. Ha olvassátok a helységnevet, bizonyára sokan felkapjátok a fejeteket: hát persze, a kalandpark! Így igaz, a Sobri Jóska Élménypark vendégei lehettünk egy napra.

Többszázmilliós fejlesztés zajlik a zalaegerszegi jégcsarnokban. Köszönhetően a Tao Programnak, azaz a Társasági adókedvezmény sporttámogatási rendszerének. A beruházás részeként felújítják a régi öltözőket, szigetelik az épületet és új jégkészítő gépet szereznek be. Ily módon készülve a felnőtt hokibajnokságra.

Mintegy 100 zalai civil szervezet részesült idén a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásából. A nyertes pályázatok összértéke eléri a hetven millió forintot. A részletekről, illetve a megyében működő egyesületek és alapítványok munkájáról ma tájékoztatták a sajtó képviselőit.

A színvonaljavítás érdekében tartottak lakossági fórumot a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. Az elavult buszhálózat korszerűsítésének terveit hétfőn mutatták be, s egyben kérték a lakosság véleményét.

Molnár Valentina Amikor című versével nevezett a Virtuális Városi Diákújság pályázatra.

Az állatokkal való megismerkedésem mikorra is tehető? Szerintem, amikor először megláttam a napvilágot, ők már akkor ott voltak mellettem. Apukámnak – csakúgy, mint az ő szüleinek is – voltak állataik. Ezáltal az állatok szeretete bennem is természetes módon megragadt. Hogy miért? Azt nem tudom, de valahogy mindig érdekelt, hogyan lehet megismerni, megtapasztalni egy olyan élőlény személyiségét, szokásait, vagy éppen azt, hogy mit szeret vagy mit nem, és ráadásul mindezt úgy, hogy nem értek az ő sajátos nyelvén. Hiszen mint minden ember, minden állat is egy külön személyiség.